Francia gyarmatok, melyek 1946-ban tengeren túli megyévé váltak
Az alábbi felsorolásban azok a francia gyarmatok szerepelnek, amelyek 1946. március 19.-én tengeren túli megyékké, így Franciaország szerves részeivé váltak.
Francia Guyana (1670–1946)
Guyane française
Franciaország gyarmata volt.
Területe: 84 000 km²; lakossága: 29 160 fő (1946); fővárosa: Cayenne; hivatalos nyelve: a francia; közigazgatási beosztása: 2 terület (territoire); pénzneme: 1 franc (frank) = 100 centime.
Nemzetközi gépkocsijele: F. Közlekedés módja: jobboldali. Rendszámok kiadása: helyileg, a tulajdonosnak kellett elkészíttetnie.
· 
Elődállamok
- —
Utódállamok
- (1946. 03. 19.) Francia Köztársaság
Francia Guyana földjét az európai gyarmatosítás előtt amerikai őslakosok lakták. Az első francia telepet 1503-ban jegyezték fel, de Franciaország csak 1643-ban alakított ki tartós jelenlétet. Guyana rabszolga-társadalmon alapuló ültetvényes gazdálkodás volt. A rabszolgatartást 1794 februárjában szüntették meg. Miután Franciaország 1804-ben átengedte Louisianát az Egyesült Államoknak, Guyanát büntetőgyarmatként fejlesztette tovább, a francia kormány mintegy 56 000 foglyot szállított a hírhedt Ördög-szigetre, melynek kevesebb mint 10%-a élte túl a büntetését. 1809-ben egy portugál–brit hadihajóraj elfoglalta Francia Guyanát, de az 1814-es párizsi békeszerződés aláírásával visszakerült Franciaországhoz, bár a behatolók 1817-ig katonai jelenlétet tartottak fenn. A XIX. század végén határvita alakult ki Brazíliával egy hatalmas őserdőterület miatt, aminek eredményeképpen a vitatott területen létrejött a rövid életű, franciabarát, független Counani állam. 1930-ban hozták létre az Inini területet Francia Guyana belsejének nagy részéből, amit külön kormányzó irányított. A második világháború és Franciaország német csapatok általi eleste során Francia Guyana a Vichy-Franciaország része lett, de 1943. március 16-án hivatalosan a Szabad Franciaországhoz csatolták. A terület 1943. március 16-án feladta gyarmati státusát, 1946. március 19-én ismét összeolvasztották Ininivel, egyúttal francia tengerentúli megyévé, így Franciaország szerves részévé vált.
Guadeloupe (1635–1946)
Guadeloupe
Franciaország gyarmata volt.
Területe: 1628 km²; lakossága: 278 484 fő (1946); fővárosa: Basse-Terre; hivatalos nyelve: a francia; közigazgatási beosztása: 2 körzet (arrondissement); pénzneme: 1 franc (frank) = 100 centime.
Nemzetközi gépkocsijele: F. Közlekedés módja: jobboldali. Rendszámok kiadása: helyileg, a tulajdonosnak kellett elkészíttetnie.
·
Elődállamok
- —
Utódállamok
- (1946. 03. 19.) Francia Köztársaság
Guadeloupe-ot Kolumbusz fedezte fel második útja során 1493. november 4-én. A szigetet Nuestra Señora de Guadalupe Mária-kegyhelyről nevezte el. 1635-ben érkezett az első francia telepes. 1674-től Franciaország gyarmata. Afrikából idehurcolt rabszolgákkal cukornádat termesztettek. A hétéves háború alatt Nagy-Britannia tulajdona 1759 és 1763 között. 1802. május 20-án Napóleon, mint a Francia Köztársaság első konzulja lett a sziget államfője, előtte a francia forradalmárok irányították a szigetet. 1813 és 1814 között svéd tulajdonba került. 1946-tól Franciaország tengerentúli megyéje, így szerves része.
Martinique (1635–1946)
Martinique
Franciaország gyarmata volt.
Területe: 1128 km²; lakossága: 321 204 fő (1946); fővárosa: Fort-de-France; hivatalos nyelve: a francia; közigazgatási beosztása: 1 körzet (arrondissement); pénzneme: 1 franc (frank) = 100 centime.
Nemzetközi gépkocsijele: F. Közlekedés módja: jobboldali. Rendszámok kiadása: helyileg, a tulajdonosnak kellett elkészíttetnie.
·
Elődállamok
- —
Utódállamok
- (1946. 03. 19.) Francia Köztársaság
A szigetet feltehetőleg Kolumbusz Kristóf fedezte fel 1502-ben. A helyi lakosok Madininának nevezték el, ebből keletkezett a mai neve. Gyarmatosítása 1635-ben kezdődött, amikor a franciák vették birtokba, és cukornád termesztésére rendezkedtek be Afrikából hozott rabszolgákkal. A rövid ideig tartó brit uralom kivételével mindig francia gyarmat volt. 1946. március 19-én lett Franciaország egyik tengerentúli megyéje.
Saint-Barthélemy (1648–1784, 1878–1946)
Saint-Barthélemy
Franciaország gyarmata volt.
Területe: 25 km²; lakossága: 2331 fő (1946); fővárosa: Gustavia; hivatalos nyelve: a francia; közigazgatási beosztása: nem volt; pénzneme: 1 franc (frank) = 100 centime.
Nemzetközi gépkocsijele: F. Közlekedés módja: jobboldali. Rendszámok kiadása: helyileg, a tulajdonosnak kellett elkészíttetnie.
