Franciaország a II. világháború alatt
1940–1946

Navigáció: Főoldal | Európa | Franciaország | Franciaország a II. világháború alatt

 

Ezen az oldalon mutatom be a mai Franciaország területén a II. világháború alatt létrejött ideiglenes államalakulatait 1940 és 1946 között. Ezek közül néhány párhuzamosan működött egy-egy időszakban, ezért időbeli átfedések lehetségesek.

 

---

---

---

---

A fent felsorolt államalakulatokban fennállásuk alatt a harmadik Francia Köztársaság idején megkezdett rendszámokat adták ki.

---

Standard rendszámok

1940-es sorozat

            

               

Méretei: változóak.

Formátum: fekete alapon fehér karakterek, általában keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: &&&9 TT& (területkódok itt); sorozatszámok növekedési sorrendje: 4321 5.

Megjegyzések:

• Ez a sorozat az 1928-ban, még a Francia Köztársaság idejében megkezdett sorozat változtatás nélküli folytatása volt. A még forgalomban lévő rendszámok az 1901-es sorozatból továbbra is érvényben maradtak. Algéria területén továbbra is az 1902-es sorozatot adták ki.
• A rendszámokat a prefektúrák (a megyei önkormányzatok) adták ki.
• A rendszámokat a tulajdonosnak kellett elkészíttetnie, ezért egységes formátumról nem beszélhetünk.
• A táblák formai követelményei a következők voltak:
  • fekete alapon fehér színű feliratnak kellett lennie,
  • a táblát jól láthatóan meg kellett világítani,
  • a karaktereknek elöl 75 mm hátul 100 mm magasnak kellett lenniük,
  • a karaktereknek elöl 45 mm, hátul 60 mm szélességűnek kellett lenniük,
  • a vonalvastagságnak elöl 12 mm-nek, hátul 15 mm-nek kellett lennie,
  • a karakterek közötti távolságnak elöl minimum 30 mm-nek, hátul 35 mm-nek kellett lennie.
  • A fenn megadott méretektől eltérő táblákkal is lehetett találkozni.
• A rendszámokon nem használták az I, O, W betűket (így az ezeket tartalmazó kombinációkat sem), az egyforma betűkből álló betűkapcsolatokat (pl. AA), olyan betűkapcsolatokat, amelyek megegyeztek a korabeli, kétjegyű nemzetközi gépkocsijelekkel (BG, BR, CH, CS, CU, DA, DK, EQ, ET, FL, GB, GR, LR, LT, MC, NL, PA, PE, PL, PR, PY, RA, RC, RH, SA, SE, SF, SM, SU, TR, US, valamint ismeretlen okból a CQ-t sem. Végül az összes rendelkezésre álló kombináció egy részét használták csak a rendszámokon.
• Motorkerékpárokon első rendszámokat is használtak, melyek az első sárvédő fölé elhelyezett ívelt, kétoldalas táblák voltak.
• 1940 nyarán kiadtak egy sorozatot (elsősorban belga) menekülteknek, ezeken a rendszámokon a sorozatszám előtt a VE (Véhicules Étrangers ‘külföldi járművek’) betűk voltak láthatók.
• A német megszállás alatt álló területeken a kerékpárokra is kötelezővé tették a rendszámokat, ezek standard formátumúak voltak, de sárga alapon feketével írva. A sorozatszámok a standard sorozatból származtak.
• 1941. november 17.-től a pótkocsik és a mezőgazdasági gépek is kaptak rendszámokat, ezeket gyakran egyszerűen a járműtestre festették.
• 1942 és 1944 között a Chantiers de la Jeunesse (egy félkatonai ifjúsági szervezet) saját kódot kapott (CJ), melyet a Département du Puy-de-Dôme prefektúrája adott ki, de területi korlátozások nélkül.
• 1943. szeptember 13.-tól a segédmotoros kerékpárok is kaptak rendszámokat, hasonlóan a motorokhoz, ezeken is kellett első rendszámokat is felszerelni.

Párizsi autóbuszok rendszámai

1940-es sorozat

      

Méretei: ismeretlen.

Formátum: fekete alapon fehér karakterek, általában keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: &&999; sorozatszámok növekedési sorrendje: 54321.

Megjegyzések:

• Ez a sorozat az 1925-ben, még a Francia Köztársaság idejében megkezdett sorozat változtatás nélküli folytatása volt.
• A rendszámokat a párizsi busztársaság adta ki a saját buszaira.
• Az eredeti használat – a járatonként cserélt tábla – helyett ezek a rendszámok már csak egyszerű sorozatszámok voltak, amelyek megegyeztek a közlekedési társaság belső regisztrációs számaival.

Adómentes rendszámok

1940-es sorozat

Méretei: változóak.

Formátum: fekete alapon fehér karakterek, általában keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: &&&9-W0 (területkódok itt); sorozatszámok növekedési sorrendje: 4321.

