Az I. világháború után létrejött átmeneti, általában nemzetközileg nem elismert államalakulatok
Itt sorolom fel az összes, Németországgal kapcsolatos nemzetközileg nem elismert államalakulatot, amely az I. világháború után jött létre önkényes kikiáltással, vagy a Párizs környéki békeszerződések 
eredményeképp.
Bajor Népi Állam (1918–1919)
Volksstaat Bayern
Nemzetközileg nem elismert szocialista köztársaság.
Területe: 75 865 km²; lakossága: 6 675 813 fő; fővárosa: München; hivatalos nyelve: a német; közigazgatási beosztása: 8 kormánykerület (Regierungsbezirk), ezen belül 192 kerülethatóság (Bezirksamt); pénzneme: 1 Mark (ℳ; Márka) = 100 Pfennig (₰).
Nemzetközi gépkocsijele: D. Közlekedés módja: jobboldali. Rendszámok kiadása: párban.
· 
Elődállamok
- Német Birodalom (Német Császárság) (1918. 11. 08.)
Utódállamok
- (1919. 04. 06.) Müncheni Tanácsköztársaság
A Bajor Népi Állam egy rövid életű szocialista állam volt Bajorországban 1918 és 1919 között. 1918. november 8-án, a német forradalom idején hozták létre, a Bajor Királyság helyébe lépő szocialista állam létrehozására tett kísérletként. Az államot Kurt Eisner vezette 1919 februárjában történt meggyilkolásáig. 1919. április 6-án a rivális Müncheni Tanácsköztársaság vette át a helyét.
Brémai Tanácsköztársaság (1919)
Bremer Räterepublik
Nemzetközileg nem elismert tanácsköztársaság.
Területe: 327 km²; lakossága: 262 767 fő; fővárosa: Bremen; hivatalos nyelve: a német; közigazgatási beosztása: 8 kormánykerület (Regierungsbezirk), ezen belül 192 kerülethatóság (Bezirksamt); pénzneme: 1 Mark (ℳ; Márka) = 100 Pfennig (₰).
Nemzetközi gépkocsijele: D. Közlekedés módja: jobboldali. Rendszámok kiadása: párban.
·
Elődállamok
- Német Birodalom (Német Császárság) (1918. 11. 10.)
Utódállamok
- (1919. 02. 04.) Német Birodalom (Weimari köztársaság)
A Brémai Tanácsköztársaság egy nem elismert forradalmi állam volt Németországban, amely közvetlenül az első világháború után alakult meg. Bár hivatalosan csak 1919. január 10-én nyilvánították ki a létezését, az általa képviselt rezsim 1918. november 14-től 1919. február 2-ig uralkodott. Ekkor a német hadsereg és a félkatonai Freikorps elemei megdöntötték.
Elzász-Lotaringiai Köztársaság (1918)
Republik Elsaß-Lothringen
Nemzetközileg nem elismert köztársaság.
Területe: 14 522 km²; lakossága: 1 874 014 fő; fővárosa: Straßburg; hivatalos nyelve: a német; közigazgatási beosztása: 3 kerület (Bezirk), ezen belül 24 járás (Kreis); pénzneme: 1 Mark (ℳ; Márka) = 100 Pfennig (₰).
Nemzetközi gépkocsijele: D. Közlekedés módja: jobboldali. Rendszámok kiadása: párban.
·
Elődállamok
- Német Birodalom (Német Császárság) (1918. 11. 10.)
Utódállamok
- (1918. 11. 22.) Francia Köztársaság
Az 1918-as elzász-lotaringiai forradalom egy kommunista felkelés volt, mely 1918. november 8-án kezdődött. Ez a zavargás a német forradalom és az első világháború végének következménye volt. A francia csapatok 1918. november 22-i bevonulása Strasbourgba véget vetett a zavargásoknak a régióban, amelyet ekkor Franciaországhoz csatoltak.
Lengyel Királyság (1917–1918)
Królestwo Polskie | Königreich Polen
Alkotmányos monarchia kormányzó irányítása alatt, lényegében német–osztrák bábállam.
Területe: 108 192 km²; lakossága: kb. 10 500 000 fő (1918); fővárosa: Warszawa (Varsó); hivatalos nyelve: a lengyel és a német; közigazgatási beosztása: 5 területi földbiztosság (okręgowa komisja ziemska), ezen belül 77 járás (powiat); pénzneme: 1 marka = 100 fenig.
Nemzetközi gépkocsijele: ismeretlen. Közlekedés módja: jobboldali. Rendszámok kiadása: párban.
·
Elődállamok
- Német Birodalom (Német Császárság) (1916. 11. 05.)
Utódállamok
- (1918. 11. 11.) Lengyel Köztársaság
A Lengyel Királyság rövid életű államalakulat volt, amelyet az első világháború alatt a Német Birodalom és Ausztria-Magyarország birtokolt a korábban orosz uralom alatt álló Kongresszusi Lengyelország területén. 1918. október 7. és 1918. november 22. között alakult át a független második Lengyel Köztársasággá, amelynek szokásos ünnepélyes alapítási dátumát később 1918. november 11-re tették. Annak ellenére, hogy ez a kliensállam kezdetben teljesen függött támogatóitól, az 1918. november 11-i fegyverszünetet követően végül a szándékukkal ellentétben az alakulóban lévo második Lengyel Köztársaság sarokkövének proto-államaként szolgált, amely utóbbi a központi hatalmak által Lengyelországnak átadni nem kívánt területekből is állt, és ezért döntő szerepet játszott a lengyel államiság feltámadásában.