·
Elődállamok
- —
- Svéd Sankt Barthélemy (1878. 03. 16.) — nem használtak rendszámokat
Utódállamok
- nem használtak rendszámokat — (1784. 07. 01.) Svéd Sankt Barthélemy
- (1946. 03. 19.) Francia Köztársaság
Saint-Barthélemy 1648-ban lett francia birtok. 1784-ben eladták Svédországnak, azonban 1878-ban visszavásárolta Franciaország. 1787-ben állították fel a rabszolgák és szabad színesek ügyeit intéző hivatalt. Az utolsó legálisan tartott rabszolgát Saint-Barthélemy svéd gyarmaton 1847. október 9-én szabadították fel. A svéd időszak jele számos utca neve. A főváros nevét III. Gusztáv svéd király tiszteletére kapta. Saint-Barthélemy címerében tükröződnek az országok amelyek uralkodtak a sziget fölött. A három liliom Franciaországot, a máltai kereszt a máltai rend rövid időszakát míg a három korona Svédországot jelképezi.
Saint-Martin (1648–1946)
Saint-Martin
Franciaország gyarmata volt.
Területe: 53 km²; lakossága: 6786 fő (1946); fővárosa: Marigot; hivatalos nyelve: a francia; közigazgatási beosztása: nem volt; pénzneme: 1 franc (frank) = 100 centime.
Nemzetközi gépkocsijele: F. Közlekedés módja: jobboldali. Rendszámok kiadása: helyileg, a tulajdonosnak kellett elkészíttetnie.
·
Elődállamok
- —
Utódállamok
- (1946. 03. 19.) Francia Köztársaság
A szigetet feltehetőleg Kolumbusz Kristóf fedezte fel. A névlegesen spanyol fennhatóság alatt álló szigetért a franciák és a hollandok versenyeztek. 1631 és 1648 között a hollandok küzdöttek a spanyolokkal, miközben a franciák is megtelepedtek a szigeten. A Concordia-szerződés keretében a hollandok és a franciák megegyeztek a sziget felosztásában, a végleges határok 1817-re jöttek létre. Mindkét nemzet rabszolgaságra alapuló ültetvényes gazdálkodást folytatott, 1848-ban megszüntették a rabszolgaságot és a gazdaság a XX. század elejére visszaesett és igazán csak a II. világháború után kezdett javulni. 1946-ban Sain-Barthélemyvel együtt összeolvasztották Guadeloupe-pal és az megszületett terület lett 1946-ban Franciaország tengerentúli megyéje.
Réunion (1638–1946)
La Réunion
Franciaország gyarmata volt.
Területe: 2511 km²; lakossága: 196 897 fő (1946); fővárosa: Saint-Denis; hivatalos nyelve: a francia; közigazgatási beosztása: 1 körzet (arrondissement); pénzneme: 1 franc (frank) = 100 centime.
Nemzetközi gépkocsijele: F. Közlekedés módja: jobboldali. Rendszámok kiadása: helyileg, a tulajdonosnak kellett elkészíttetnie.
·
Elődállamok
- Santa Apolónia (1638. ??. ??) — nem használtak rendszámokat
Utódállamok
- (1946. 03. 19.) Francia Köztársaság
A szigetet a portugál Diogo Dias, Bartolomeu Dias testvére fedezte fel és nevezte el Santa Apolóniának 1507. február 9-én. 1638 óta a franciák birtoka. 1640-ben a sziget neve Bourbon-sziget lett. 1642-ben francia telepesek népesítették be. 1793-ban kapta az Île de la Réunion, azaz “Újraegyesítés szigete” nevet a marseille-i forradalmárok és a párizsi Nemzeti Gárda 1792-es egyesülésének emlékére. 1801-ben a sziget új nevet kapott: Île Bonaparte; 1810-ben a brit haditengerészet visszanevezte Bourbon-szigetre, majd az 1848-as francia forradalom óta ismét a Réunion nevet viseli. Kezdetben fegyencgyarmatként használták, majd kávét, később cukornádat termesztettek itt. 1946-ban Franciaország tengerentúli megyéjévé nyilvánították.
A fent felsorolt gyarmatokon kiadott rendszámokról nagyon kevés információ áll rendelkezésre. Nem tudni, mikor kezdték el kiadni őket. Ami fellelhető, a következő:
Standard rendszámok
Méretei: ismeretlenek.
Formátum: fekete alapon fehér karakterek, keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: &&&9 vagy A &&&9; sorozatszámok növekedési sorrendje: 5 4321.
Megjegyzések:
- Mivel a rendszámokat a tulajdonosnak kellett elkészíttetnie, ezért rengeteg különféle formátumú rendszámmal lehetett találkozni.
- Az egyes gyarmatokon a lakosságszámhoz mérten kevés jármű közlekedett, ezeket általában egy sorozatszámmal azonosították.
- Nagyobb lakosságszámú területeken (pl. Réunionon) a sorozatszám előtt egy A betűt is használtak.
- Saint-Martinról ismert egy személyre szabott rendszám is (utolsó kép), mely valószínűleg a Tintamarre-szigetről származhat.
Kereskedői rendszámok
Méretei: ismeretlenek.
Formátum: fekete alapon fehér karakterek, keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: W &&9; sorozatszámok növekedési sorrendje: 321.
Megjegyzések:
- A kereskedők használták próbaútjaikon.
- Mivel a rendszámokat a tulajdonosnak kellett elkészíttetnie, ezért rengeteg különféle formátumú rendszámmal lehetett találkozni.
Rendőrségi rendszámok
Méretei: ismeretlenek.
Formátum: fekete alapon fehér karakterek, keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: * G &&9 (G = Gendarmerie ‘Csendőrség’); sorozatszámok növekedési sorrendje: 321.
Megjegyzések:
- A csendőrség – amely nem polgári, hanem katonai szervezet – járművein használták.
- A rendszám bal szélén a francia zászló helyezkedett el.