Arab nyelv
Az arab nyelv átírására az ISO 233-2:1993 
szabványt használom.
Az arab ábécé betűi és kiegészítő jelei
| A betűk | ISO 233-2:1993 átírás | |||
|---|---|---|---|---|
| Szövegbeli alakok | Izolált alak | |||
| Szó végén | Szó belsejében | Szó elején | ||
| ـﺎ | ﺍ | ha [aː]-nak ejtik: ā más esetben nem írjuk át |
||
| ـﺐ | ـﺒ | ﺑ | ﺏ | b |
| ـﺖ | ـﺘ | ﺗ | ﺕ | t |
| ـﺚ | ـﺜ | ﺛ | ﺙ | ṯ |
| ـﺞ | ـﺠ | ﺟ | ﺝ | ǧ |
| ـﺢ | ـﺤ | ﺣ | ﺡ | ḥ |
| ـﺦ | ـﺨ | ﺧ | ﺥ | ẖ |
| ـﺪ | ﺩ | d | ||
| ـﺬ | ﺫ | ḏ | ||
| ـﺮ | ﺭ | r | ||
| ـﺰ | ﺯ | z | ||
| ـﺲ | ـﺴ | ﺳ | ﺱ | s |
| ـﺶ | ـﺸ | ﺷ | ﺵ | š |
| ـﺺ | ـﺼ | ﺻ | ﺹ | ṣ |
| ـﺾ | ـﻀ | ﺿ | ﺽ | ḍ |
| ـﻂ | ـﻄ | ﻃ | ﻁ | ṭ |
| ـﻆ | ـﻈ | ﻇ | ﻅ | ẓ |
| ـﻊ | ـﻌ | ﻋ | ﻉ | ʿ |
| ـﻎ | ـﻐ | ﻏ | ﻍ | ġ |
| ـﻒ | ـﻔ | ﻓ | ﻑ | f |
| ـﻖ | ـﻘ | ﻗ | ﻕ | q |
| ـﻚ | ـﻜ | ﻛ | ﻙ | k |
| ـﻞ | ـﻠ | ﻟ | ﻝ | l |
| ـﻢ | ـﻤ | ﻣ | ﻡ | m |
| ـﻦ | ـﻨ | ﻧ | ﻥ | n |
| ـﻪ | ـﻬ | ﻫ | ﻩ | h |
| ـﻮ | ﻭ | átírása a kiejtésétől függ: w / u / ū (esetleg o is) | ||
| ـﻲ | ـﻴ | ﻳ | ﻱ | átírása a kiejtésétől függ: y / i / ī (esetleg e is) |
| ٕ ٔ | ﺀ | szó elején nem írjuk át egyéb esetekben: ʾ |
||
| ـﺔ | ﺓ | ẗ | ||
| ـﻰ | - | - | ﻯ | ỳ |
| ـﻼ | ﻻ | lā | ||
| ﺍﻟ | ʾˈal A határozott névelőt mindig kötőjel nélkül egybeírjuk a vonatkozó szóval. |
|||
Magánhangzójelek és kiegészítőik
Magánhangzókat az arab írás általában nem jelöl az ا, az و és a ي kivételével. Az alábbi táblázatban szereplő jelek opcionálisak, leginkább tudományos és oktató jellegű szövegekben szerepelnek. Legtöbbjüket egy mássalhangzó betű fölé vagy alá írják.
| A betűk | ISO 233-2:1993 átírás | |||
|---|---|---|---|---|
| Szövegbeli alakok | Izolált alak | |||
| Szó végén | Szó belsejében | Szó elején | ||
| ـﺂ | ﺁ | ʾâ | ||
| ﹶ | a | |||
| ﹸ | u | |||
| ﹺ | i | |||
| ﹾ | ° (a vonatkozó betű után írjuk) | |||
| ﹽ | ̄ (a vonatkozó betű fölé írjuk) | |||
| ﹰ | á | |||
| ﹲ | ú | |||
| ﹴ | í | |||
| ٰ | ā | |||
| ٱ | ʾ | |||
Regionális és nem-standard betűk
Mivel az arab nyelvet egész Észak-Afrikában és a Közel-Keleten beszélik, kialakultak nyelvjárási különbségek. Egyes nyelvjárásokban előfordulnak olyan hangok, amelyek jelölésére speciális betűket használnak, de vannak betűk, amelyeket csak az idők során kialakult helyi szokások miatt használnak.
| A betűk | ISO 233-2:1993 átírás | Használati hely | |||
|---|---|---|---|---|---|
| Szövegbeli alakok | Izolált alak | ||||
| Szó végén | Szó belsejében | Szó elején | |||
| ـپ | ـپـ | پـ | پ | p | csak idegen eredetű szavakban, nevekben |
| ـج | ـجـ | جـ | ج | g | Egyiptom |
| ـچ | ـچـ | چـ | چ | č | Bahrein, Egyesült Arab Emírségek, Irak, Katar, Kuvait, Szaúd-Arábia |
| ž | Egyiptom | ||||
| ـڢ | ـڢـ | ڢـ | ڢ | f | Magreb (Marokkó, Algéria, Tunézia – elavult forma) |
| ـڤ | ـڤـ | ڤـ | ڤ | v | csak idegen eredetű szavakban, nevekben |
| ـڥ | ـڥـ | ڥـ | ڥ | v | Tunézia és Algéria – csak idegen eredetű szavakban, nevekben (a ڨ-től való megkülönböztetés miatt) |
| ـٯ | ـڧـ | ڧـ | ٯ | q | Magreb (Marokkó, Algéria, Tunézia – elavult forma) |
| ـڨ | ـڨـ | ڨـ | ڨ | g | Algéria és Tunézia |
| ـک | ـکـ | کـ | ک | k | Szaúd-Arábia (főleg Medina vidéke) |
| ـڭ | ـڭـ | ڭـ | ڭ | g | Marokkó |
| ـگ | ـگـ | گـ | گ | g | Bahrein, Egyesült Arab Emírségek, Irak, Katar, Kuvait, Szaúd-Arábia |
| ـی | ـیـ | یـ | ی | y | Egyiptom (főleg a Nílus-völgy) |
Megjegyzés: A /ɡ/ fonéma írása a standard arabban általában a ج, a غ, a ق vagy a ك betűk egyikével lehetséges, ez elsősorban az írótól függ, nincs rá szabály.
Központozás
، – ,, ؛ – ;, ؟ – ?
Számok
٠ – 0, ١ – 1, ٢ – 2, ٣ – 3, ٤ – 4, ٥ – 5, ٦ – 6, ٧ – 7, ٨ – 8, ٩ – 9