Csehszlovák Köztársaság
(1918–1938)

csehszlovákul: Československá republika

csehül: Československá republika | lengyelül: Republika Czechosłowacka | magyarul: Csehszlovák Köztársaság | németül: Tschechoslowakische Republik | romául: Čechoslovajkesko Ketmepen | ruszinul: Чеськословеньска Република | oroszul: Чехословацкая Республика | szlovákul: Československá republika

A Csehszlovák Köztársaság zászlaja   A Csehszlovák Köztársaság elhelyezkedése   A Csehszlovák Köztársaság címere   CS autójel

Független unitárius parlamentáris köztársaság.
Területe: 140 800 km²; lakossága: 14 800 000 fő (1938); fővárosa: Praha (Prága); hivatalos nyelve: a csehszlovák, regionális szinten beszélt nyelvek: a cseh, a jiddis, a lengyel, a magyar, a német, a roma, a ruszin és a szlovák; közigazgatási beosztása: 1918 és 1923 között: 3 állam (země/krajina), 25 megye (župa), ezen belül 239 kerület (okres) — 1923 és 1927 között: 3 állam (země/krajina), 7 nagymegye (veľžupa), ezen belül 239 kerület (okres) — 1927 és 1938 között: 4 állam (země/krajina), ezen belül 239 kerület (okres); pénzneme: 1 koruna (Kčs - korona) = 100 haléř/halier (fillér).
Nemzetközi gépkocsijele: CS. Közlekedés módja: bal oldalon. Rendszámok kiadása: párban, helyileg.


Wikipedia  ·  PlatesPortal

Elődállamok

Utódállamok


1918 előtt Csehország, Morvaország, Szilézia déli része, Szlovákia és Kárpátalja az Osztrák–Magyar Monarchiához tartozott, függetlenségét 1918. október 28-án nyerte el Csehszlovák Köztársaság néven. 1920 és 1925 között Szlovákia egyes kisebb északi területeit ideiglenesen megszerezte Lengyelország. 1938-ban, Ausztria elfoglalása után a nácik annektálták a Szudéta-vidéket, majd 1939-ben az Cseh- és Morvaországot is. Szlovákia déli része, valamint Kárpátalja a Magyar Királysághoz került, Szlovákia északi része – kivéve néhány apró részt, amely Lengyelországhoz került – pedig egy látszatfüggetlen bábállammá vált.
Az új Csehszlovákiában 1932-ig a régi monarchiabeli rendszámok egy módosított változatát használták. 1932-ben egy teljesen új sorozatot vezettek be, amelyet a német annexióig használtak.

Standard rendszámok

1932-es sorozat

Č-34.099   2.616-P   Č-I-6.202

Méretei: változóak, a betű magassága volt kötelező méretű: motorkerékpárokon minimum 8 cm (vonalvastagság 10 mm), más járművön minimum 10 cm magasnak (vonalvastagság 15 mm) kellett lenni.

Formátum: fekete alapon fehér karakterek, fehér keret; latin betűs írás; kódolás: motorkerékpárokon: &&.&&9-T, más járműveken: T-&&.&&9 (területkódok itt); sorozatszámok növekedési sorrendje: 54.321.

Megjegyzések:

1918-as sorozat

Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása után az új Csehszlovákia területén továbbra is a régi rendszámformátumokat használták, változtatás nélkül.

PXIX-891

Méretei: A rendszámok magassága volt csak szabályozva: elöl 120 mm (vonalszélesség 15 mm), hátul egysoros: 150 mm, kétsoros 290 mm (vonalszélesség 20 mm) volt, szélességük a felirattól függően változott.

Formátum: fehér alapon fekete karakterek, fekete keret vagy keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: elöl: T@@@@ &&9, hátul: T@@@@/&&9 (területkódok itt); sorozatszámok növekedési sorrendje: 4-321.

Megjegyzések:

Próbarendszámok

1932-es sorozat

Č-92.284

Méretei: változóak, a betű magassága volt kötelező méretű: motorkerékpárokon minimum 8 cm, más járművön minimum 10 cm magasnak kellett lenni.

Formátum: fehér alapon fekete karakterek, keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: motorkerékpárokon: &&.&&9-T, más járműveken: T-&&.&&9 (területkódok itt); sorozatszámok növekedési sorrendje: 54.321.

Megjegyzések:

Katonai rendszámok

1932-es sorozat

4.171

Méretei: változóak, a betű magassága volt kötelező méretű: motorkerékpárokon minimum 8 cm, más járművön minimum 10 cm magasnak kellett lenni.

Formátum: fekete alapon fehér karakterek, fehér keret; latin betűs írás; kódolás: &&.&&9; sorozatszámok növekedési sorrendje: 54.321.

Megjegyzések: