Indonézia függetlensége után létrejött átmeneti államalakulatok
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének ideiglenes végrehajtó hatósága (1962–1963)
United Nations Temporary Executive Authority | Tijdelijke uitvoerende autoriteit van de Verenigde Naties
Az ENSZ Közgyűlésének kisegítő szerve és ideiglenes, átmeneti kormányzata az egykori Holland Új-Guineában.
Területe: 421 981 km²; lakossága: kb. 355 000 fő (1955); fővárosa: Kotabaru; hivatalos nyelve: az angol, a holland általános közvetítőnyelv volt, ezen kívül az ország területén több mint 270 egyéb nyelvet beszéltek; közigazgatási beosztása: 6 rész (department); pénzneme: 1 Nederlands-Nieuw-Guineese gulden (ƒ) (holland új-guineai gulden) = 100 cent.
Nemzetközi gépkocsijele: NGN. Közlekedés módja: baloldali. Rendszámok kiadása: központilag, párban.
· 
Elődállamok
- Holland Új-Guinea (1962. 10. 01.)
Utódállamok
- (1963. 05. 01.) Indonéz Köztársaság
Az ENSZ ideiglenes végrehajtó hatóságát (UNTEA) és az Egyesült Nemzetek Biztonsági Erőit (UNSF) Nyugat-Új-Guineában 1962 októberében hozták létre a Közgyűlés 1752. sz. határozatával összhangban, a New York-i Megállapodás második cikkében foglaltaknak megfelelően, a volt Holland Új-Guinea igazgatására. Az UNTEA igazgatása 1963. május 1-jén ért véget. A polgári igazgatás mellett az UNTEA katonai megfigyelők révén békefenntartó szerepet is betöltött. Ez volt az első alkalom a történetében, hogy az ENSZ közvetlen igazgatási felelősséget vállalt egy területért (szemben a megfigyeléssel vagy felügyelettel). Az ENSZ feladata volt az emberi jogok előmozdítása és védelme nemzeti szinten.
Indonéz Egyesült Államok (1949–1950)
Republik Indonesia Serikat
Átmeneti szövetségi parlamentáris köztársaság.
Területe: 1 482 588 km²; lakossága: kb. 70 000 000 fő (1950); fővárosa: Djakarta; hivatalos nyelve: az indonéz, egyéb beszélt nyelvek nem voltak elismerve; közigazgatási beosztása: 1 köztársaság (republik), 6 állam (negara), 9 autonóm entitás (entitas otonom), 3 autonóm közösség (komunitas otonom), 1 szövetségi körzet (distrik federal); pénzneme: 1 rupiah = 100 sen.
Nemzetközi gépkocsijele: IN. Közlekedés módja: baloldali. Rendszámok kiadása: központilag, párban.
·
Elődállamok
- Holland Kelet-India (1949. 12. 27.)
Utódállamok
- (1950. 04. 25.) Dél-malukui Köztársaság
- (1950. 08. 17.) Indonéz Köztársaság
Az Indonéz Egyesült Államok egy rövid életű szövetségi állam volt, amelyen keresztül Hollandia 1949. december 27-én, a holland-indonéz kerekasztal-konferenciát követően hivatalosan átadta a Holland Kelet-India (kivéve Holland Új-Guinea) feletti szuverenitást. Ez az átadás véget vetett az indonéz nacionalisták és Hollandia között Indonézia irányításáért folytatott négyéves konfliktusnak. Alig egy évig tartott, mielőtt az egységes Indonéz Köztársaság a helyébe lépett volna.
Dél-malukui Köztársaság (1950–1963)
Republik Maluku Selatan | Republiek der Zuid-Molukken
Nemzetközileg nem elismert szeparatista ideiglenes köztársaság.
Területe: 46 151 km²; lakossága: kb 1 200 000 fő; fővárosa: Ambon; hivatalos nyelve: az amboni maláj, a holland általános közvetítő nyelv volt; közigazgatási beosztása: ismeretlen; pénzneme: 1 rupiah (ƒ) (indonéz rúpia) = 100 sen (cent).
Nemzetközi gépkocsijele: ismeretlen. Közlekedés módja: baloldali. Rendszámok kiadása: központilag, párban.
·
Elődállamok
- Indonéz Egyesült Államok (1950. 04. 25.)
Utódállamok
- (1963. 12. 02.) Indonéz Köztársaság
Dél-Maluku Köztársaság, egy el nem ismert szeparatista köztársaság volt, amely Ambon, Buru és Seram szigetekre tartott igényt, amelyek az indonéziai Maluku tartományt alkotják. A holland hódítás a 19. században gyarmati ellenőrzést gyakorolt a szigetcsoporton, és egységes közigazgatást hozott létre. A mai Indonézia határait a 20. században véglegesített gyarmati terjeszkedés alakította ki. Miután a II. világháború alatt a Japán Birodalom megszállása 1945-ben véget ért, Jáva nacionalista vezetői egyoldalúan kikiáltották Indonézia függetlenségét. A korai szervezett őslakos ellenállás a dél-malukui területekről indult, a holland kormány és hadsereg támogatásával és segítségével. A dél-malukui lázadók kezdetben ragaszkodtak egy korai, a gyarmatosítás utáni szerződéshez, amely az államiság föderális formáját írta elő. Amikor ezt az 1949 decemberében a holland kormány és az indonéz kormány között létrejött szerződést felbontották, 1950 áprilisában egyoldalúan kikiáltották a teljesen független Dél-malukui Köztársaságot (RMS). A dél-malukui vezetők döntésüket a szerződésre alapozták, amely autonómiát írt elő a szövetség minden egyes államának. Miután az RMS 1950 novemberében Ambonban vereséget szenvedett az indonéz erőktől, az önhatalmúlag kikiáltott kormány Seramba vonult vissza, ahol 1963. december 2-ig fegyveres harc folyt. A száműzetésben lévő kormány 1966-ban Hollandiába költözött, miután Chris Soumokil ellenállási vezető és elnök elfogták és kivégezték az indonéz hatóságok. A száműzetésben lévő kormány továbbra is létezik. A Dél-Malukui Köztársaság 1991 óta tagja a Képviseletlen Nemzetek és Népek Szervezetének (UNPO).
A fent felsorolt államalakulatokban fennállásuk alatt nem adtak ki saját rendszámokat, továbbra is a holland kelet-indiai vagy indonéziai rendszámokat használták.