Müncheni Tanácsköztársaság (1919)
Münchner Räterepublik
Nemzetközileg nem elismert tanácsköztársaság.
Területe: 75 865 km²; lakossága: 6 756 274 fő; fővárosa: München; hivatalos nyelve: a német; közigazgatási beosztása: 8 kormánykerület (Regierungsbezirk), ezen belül 192 kerülethatóság (Bezirksamt); pénzneme: 1 Mark (ℳ; Márka) = 100 Pfennig (₰).
Nemzetközi gépkocsijele: D. Közlekedés módja: jobboldali. Rendszámok kiadása: párban.
·
Elődállamok
- Bajor Népi Állam (1919. 04. 06.)
Utódállamok
- (1919. 05. 03.) Német Birodalom (Weimari köztársaság)
A Müncheni Tanácsköztársaság egy rövid életű, nem elismert szocialista állam volt Bajorországban az 1918-1919-es német forradalom idején. 1919 áprilisában jött létre Kurt Eisner Bajor Népi Államának bukása után, és egy szocialista köztársaság létrehozására törekedett Bajorországban. Alig egy hónappal később a német hadsereg és a félkatonai Freikorps elemei megdöntötték.
Schwenteni Szabadállam (1919)
Freistaat Schwenten | Republika Świętnieńska
Nemzetközileg nem elismert köztársaság
Területe: kb. 50 km²; lakossága: kb. 500 fő; fővárosa: Schwenten; hivatalos nyelve: a német és a lengyel; közigazgatási beosztása: ismeretlen; pénzneme: 1 Mark (ℳ; Márka) = 100 Pfennig (₰).
Nemzetközi gépkocsijele: ismeretlen. Közlekedés módja: jobboldali. Rendszámok kiadása: párban.
·
Elődállamok
- Német Birodalom (Weimari köztársaság) (1919. 01. 06.)
Utódállamok
- (1919. 08. 10.) Német Birodalom (Weimari köztársaság)
A Schwenteni Szabadállam, más néven Świętnói Köztársaság 1919-ben kikiáltott független állam volt. A függetlenség kikiáltásának védelmi szerepe volt, mivel a helyi kormányzat tisztában volt a nagylengyelországi lengyel felkeléssel. Hét hónapig létezett, amíg a weimari köztársasághoz nem csatlakozott.
Szász Tanácsköztársaság (1918–1923)
Sächsische Räterepublik
Nemzetközileg nem elismert tanácsköztársaság.
Területe: 14 993 km²; lakossága: 4 806 661 fő; fővárosa: Dresden; hivatalos nyelve: a német; közigazgatási beosztása: 4 járási elöljáróság (Kreishauptmannschaft), ezen belül 30 hatósági elöljáróság (Amtshauptmannschaft); pénzneme: 1 Mark (ℳ; Márka) = 100 Pfennig (₰).
Nemzetközi gépkocsijele: D. Közlekedés módja: jobboldali. Rendszámok kiadása: párban.
·
Elődállamok
- Német Birodalom (Német Császárság) (1918. 11. 13.)
Utódállamok
- (1919. 05. 11.) Német Birodalom (Weimari köztársaság)
A Szász Tanácsköztársaság egy rövid életű, el nem ismert szocialista állam volt az 1918-19-es német forradalom idején Szászországban. Rövid történetét politikai viszályok, erőszak és sztrájkok tarkították. Megszűnt, miután a Freikorps elfoglalta Lipcsét, majd 1920-ban helyreállították, de 1923-ban a weimari kancellár megbuktatta.
Würzburgi Tanácsköztársaság (1919)
Würzburger Räterepublik
Nemzetközileg nem elismert tanácsköztársaság.
Területe: 88 km²; lakossága: 86 571 fő; fővárosa: Würzburg; hivatalos nyelve: a német; közigazgatási beosztása: 10 kerület (Bezirk); pénzneme: 1 Mark (ℳ; Márka) = 100 Pfennig (₰).
Nemzetközi gépkocsijele: D. Közlekedés módja: jobboldali. Rendszámok kiadása: párban.
·
Elődállamok
- Német Birodalom (Weimari köztársaság) (1919. 04. 07.)
Utódállamok
- (1919. 04. 09.) Német Birodalom (Weimari köztársaság)
A Würzburgi Tanácsköztársaság egy nem elismert, rövid életű (3 napos) állam volt, amely 1919 áprilisában szervezűdött. A helyi lakosság és a politikai pártok körében kevés támogatást kapott, és a bajor hadsereg egyik egysége gyorsan felszámolta.
A fent felsorolt államalakulatokban fennállásuk alatt nem adtak kis saját rendszámokat, továbbra is a Német Császárság idején megkezdett rendszámokat adták ki.