Francia Köztársaság
1870–1940

franciául: République française

Navigáció: Főoldal | Európa | Franciaország | Francia Köztársaság (1870–1940)

Standard rendszámok

1928-as sorozat

            

Méretei: változóak.

Formátum: fekete alapon fehér karakterek, általában keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: &&&9 TT& (területkódok itt); sorozatszámok növekedési sorrendje: 4321 5.

Megjegyzések:

• A rendszámokat 1928. október 1.-től adták ki országosan minden olyan motorral hajtott járműre, amely 30 km/h-s sebességnél gyorsabban haladni képes. Az addig használt rendszámok továbbra is érvényben maradtak.
• A rendszámokat a prefektúrák (a megyei önkormányzatok) adták ki.
• A rendszámokat a tulajdonosnak kellett elkészíttetnie, ezért egységes formátumról nem beszélhetünk.
• A táblák formai követelményei a következők voltak:
  • fekete alapon fehér színű feliratnak kellett lennie,
  • a táblát jól láthatóan meg kellett világítani,
  • a karaktereknek elöl 75 mm hátul 100 mm magasnak kellett lenniük,
  • a karaktereknek elöl 45 mm, hátul 60 mm szélességűnek kellett lenniük,
  • a vonalvastagságnak elöl 12 mm-nek, hátul 15 mm-nek kellett lennie,
  • a karakterek közötti távolságnak elöl minimum 30 mm-nek, hátul 35 mm-nek kellett lennie.
  • A fenn megadott méretektől eltérő táblákkal is lehetett találkozni.
• A rendszámokon nem használták az I, O, W betűket (így az ezeket tartalmazó kombinációkat sem), az egyforma betűkből álló betűkapcsolatokat (pl. AA), olyan betűkapcsolatokat, amelyek megegyeztek a korabeli, kétjegyű nemzetközi gépkocsijelekkel (BG, BR, CH, CS, CU, DA, DK, EQ, ET, FL, GB, GR, LR, LT, MC, NL, PA, PE, PL, PR, PY, RA, RC, RH, SA, SE, SF, SM, SU, TR, US, valamint ismeretlen okból a CQ-t sem. Végül az összes rendelkezésre álló kombináció egy részét használták csak a rendszámokon.
• Motorkerékpárokon első rendszámokat is használtak, melyek az első sárvédő fölé elhelyezett ívelt, kétoldalas táblák voltak.
• Algéria területén továbbra is az 1901-ben megkezdett sorozatot folytatták tovább.

1901-es sorozat

         

   

Méretei: változóak.

Formátum: fekete alapon fehér karakterek, általában keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: &999-T$ vagy 999-T9& (területkódok itt); sorozatszámok növekedési sorrendje: 4321 65.

Megjegyzések:

• A rendszámokat 1901. szeptember 1.-től adták ki országosan minden olyan motorral hajtott járműre, amely 30 km/h-s sebességnél gyorsabban haladni képes. Az addig használt regionális táblákat rövid időn belül lecserélték.
• A rendszámokat a bányahivatal adta ki, a területek felosztása is a bányakerületek szerint történt. 1919. november 15.-én a bányakerületi rendszert átalakították, néhány kerület megszűnt, voltak összevonások és számos megye másik kerülethez került. Az új felosztásrósról itt található egy lista.
• A rendszámokat a tulajdonosnak kellett elkészíttetnie, ezért egységes formátumról nem beszélhetünk.
• A táblák formai követelményei a következők voltak:
  • fekete alapon fehér színű feliratnak kellett lennie,
  • a táblát jól láthatóan meg kellett világítani,
  • a karaktereknek elöl 75 mm hátul 100 mm magasnak kellett lenniük,
  • a karaktereknek elöl 45 mm, hátul 60 mm szélességűnek kellett lenniük,
  • a vonalvastagságnak elöl 12 mm-nek, hátul 15 mm-nek kellett lennie,
  • a karakterek közötti távolságnak elöl minimum 30 mm-nek, hátul 35 mm-nek kellett lennie.
  • A fenn megadott méretektől eltérő táblákkal is lehetett találkozni.
• A járművek számának növekedésével a sorozatszámok hiánya is megmutatkozott, ezért plusz számjegyeket adtak az eredeti kombinációhoz, így a rendszámok a következő formátumúak lehettek (a kiadás sorrendjében): 999-A, 999-AA, 999-A9, 9999-A, 9999-AA, 999-A99.
• Motorkerékpárokon első rendszámokat is használtak, melyek az első sárvédő fölé elhelyezett ívelt, kétoldalas táblák voltak.
• Algéria volt az egyetlen olyan terület, amelynek a kétbetűs AL területkódot használta 1902. május 4.-től. Előtte a marseille-i bányakerület M-es rendszámaiból adtak ki itt néhány tucat táblát. Az AL kódú sorozatok kiadási sorrendje a következő volt: 1-AL–999-AL → 1-AL2–999-AL9 → 1000-AL–9999-AL → 1000-AL2–9999-AL15. (Az illusztrációként megadott algériai rendszám későbbi keltezésű, de jelenleg sajnos korábbi rendszámról nem áll rendelkezésemre fénykép.)