Megjegyzések:

• Ez a sorozat az 1909-ben, még a Francia Köztársaság idejében megkezdett sorozat változtatás nélküli folytatása volt.
• Ezek a rendszámok nem az autóhoz voltak kapcsolva, hanem a tulajdonos műhelyhez, kereskedéshez. A rendszámok használata után nem kellett adót fizetni.
• A rendszámokat a korabeli adóhatóság adta ki. Az egyes kódok területi lefedése nagymértékben különbözött az 1940 előtti rendszertől.
• A rendszámokat a tulajdonosnak kellett elkészíttetnie, ezért egységes formátumról nem beszélhetünk.
• A táblák formai követelményei a következők voltak:
  • fekete alapon fehér színű feliratnak kellett lennie,
  • a táblát jól láthatóan meg kellett világítani,
  • a karaktereknek elöl 75 mm hátul 100 mm magasnak kellett lenniük,
  • a karaktereknek elöl 45 mm, hátul 60 mm szélességűnek kellett lenniük,
  • a vonalvastagságnak elöl 12 mm-nek, hátul 15 mm-nek kellett lennie,
  • a karakterek közötti távolságnak elöl minimum 30 mm-nek, hátul 35 mm-nek kellett lennie.
  • A fenn megadott méretektől eltérő táblákkal is lehetett találkozni.
• Motorkerékpárokon első rendszámokat is használtak, melyek az első sárvédő fölé elhelyezett ívelt, kétoldalas táblák voltak.

Ideiglenes rendszámok

1940-es sorozat

Méretei: változóak.

Formátum: fekete alapon fehér karakterek, általában keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: &&&9-WW0 (területkódok itt); sorozatszámok növekedési sorrendje: 4321.

Megjegyzések:

• Ez a sorozat az 1920-ban, még a Francia Köztársaság idejében megkezdett sorozat változtatás nélküli folytatása volt.
• Ezek a rendszámok nem az autóhoz voltak kapcsolva, hanem a tulajdonoshoz.
• A rendszámokat a korabeli adóhatóság adta ki. Az egyes kódok területi lefedése nagymértékben különbözött az 1940 előtti rendszertől.
• A rendszámok 10 napig voltak érvényesek, de többször felhasználhatók voltak.
• A rendszámokat a tulajdonosnak kellett elkészíttetnie, ezért egységes formátumról nem beszélhetünk.
• A táblák formai követelményei a következők voltak:
  • fekete alapon fehér színű feliratnak kellett lennie,
  • a táblát jól láthatóan meg kellett világítani,
  • a karaktereknek elöl 75 mm hátul 100 mm magasnak kellett lenniük,
  • a karaktereknek elöl 45 mm, hátul 60 mm szélességűnek kellett lenniük,
  • a vonalvastagságnak elöl 12 mm-nek, hátul 15 mm-nek kellett lennie,
  • a karakterek közötti távolságnak elöl minimum 30 mm-nek, hátul 35 mm-nek kellett lennie.
  • A fenn megadott méretektől eltérő táblákkal is lehetett találkozni.
• Motorkerékpárokon első rendszámokat is használtak, melyek az első sárvédő fölé elhelyezett ívelt, kétoldalas táblák voltak.

Külföldiek ideiglenes rendszámai

1940-es sorozat

Méretei: változóak.

Formátum: vörös alapon fehér karakterek, általában keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: &&&9 TT DT (TT = Touriste Temporaire ‘ideiglenes turista’; területkódok itt); sorozatszámok növekedési sorrendje: 4321.

Megjegyzések:

• Ez a sorozat az 1933-ban, még a Francia Köztársaság idejében megkezdett sorozat változtatás nélküli folytatása volt.
• A rendszámokat a vámhatóság adta ki.
• A rendszámokat általában kézzel készítették, gyakran stencilezéssel, ezért egységes formátumról nem beszélhetünk.
• A TT betűk után álló számjegy az érvényesség évének utolsó számjegye volt.
• Motorkerékpárokon első rendszámokat is használtak, melyek az első sárvédő fölé elhelyezett ívelt, kétoldalas táblák voltak.

Nomádok rendszámai

1940-es sorozat

   

Méretei: ismeretlenek.

Formátum: sötétkék alapon fehér karakterek, keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: &9999; sorozatszámok növekedési sorrendje: 54321. A rendszám tetején a LOI DU 16 JUILLET 1912 (‘1912. július 16,-i törvény’) felirat volt olvasható.

Megjegyzések:

• Ez a sorozat az 1912-ben, még a Francia Köztársaság idejében megkezdett sorozat változtatás nélküli folytatása volt.
• Eredetileg csak négy számjegyű sorozatszámokat használtak, mikor ezek elfogytak, vezették be az ötjegyűeket.
• A rendszámokat a lovas szekereken használták, illetve esetenként kiegészítő táblaként a motor hajtotta járműveken.
• A rendszámokat a tulajdonosnak kellett elkészíttetnie, ezért egységes formátumról nem beszélhetünk.
• A rendszámokat a belügyminisztérium adtak ki, amelyet a rendszámokon látható sárga pecsét igazolt. A négy számjegyű rendszámokon a pecsét a sorozatszámok előtt, a tábla bal szélén, az öt számjegyűeken pedig a felső felirat előtt a bal felső sarokban helyezkedett el.

