Független decentralizált unitárius parlamentáris alkotmányos monarchia (királyság).
Területe: 2 210 408 km²; lakossága: 6 046 759 fő (2023); fővárosa: København (Koppenhága); hivatalos nyelve: a dán, ezen kívül regionális hivatalos nyelv még a feröeri Feröeren és a grönlandi Grönlandon, valamint elismert kisebbségi nyelv a német a dániai Dél-Jütland területén; közigazgatási beosztása: 3 alkotmányos rész (rigsdel); pénzneme: Dánia és Grönland területén: 1 krone (dán korona) = 100 øre, Feröer területén: 1 króna (feröeri korona) = 100 oyra (a két valuta lényegében ugyanaz, de más bankjegyekkel).
Nemzetközi gépkocsijele: DK. Közlekedés módja: jobboldali. Rendszámok kiadása: központilag, párban.
A Dán Királyság az a terület, amely felett Dánia uralkodója az államfő. A királyság a kontinentális Európában fekvő területéből és a birodalom két autonóm régiójából áll: az észak-atlanti Feröer-szigetekből és az észak-amerikai Grönlandból. A Dán Királyság nem föderáció; a Holland Királysághoz hasonlóan Dánia, a Feröer-szigetek és Grönland három autonóm jogrendjét magában foglaló, az uralkodó alatt egyesített fogalom. A Dán Királyság egységes szuverén állam. Sarkvidéki területi követelései vannak a Jeges-tengeren: különböző, az Északi-sarkhoz közeli területek (Lomonoszov-hát, Gakkel-hát, Alfa-Mendelejev-hát komplexum és a Csukcsföld határvidéke). Alkotmányosan a Dán Királysághoz tartozik a birodalom, de a Feröer-szigetek és Grönland kapcsolataik szabályozásában kiterjedt autonómiával rendelkezik. A Feröer-szigetek és Grönland 1397 óta (de facto), a kalmari unió ratifikálása óta a Dán Korona alá tartoznak, és 1814 óta (de jure) a Dán Királyság részei. Különálló történelmi és kulturális identitásuk miatt azonban a birodalom ezen részei ma már széles körű önkormányzattal rendelkeznek, és jelentős számú területen jogalkotási és közigazgatási felelősséget vállaltak. A Dán Királyság jogi ügyei a Dán Királyság Alkotmányának hatálya alá tartoznak, amely kimondja, hogy a Dán Királyság minden részére vonatkozik, és hogy a törvényhozói, végrehajtói és bírói hatáskörök a Dán Királyság parlamentjének, a dán kormánynak és a Dán Legfelsőbb Bíróságnak a hatáskörébe tartoznak. A Feröer-szigetek 1946-ban egy függetlenségi népszavazáson, Grönland pedig egy 1979-es népszavazáson kapott nagyobb autonómiát. 2005-ben a Feröer-szigetek teljes autonómiát, 2009-ben pedig Grönland teljes önrendelkezési jogot kapott, így a dán kormánynak kevés befolyása maradt a belügyek terén, amelyeket Grönland és a Feröer-szigetek helyi önkormányzataira ruháztak át.
A Dán Királyság három részből áll, melyből kettő Európában, egy Észak-Amerikában található. Az európai rész maga Dánia, valamint a Jeges-tengerben fekvő Feröer, az észak-amerikai rész pedig Grönland. E három rész mára már csak laza szálakkal kapcsolódik egymáshoz, vagy inkább Dániához, a másik két rész autonómiája meglehetősen nagy. Míg Dánia alapító tagja az Európai Uniónak, sem Feröer, sem Grönland nem tartozik a közösséghez, ez főként a halászati jogok miatt van így.
Dánia a többi európai országhoz képest nem rendelkezett kiterjedt gyarmatbirodalommal. Az ország fennállása alatt a következő tengerentúli területekkel rendelkezett: