Német Birodalom (Német Császárság)
1871–1918

németül: Deutsches Reich (Deutsches Kaiserreich)

A Német Császárság zászlaja   A Német Császárság térképe   A Német Császárság címere   D autójel

Szövetségi parlamentáris alkotmányos monarchia, császárság, 1916 után katonai diktatúra.
Területe: 540 858 km² (1910) (gyarmatainak területe 3 087 726 km² volt, 1910); lakossága: 64 925 993 fő (1910) (gyarmatainak lakossága kb. 14 245 000 fő volt, 1910); fővárosa: Berlin; hivatalos nyelve: a német; közigazgatási beosztása: 26 szövetségi állam (Bundesstaat), ezen belül 4 királyság (Königreich), 6 nagyhercegség (Großherzogtum), 5 hercegség (Herzogtum), 7 fejedelemség (Fürstentum), 3 szabad- és hanzaváros (Freie und Hansestadt), 1 birodalmi terület (Reichsland), ezen belül 14 tartomány (Provinz), 4 nemzetbiztosi kerület (Landeskommissärbezirk), ezen belül 43 kormánykerület (Regierungsbezirk), 4 járási elöljáróság (Kreishauptmannschaft), 15 járás (Kreis), 3 tartomány (Provinz), 3 kerület (Bezirk), ezen belül 630 járás (Kreis), 245 kerülethatóság (Bezirksamt), 64 főhatóság (Oberamt), 38 hatóság (Amt), 30 hatósági elöljáróság (Amtshauptmannschaft), 26 járásvezetői hatóság (Landratsamt), 15 sorozókerület (Aushebungsbezirk), 5 igazgatási kerület (Verwaltungsbezirk), 4 uradalom (Landherrschaft), 2 földterület (Landgebiet); pénzneme: 1 Mark (ℳ, Márka) = 100 Pfennig (₰).
Nemzetközi gépkocsijele: D (1907 után). Közlekedés módja: jobboldali. Rendszámok kiadása: párban.


Wikipedia  ·  PlatesPortal

Elődállamok

  • Badeni Nagyhercegség (1871. 01. 18.)nem használtak rendszámokat
  • Bajor Királyság (1871. 01. 18.)nem használtak rendszámokat
  • Északnémet Szövetség (1871. 01. 18.)nem használtak rendszámokat
  • Hesseni Nagyhercegség (1871. 01. 18.)nem használtak rendszámokat
  • Württembergi Királyság (1871. 01. 18.)nem használtak rendszámokat
  • Francia Köztársaság (1871. 05. 10.)nem használtak rendszámokat

Utódállamok


A Német Császárság a német egyesítéstől fennálló nemzetállam, amely II. Vilmos császár 1918. novemberi lemondásakor alakult föderális köztársasággá.
A Német Császárságban 1906-tól használtak hivatalosan rendszámokat a járműveken, kötelezően az egész ország területén. Az addig, regionálisan használt rendszámokat 1910 végéig lecserélték, azok többé nem voltak érvényesek.

Rendszámok 1906-tól

Standard rendszámok

IIB-1287   VS-1720

Méretei: a rendszámok hossza változó, magasságuk: egysoros: 115 mm, kétsoros: 260 mm; motorkerékpárokon (csak elöl): 80 mm.

Formátum: fehér alapon fekete karakterek, fekete keret vagy keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: TTTT/&&&9 (területkódok itt); sorozatszámok növekedési sorrendje: 4321.

Megjegyzések:

Vámrendszámok

8594

Méretei: a rendszámok mérete változó, egyetlen kitétel, hogy a sorozatszámok karaktereinek magassága 120 mm-nek kellett lennie.

Formátum: fehér alapon fekete karakterek, fekete keret, ovális alak; latin betűs írás; kódolás: &&&9); sorozatszámok növekedési sorrendje: 4321.

Megjegyzések:

Katonai rendszámok

XXII-48   K.v.B.-5   B-6754   G.H.Q.122a   IIM-2615

Méretei: változóak, a feliratnak kb. 120 mm magasnak kellett lennie.

Formátum: fehér alapon fekete karakterek, fekete keret vagy keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: KKKKK/&&&&9 (kódok itt); sorozatszámok növekedési sorrendje: 54321.

Megjegyzések:

Kezdeti időszak 1906-ig

1 - az első müncheni rendszám   II-181   T/1627

1906-ig nem volt szabályozva központilag a járművek azonosítása. Az egyes szövetségi államok jogában állt kialakítani a saját rendszerüket a jármű-nyilvántartásra. Mivel ekkor még nem volt nagy számú autó forgalomban, ezért a következő formák fordultak elő:

A rendszámoknak általában fehér vagy sárga alapszínük volt, a feliratuk pedig fekete volt. Anhaltban a felirat színe vörös volt, és egy zöld keretet is használtak. A betűméret változó volt, kb. 10-12 cm magas feliratokat használtak.

Az ebben az időszakban rendezett autóversenyeken szereplő járművek rendszámain a sorszám alatt a szervező rövidítését is megadták (pl. A.M.G. = Allgemeine Motorwagen-Gesellschaft).

Az egyes szövetségi államok királyainak, hercegeinek, stb. járműveinek rendszáma általában egy korona volt (akár több járművön is). Az alacsonyabb rendű főméltóságok a helyi normál sorozatból kaptak rendszámokat.

A német gyarmatokon ebben az időszakban egyáltalán nem használtak rendszámokat, a legtöbb gyarmaton még autók sem voltak, csak lovaskocsikkal közlekedtek.

Az 1904-ben megrendezett Gordon-Bennett-Rennen Wikipédia autóversenyre látogató külöldi járművek egy speciális rendszámot kaptak. A rendszám kerek volt, két sorban, 12 cm-es betűmérettel a G.B./&&&9 formátumú felirat volt rajta látható. Ezeket a rendszámokat központilag Frankfurt am Mainban adták ki.