1893-as sorozat

   

Méretei: ismeretlenek.

Formátum: változó színű alapon változó színű karakterek, keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: változó, nem volt egységes.

Megjegyzések:

• A rendszámokat nem egységesen adták ki, az egyes városok szabták meg, hogy elvárják-e a rendszámokat.
• A rendszámokon általában a tulajdonos neve és címe volt olvasható különböző formátumokban.
• A rendszámok általában valamilyen fémtáblára készültek véséssel, esetlegesen öntéssel.

Párizsi autóbuszok rendszámai

1925-ös sorozat

      

Méretei: ismeretlen.

Formátum: fekete alapon fehér karakterek, általában keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: &&999; sorozatszámok növekedési sorrendje: 54321.

Megjegyzések:

• A rendszámokat 1925-ben kezdték el használni, a pontos időpont ismeretlen.
• A rendszámokat a párizsi busztársaság adta ki a saját buszaira.
• Eleinte az első két számjegy jelölte a járat számát, a második kettő a fordulót jelölte, ami azt jelentette, hogy minden egyes induláskor a sofőr kicserélte a rendszámot. Később, nem tudni, mikortól, ez leegyszerűsödött és egy egyszerű sorozatszámmá vált.

Adómentes rendszámok

1909-es sorozat

Méretei: változóak.

Formátum: fekete alapon fehér karakterek, általában keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: &&&9-W0 (területkódok itt); sorozatszámok növekedési sorrendje: 4321.

Megjegyzések:

• A rendszámokat 1909. április 1.-től adták ki autókereskedők, járműgyártók és javítóműhelyek számára próbaútjaikhoz.
• Ezek a rendszámok nem az autóhoz voltak kapcsolva, hanem a tulajdonos műhelyhez, kereskedéshez. A rendszámok használata után nem kellett adót fizetni.
• A rendszámokat a bányahivatal adta ki, a területek felosztása is kisebb eltérésekkel a bányakerületek szerint történt.
• A rendszámokat a tulajdonosnak kellett elkészíttetnie, ezért egységes formátumról nem beszélhetünk.
• A táblák formai követelményei a következők voltak:
  • fekete alapon fehér színű feliratnak kellett lennie,
  • a táblát jól láthatóan meg kellett világítani,
  • a karaktereknek elöl 75 mm hátul 100 mm magasnak kellett lenniük,
  • a karaktereknek elöl 45 mm, hátul 60 mm szélességűnek kellett lenniük,
  • a vonalvastagságnak elöl 12 mm-nek, hátul 15 mm-nek kellett lennie,
  • a karakterek közötti távolságnak elöl minimum 30 mm-nek, hátul 35 mm-nek kellett lennie.
  • A fenn megadott méretektől eltérő táblákkal is lehetett találkozni.
• A járművek számának növekedésével a sorozatszámok hiánya is megmutatkozott, ezért 1928. szeptember 29.-től az addigi három számjegy helyett négyjegyű sorozatszámokat kezdtek használni.
• Motorkerékpárokon első rendszámokat is használtak, melyek az első sárvédő fölé elhelyezett ívelt, kétoldalas táblák voltak.

