Független unitárius egypárti szocialista köztársaság totalitárius diktatúra alatt.
Területe: 181 035 km²; lakossága: 6 775 751 fő (1979); fővárosa: ភ្នំពេញ; hivatalos nyelve: a khmer; közigazgatási beosztása: 7 zóna (តំបន់) és 2 speciális régió (តំបន់ពិសេស); pénzneme: nem használtak pénzt.
Nemzetközi gépkocsijele: nem volt. Közlekedés módja: –. Rendszámok kiadása: –.
Demokratikus Kambodzsa egy rövid életű államalakulat volt a mai Kambodzsai Királyság területén, melyet a szélsőbaloldali és egyben szélsőjobboldali eszméket követő vörös khmerek alapítottak és uraltak Pol Pot vezetésével. Az 1970-ben puccsal hatalomra került Lon Nol tábornok amerikai segítséggel bombázta a kambodzsai területen megbúvó észak-vietnámi kommunista csapatokat. Az egyre nagyobb mértékű bombázások rengeteg áldozatot követeltek, ezért a kambodzsai parasztok közül sokan a dzsungelbe menekültek és nagy számban álltak be Pol Pot gerillahadseregébe. Pol Poték Vietnámtól, Kínától és a Szovjetuniótól is kaptak fegyvereket, és egyre nagyobb területeket foglaltak el. A vörös khmerek 1975. április 17-én bevonultak az ország fővárosába, Phnom Penh-be, és ezzel a korrupt Khmer Köztársaság összeomlott. Pol Poték azonnal belekezdtek a radikális társadalomátalakításba. Céljuk a tökéletes kommunizmus megteremtése volt, bár ezt rendkívül sajátosan, a szovjet és a kínai típusú modelltől merőben eltérő módon képzelték el. Olyan államot akartak létrehozni, amelyben nincsenek osztályok, nincs magántulajdon, pénz, az emberek gondolkodását nem befolyásolja a vallás, a szerelem, ahol a mindennapokat is a párt határozza meg. Az új rend egyfajta agrárkommunizmus megteremtését tűzte ki célul, amelyben az emberek szinte kizárólag földművelésből élnek. A polpotizmus emellett egy erősen nacionalista eszme is volt egyben, hiszen a khmereket magasabb rendűnek tartotta más népeknél és a terror jelentős része az etnikai jellegű tisztogatáson alapult. A vörös khmerek hatalomra jutásuk évében, 1975-ben átnevezték Kambodzsát, és új időszámításukban ezt az esztendőt tekintették a nulladik évnek. A radikális társadalomátalakítás hatalmas anyagi pusztítással járt, amit az emberek éhezése és szinte válogatás nélküli gyilkolása kísért. Becslések szerint a vörös khmer uralom idején nagyjából az ország lakosságának 20 százaléka, 1,7 millió ember halt meg az éhezés, az embertelen munkakörülmények, valamint a sorozatos kivégzések következményeként. 1978 karácsonyán a vietnámi hadsereg százezer katonával, harckocsikkal és repülőgépek támogatásával általános támadást indított Kambodzsa ellen, hogy megdöntse Pol Pot hatalmát. A vörös khmerek rendszere 1979. január 7-én összeomlott, de még évtizedeken át gerillaharcot folytattak az új hatalom ellen, amely kezdetben a közvetlen vietnámi bábállamot jelentette.
A vörös khmerek idejében megszüntették a magántulajdont, ezért senki sem birtokolhatott járműveket sem. Az agrárkommunizmus kiépítéséhez szükséges járművek állami tulajdonba kerültek.
A hatalom bevonta az összes addig használt rendszámot, a járműveket államosították, megszüntették a járműnyilvántartást is. Az a kevés jármű, amit az állam használt, rendszámok nélkül közlekedett.