Diplomáciai rendszámok

1940-es sorozat

   

Méretei: ismeretlenek.

Formátum: sárga alapon fehér vagy ezüst karakterek, általában keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: CD 9999 X (CD = Corps Diplomatique ‘Diplomáciai Testület’); sorozatszámok növekedési sorrendje: 321.

Megjegyzések:

• Ez a sorozat az 1936-ban, még a Francia Köztársaság idejében megkezdett sorozat változtatás nélküli folytatása volt.
• Ezeknél a rendszámoknál is csak a karakterek mérete volt megszabva (lásd a standard rendszámoknál).
• Az X betű jelentése ismeretlen.
• A sorozatszámok nem tartalmaztak többletinformációt.
• Időközben megjelentek eltérő színezésű rendszámok is, pl. fekete alapon fehérrel/ezüsttel írtak is. Ezek különleges jelentéséről nincs információm.
• 1940 és 1945 között a Vichy-kormányzat alatti területen speciális diplomáciai rendszámokat adtak ki, melynek formátuma CD &&9-NH volt. Ezek a rendszámok adómentesek voltak. Ha a diplomáciai misszió megfizette az adót a járműre, akkor a formátum CD &&9-Z-re változott. A magas rangú német hivatalnokok CD &&9-S formátumú rendszámokat kaptak.
• Egyes források a háború után olyan diplomáciai rendszámokról szólnak, amelyek standard formátumúak voltak, de CD előtaggal. Sajnos erről nem áll rendelkezésre fénykép.

Katonai rendszámok

1938-as sorozat

         

            

Méretei: változóak.

Formátum: fekete alapon fehér karakterek, keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: K* &&9999 (katonai kódok itt); sorozatszámok növekedési sorrendje: 654321.

Megjegyzések:

• Ez a sorozat az 1938-ban, még a Francia Köztársaság idejében megkezdett sorozat változtatás nélküli folytatása volt.
• A rendszámokat gyakran csak a járműre festették, ez főként a harci járművekre volt igaz.
• Az elválasztójelek használata sem volt egységes, egyes rendszámokon használták, másokon nem, volt ahol a sorozatszámot is kettéosztották.
• Általában a betűkarakter és a számjegyek között egy francia zászló is látható volt, de ez néha elmaradhatott, vagy különálló táblaként szerelték a járműre. A felirat sorrendje sem volt egységes, sok rendszám készült úgy, hogy elöl volt a zászló és azt követte a betű, de néha a betű a sorozatszám végére került. Ezeknek a változatoknak esetleges speciális jelentéséről nincs információm.
• Nem ismert, hogy a sorozatszámok tartalmaztak volna valamilyen további kódolást.
• Motorkerékpárokon első rendszámokat is használtak, melyek az első sárvédő fölé elhelyezett ívelt, kétoldalas táblák voltak.
• Pótkocsikon két rendszám szerepelt, egyik megegyezett a vontató jármű rendszámával, a másikon egy százezernél nagyobb egyedi sorozatszám állt.
• A csendőrség járművein a zászló és a sorozatszám között a GEND (Gendarmerie ‘Csendőrség’) rövidítés olvasható.
• 1940. június 22.-től a Vichy-kormányzat területén a rekvirált járműveket újrarendszámozták, a standard táblákra hasonló rendszámokra cserélték, hogy “álcázzák” a készleteket a német hatóságok elől. Ezek a rendszámok a háború végéig fennmaradtak. Az egyes álcakódokról a lista itt található A betűk utáni szám a jármű gyártóját jelölték: 1 – Renault, 2 – Citroën, 3 – Peugeot, 4 – Berliet, 5 – Panhard, 6 – Latil, 7 – Saurer, 8 – Unic, 9 – Rochet-Schneider, 10 – Matford, 15 – más márkák.
• 1942 novemberétől a főként Afrikában tevékenykedő Szabad Francia Erőknek (Forces Françaises Libres) saját sorozata volt FFL * 99999 formátummal, ahol a betűk és a számok között a francia zászló volt látható.
• 1944-től a felszabadító erők magas beosztású tagjainak járművei speciális sorozatot használtak, melyen a PP betűk és egy maximum kétjegyű sorozatszám volt látható. A rendszámokon a francia zászló vagy a lotaringiai kereszt is megtalálható volt.
• 1945 közepétől a francia felszabadítási zónákban standard francia katonai rendszámokat használtak (elsősorban K, L és Z kódokkal), melyek mellett TOA (Troupes dʼOccupation en Allemagne ‘Megszálló csapatok Németországban’) vagy CCFA (Commandement en Chef Français en Allemagne ‘Francia főparancsnok Németországban’) feliratú kiegészítő táblákat is felszereltek. Ezen kívül használtak néhány speciális rendszámot is, ismeretlen jelentésű előtétekkel (pl. GM, B.V., D.V. vagy W.W.).

---

---