Ideiglenes rendszámok

1920-as sorozat

Méretei: változóak.

Formátum: fekete alapon fehér karakterek, általában keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: &&&9-WW0 (területkódok itt); sorozatszámok növekedési sorrendje: 4321.

Megjegyzések:

• A rendszámokat 1920. szeptember 9.-től adták ki, eredetileg csak exportra szánt járművekre, majd 1924. május 2.-től minden ideiglenes használatra.
• Ezek a rendszámok nem az autóhoz voltak kapcsolva, hanem a tulajdonoshoz.
• A rendszámokat a bányahivatal adta ki, a területek felosztása is kisebb eltérésekkel a bányakerületek szerint történt.
• A rendszámok 10 napig voltak érvényesek, de többször felhasználhatók voltak.
• A rendszámokat a tulajdonosnak kellett elkészíttetnie, ezért egységes formátumról nem beszélhetünk.
• A táblák formai követelményei a következők voltak:
  • fekete alapon fehér színű feliratnak kellett lennie,
  • a táblát jól láthatóan meg kellett világítani,
  • a karaktereknek elöl 75 mm hátul 100 mm magasnak kellett lenniük,
  • a karaktereknek elöl 45 mm, hátul 60 mm szélességűnek kellett lenniük,
  • a vonalvastagságnak elöl 12 mm-nek, hátul 15 mm-nek kellett lennie,
  • a karakterek közötti távolságnak elöl minimum 30 mm-nek, hátul 35 mm-nek kellett lennie.
  • A fenn megadott méretektől eltérő táblákkal is lehetett találkozni.
• A járművek számának növekedésével a sorozatszámok hiánya is megmutatkozott, ezért 1928. szeptember 29.-től az addigi három számjegy helyett négyjegyű sorozatszámokat kezdtek használni.
• Motorkerékpárokon első rendszámokat is használtak, melyek az első sárvédő fölé elhelyezett ívelt, kétoldalas táblák voltak.

Külföldiek ideiglenes rendszámai

1933-as sorozat

   

Méretei: változóak.

Formátum: vörös alapon fehér karakterek, általában keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: &&&9 TT DT (TT = Touriste Temporaire ‘ideiglenes turista’; területkódok itt); sorozatszámok növekedési sorrendje: 4321.

Megjegyzések:

• A rendszámokat 1933. október 10.-től adták ki az országban huzamosabb ideig tartózkodó külföldiek részére.
• A rendszámokat a vámhatóság adta ki.
• A rendszámokat általában kézzel készítették, gyakran stencilezéssel, ezért egységes formátumról nem beszélhetünk.
• A TT betűk után álló számjegy az érvényesség évének utolsó számjegye volt.
• Motorkerékpárokon első rendszámokat is használtak, melyek az első sárvédő fölé elhelyezett ívelt, kétoldalas táblák voltak.
• Ilyen rendszámokat használtak 1933 és 1936 között a diplomáciai rendszámok helyett is.

Nomádok rendszámai

1912-es sorozat

   

Méretei: ismeretlenek.

Formátum: sötétkék alapon fehér karakterek, keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: &9999; sorozatszámok növekedési sorrendje: 54321. A rendszám tetején a LOI DU 16 JUILLET 1912 (‘1912. július 16,-i törvény’) felirat volt olvasható.

