A szomáli nyelv lejegyzésére többféle írást használtak az évszázadok során, de a mai latin írás megjelenése elõtt a leggyakoribb az arab és az osmanya írás volt. Az egyes karakterek átírására a ma hivatalos szomáli latin ábécét
használom.
| Arab betűk | Osmanya betűk | ISO 233-2:1993 átírás | |||
|---|---|---|---|---|---|
| Szövegbeli alakok | Izolált alak | ||||
| Szó végén | Szó belsejében | Szó elején | |||
| ـﺎ | ﺍ | nem írjuk át, de lásd még lent a magánhangzójeleknél | |||
| ـﺐ | ـﺒ | ﺑ | ﺏ | 𐒁 | b |
| ـﺖ | ـﺘ | ﺗ | ﺕ | 𐒂 | t |
| ـﺚ | ـﺜ | ﺛ | ﺙ | s (csak arab eredetû szavakban formdul elõ) | |
| ـﺞ | ـﺠ | ﺟ | ﺝ | 𐒃 | j |
| ـﺢ | ـﺤ | ﺣ | ﺡ | 𐒄 | x |
| ـﺦ | ـﺨ | ﺧ | ﺥ | 𐒅 | kh |
| ـﺪ | ﺩ | 𐒆 | d | ||
| ـﺬ | ﺫ | d (csak arab eredetû szavakban formdul elõ) | |||
| ـڎ | ڎ | 𐒊 | dh | ||
| ـﺮ | ﺭ | 𐒇 | r | ||
| ـﺰ | ﺯ | z | |||
| ـﺲ | ـﺴ | ﺳ | ﺱ | 𐒈 | s |
| ـﺶ | ـﺸ | ﺷ | ﺵ | 𐒉 | sh |
| ـﺺ | ـﺼ | ﺻ | ﺹ | s (csak arab eredetû szavakban formdul elõ) | |
| ـﺾ | ـﻀ | ﺿ | ﺽ | d (csak arab eredetû szavakban formdul elõ) | |
| ـﻂ | ـﻄ | ﻃ | ﻁ | t vagy dh Ma már csak arab eredetû szavakban formdul elõ, ekkor átírása t; régi szövegekben általában az ڎ helyett használták, ilyenkor dh-vel írjuk át. |
|
| ـﻆ | ـﻈ | ﻇ | ﻅ | d vagy z Csak arab eredetû szavakban formdul elõ, átírása szavanként változik. |
|
| ـﻊ | ـﻌ | ﻋ | ﻉ | 𐒋 | c |
| ـﻎ | ـﻐ | ﻏ | ﻍ | g (csak arab eredetû szavakban formdul elõ) | |
| ـﻒ | ـﻔ | ﻓ | ﻑ | 𐒍 | f |
| ـﻖ | ـﻘ | ﻗ | ﻕ | 𐒎 | q |
| ـﻚ | ـﻜ | ﻛ | ﻙ | 𐒏 | k |
| ـگ | ـگـ | گـ | گ | 𐒌 | g |
| ـﻞ | ـﻠ | ﻟ | ﻝ | 𐒐 | l |
| ـﻢ | ـﻤ | ﻣ | ﻡ | 𐒑 | m |
| ـﻦ | ـﻨ | ﻧ | ﻥ | 𐒒 | n |
| ـﻮ | ﻭ | 𐒓 | w, de lásd még lent a magánhangzójeleknél | ||
| ـﻪ | ـﻬ | ﻫ | ﻩ | 𐒔 | h |
| ـﻲ | ـﻴ | ﻳ | ﻱ | 𐒕 | y, de lásd még lent a magánhangzójeleknél |
| ٕ ٔ | ﺀ | 𐒀 | ʾ | ||
Magánhangzókat az arab írás általában nem jelöl az ا, az و és a ي kivételével. Az alábbi táblázatban szereplő jelek opcionálisak, leginkább tudományos és oktató jellegű szövegekben szerepelnek. Legtöbbjüket egy mássalhangzó betű fölé vagy lá írják.
| A betűk | Osmanya betűk | ISO 233-2:1993 átírás | |||
|---|---|---|---|---|---|
| Szövegbeli alakok | Izolált alak | ||||
| Szó végén | Szó belsejében | Szó elején | |||
| ◌َ | اَ | 𐒖 | a | ||
| ◌َِ | اَِ | 𐒗 | e | ||
| ◌ِ | اِ | 𐒘 | i | ||
| ◌ٗ | اٗ | 𐒙 | o | ||
| ◌ُ | اُ | 𐒚 | u | ||
| ـا | آ | 𐒛 | aa | ||
| ي◌َِ | يـ◌َِ | اَِيـ | اَِي | 𐒜 | ee |
| ي | يـ | ايـ | اي | 𐒕 | ii |
| و◌ٗ | اٝو | 𐒝 | oo | ||
| ـﻮ | او | 𐒓 | uu | ||
Az arab jelek: ، – ,, ؛ – ;, ؟ – ?
Az osmanya jelek megyegyeznek a latin íráséival.
A keleti arab számjegyek: ٠ – 0, ١ – 1, ٢ – 2, ٣ – 3, ٤ – 4, ٥ – 5, ٦ – 6, ٧ – 7, ٨ – 8, ٩ – 9
Nyugat-arab területeken elterjedtebb a latin írásban is használt számjegyek használata (0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9).
Az osmanya számjegyek: 𐒠 – 0, 𐒡 – 1, 𐒢 – 2, 𐒣 – 3, 𐒤 – 4, 𐒥 – 5, 𐒦 – 6, 𐒧 – 7, 𐒨 – 8, 𐒩 – 9
Fontos megjegyezni, hogy míg az arab jobbról balra ír, addig az osmanya balról jobbra.
Az osmanya ábécé sorrendje kissé eltár a fent megadottól: 𐒀, 𐒁, 𐒂, 𐒃, 𐒄, 𐒅, 𐒆, 𐒇, 𐒈, 𐒉, 𐒊, 𐒋, 𐒌, 𐒍, 𐒎, 𐒏, 𐒐, 𐒑, 𐒒, 𐒓, 𐒔, 𐒕, 𐒖, 𐒗, 𐒘, 𐒙, 𐒚, 𐒛, 𐒜, 𐒝.