Megjegyzések:

• A rendszámokat 1912. július 16.-től adták ki az országban élő, állandó lakcímmel nem rendelkező nomádoknak (pl. vándorcigányok).
• Eredetileg csak négy számjegyű sorozatszámokat használtak, mikor ezek elfogytak, vezették be az ötjegyűeket.
• A rendszámokat a lovas szekereken használták, illetve esetenként kiegészítő táblaként a motor hajtotta járműveken.
• A rendszámokat a tulajdonosnak kellett elkészíttetnie, ezért egységes formátumról nem beszélhetünk.
• A rendszámokat a belügyminisztérium adtak ki, amelyet a rendszámokon látható sárga pecsét igazolt. A négy számjegyű rendszámokon a pecsét a sorozatszámok előtt, a tábla bal szélén, az öt számjegyűeken pedig a felső felirat előtt a bal felső sarokban helyezkedett el.

Diplomáciai rendszámok

1936-os sorozat

Méretei: ismeretlenek.

Formátum: sárga alapon fehér vagy ezüst karakterek, általában keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: CD 9999 X (CD = Corps Diplomatique ‘Diplomáciai Testület’); sorozatszámok növekedési sorrendje: 321.

Megjegyzések:

• A rendszámokat 1936. augusztus 17.-én kezdték el kiadni. Az addig használt rendszámokat rövid időn belül lecserélték.
• Ezeknél a rendszámoknál is csak a karakterek mérete volt megszabva (lásd a standard rendszámoknál).
• Az X betű jelentése ismeretlen.
• A sorozatszámok nem tartalmaztak többletinformációt.

1933-as sorozat

Méretei: változóak.

Formátum: fekete alapon fehér és vörös karakterek, keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: &&&9-TT&/CD (CD = Corps Diplomatique ‘Diplomáciai Testület’); sorozatszámok növekedési sorrendje: 4321 5.

Megjegyzések:

• A rendszámokat 1933. október 10.-től kezdték el kiadni. Az addig használt rendszámokat rövid időn belül lecserélték.
• Csak a külföldi képviseletek vezetői, azaz a nagykövetek használhatták. A képviseletek többi dolgozói piros külföldi ideiglenes (TT-s) rendszámokat kaptak.
• Lényegében megfelelt a standard párizsi rendszámoknak, azzal az egy különbséggel, hogy általában a második sorban a vörössel írt CD betűk is megtalálhatók voltak rajta. A rendszám kialakítása ezért gyakran egy T betűt formázott, más esetekben négyszögletesek voltak.
• A sorozatszámok nem tartalmaztak többletinformációt.

1930-as sorozat

Méretei: ismeretlenek.

Formátum: fekete alapon fehér karakterek, keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: CD 999X (CD = Corps Diplomatique ‘Diplomáciai Testület’); sorozatszámok növekedési sorrendje: 321.

Megjegyzések:

• A rendszámokat 1930-ban kezdték el kiadni, de a pontos idő ismeretlen. Előtte standard rendszámokat használtak a rendszám mellett egy különálló CD jelzéssel.
• Az X betű jelentése ismeretlen.
• A sorozatszámok nem tartalmaztak többletinformációt.

Katonai rendszámok

1938-as sorozat

      

   

Méretei: változóak.

Formátum: fekete alapon fehér karakterek, keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: K* &&9999 (katonai kódok itt); sorozatszámok növekedési sorrendje: 654321.

Megjegyzések:

• A rendszámokat 1938. április 16.-én kezdték el kiadni. Az addig használt rendszámokat lecserélték, de ennek menete nem ismert.
• A rendszámokat gyakran csak a járműre festették, ez főként a harci járművekre volt igaz.
• Az elválasztójelek használata sem volt egységes, egyes rendszámokon használták, másokon nem, volt ahol a sorozatszámot is kettéosztották.
• Általában a betűkarakter és a számjegyek között egy francia zászló is látható volt, de ez néha elmaradhatott, vagy különálló táblaként szerelték a járműre. A felirat sorrendje sem volt egységes, sok rendszám készült úgy, hogy elöl volt a zászló és azt követte a betű, de néha a betű a sorozatszám végére került. Ezeknek a változatoknak esetleges speciális jelentéséről nincs információm.
• A betűkarakter 1938-ban M (Militaire ‘katonai’) volt, amit 1939-ben P, majd 1940-ben a K betű követett.
• Nem ismert, hogy a sorozatszámok tartalmaztak volna valamilyen további kódolást.
• Motorkerékpárokon első rendszámokat is használtak, melyek az első sárvédő fölé elhelyezett ívelt, kétoldalas táblák voltak.
• Pótkocsikon két rendszám szerepelt, egyik megegyezett a vontató jármű rendszámával, a másikon egy százezernél nagyobb egyedi sorozatszám állt.
• 1939-ben és 1940-ben a párizsi Passzív Ellenállás járművein a DP (Défense passive ‘passzív ellenállás’) betűket használták. Ezeken a rendszámokon a sorozatszámok maximum négy számjegyűek voltak.
• 1939 szeptembere és decembere között kb. 290 000 járművet rekviráltak, melyeket újraregisztráltak a katonai körzetek szerint, erről egy lista itt található.

1923-as sorozat

      

Méretei: változóak.

Formátum: fekete alapon fehér karakterek, keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: * 99999; sorozatszámok növekedési sorrendje: 54321. A rendszám bal szélén, a sorozatszám előtt a francia zászló képe volt látható.

Megjegyzések:

• A rendszámokat 1923-ban kezdték el kiadni. Az addig használt rendszámokat lecserélték, de ennek menete nem ismert.
• A rendszámokat gyakran csak a járműre festették, ez főként a harci járművekre volt igaz.
• Bár hivatalosan a rendszámok alapszíne fekete volt, de gyakran ettől eltérő színeket is használtak, sőt, volt amikor kezeletlen lemezre írták a sorozatszámot.
• Nem ismert, hogy a sorozatszámok tartalmaztak volna valamilyen további kódolást.
• Motorkerékpárokon első rendszámokat is használtak, melyek az első sárvédő fölé elhelyezett ívelt, kétoldalas táblák voltak.

1914-es sorozat

         

            

Méretei: változóak.

Formátum: fekete alapon fehér karakterek, keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: &&9999; sorozatszámok növekedési sorrendje: 654321.

Megjegyzések:

• A rendszámokat 1914-ben, az első világháború kitörésekor kezdték el kiadni. Eélőtte standard rendszámokat használtak a katonai járműveken is.
• A rendszámokat gyakran csak a járműre festették, ez főként a harci járművekre volt igaz.
• Eredetileg csak négy számjegyű sorozatszámokat használtak, majd 1916 elején megjelentek az öt és hatjegyű sorozatszámok is.
• A háború alatt rekvirált járműveken a sorozatszám előtt egy Z betű állt. Eredetileg R betűt használtak három számjeggyel, melyet 1914 közepén RM előtagra váltottak, majd az év végén Párizsban az RMP, Bordeaux-ban pedig a RMB kódot használták, amiket 1915-ben RGA-ban egységesítettek. 1915 végétől aztán csak a Z előtétet használták.
• Tankokon gyakori volt, hogy nem rendszámokat használtak, hanem egy egyedülálló nevet festettek rájuk.
• Egyes szervezeteknek saját sorozatuk volt, pl. a vöröskeresztnek CR (Croix Rouge), a tours-i repülős iskolának (1917-től) E-A-T (École dʼAviation de Tours), ez utóbbi ismeretlen jelentésű P betűvel kiegészítve, a francia főbiztosságnak (inverz színekkel) H.C.F. (Haut Commissariat de France). Ez utóbbi sorozatot használták a német Rajna-vidék megszállt területein (a Haut-Commissariat de la République Française dans les provinces du Rhin parancsnoksága alatt) 1914 és 1930 között.
• 1918-tól, a felszabadított területeken a katonai adminisztrációhoz tartozó rendszámokon RL (Régions libérées) betűket használtak.
• Motorkerékpárokon első rendszámokat is használtak, melyek az első sárvédő fölé elhelyezett ívelt, kétoldalas táblák voltak.

---

---