Nemzetközileg nem elismert szakadár állam.
Területe: kb. 60 km²; lakossága: kb. 23 000 fő; fővárosa: Asch (Aš); hivatalos nyelve: a német; közigazgatási beosztása: ismeretlen; pénzneme: 1 Krone (korona) = 100 Heller (fillér).
Nemzetközi gépkocsijele: ismeretlen. Közlekedés módja: bal oldalon. Rendszámok kiadása: párban, központilag.
A szudétanémet válság előestéjén, 1938 márciusában egy szudétanémet szabadcsapat elfoglalta a várost, és de facto a Német Birodalomhoz csatolták még a müncheni egyezmény aláírása előtt, szeptember 21.-én éjszaka. A cseh rendőröket, tisztviselőket és német antifasisztákat leszerelték és Bad Elsterbe szállították. 1938. október 3.-án a Wehrmacht csapatai bevonultak a városba, majd néhány órával később maga Hitler is.
Független unitárius autoriter parlamentáris köztársaság, maradványállam.
Területe: 99 348 km²; lakossága: 9 807 096 fő (1939); fővárosa: Praha (Prága); hivatalos nyelve: a csehszlovák; közigazgatási beosztása: 4 állam (země/krajina), ezen belül 153 kerület (okres); pénzneme: 1 koruna (Kčs - korona) = 100 haléř/halier (fillér).
Nemzetközi gépkocsijele: CS. Közlekedés módja: bal oldalon. Rendszámok kiadása: párban, központilag.
A második Csehszlovák Köztársaság 169 napig, 1938. szeptember 30. és 1939. március 15. között létezett. Csehországból, Morva-Sziléziából, valamint Szlovákia és Kárpátaljai Rusz autonóm régiókból állt, ez utóbbit 1938. december 30.-án Kárpát-Ukrajnára nevezték át. A második köztársaság a müncheni egyezményt követő események eredménye volt, ahol Csehszlovákia 1938. október 1.-jén kénytelen volt átengedni Németországnak a németek lakta Szudéta-vidéket. November 2-án az első bécsi döntéssel Szlovákia déli részét és Kárpátalját átengedték Magyarországnak. A második köztársaság az 1939. március 15.-i német megszállás után felbomlott, a cseh területeket a Cseh és Morva Protektorátushoz csatolták, Szlovákia maradék része pedig náci bábállam lett.
Nemzetközileg nem elismert ideiglenes köztársaság.
Területe: 13 352 km²; lakossága: 796 400 fő (1939); fővárosa: Хуст; hivatalos nyelve: az ukrán és a magyar; közigazgatási beosztása: ismeretlen; pénzneme: 1 крона (korona) = 100 геллер.
Nemzetközi gépkocsijele: ismeretlen. Közlekedés módja: bal oldalon. Rendszámok kiadása: párban, központilag.
Ruszinföld a két világháború között Csehszlovákia tartománya volt. Csehszlovákia ígérete Ruszinföld autonómiájának kialakítására csak közvetlenül felbomlása előtt, az egyre erősödő nemzetközi nyomásra, 1938. október 11-én történt meg. 1938. december 30-án jelent meg az a cseh kormányrendelet, amely a terület nevét Kárpát-Ukrajnára változtatta. 1939. március 14-én Szlovákia kikiáltotta függetlenségét, így Kárpát-Ukrajna is függetlenné vált. 1939. március 18-án a magyar hadsereg teljesen visszafoglalta Kárpátalját, ezzel jelentős ruszin kisebbség került az ország határain belülre. Ruszinföld Kárpátalja néven, a magyarlakta területek kivételével, széles körű autonómiát kapott.
Független klerikális fasiszta egypárti köztársaság totalitárius diktatúra alatt.
Területe: 38 055 km²; lakossága: 2 655 053 fő (1940); fővárosa: Bratislava (Pozsony); hivatalos nyelve: a szlovák; közigazgatási beosztása: 6 megye (župa), ezen belül 58 kerület (okres); pénzneme: 1 Koruna slovenská (szlovák korona) = 100 halier.
Nemzetközi gépkocsijele: SO. Közlekedés módja: jobb oldalon. Rendszámok kiadása: párban, központilag.
Az első Szlovák Köztársaság a hitleri Németország által létrehozott bábállam volt. A függetlenség kinyilvánítása után egy nappal, március 15-én magyar csapatok ellenőrzésük alá vonták Kárpátalját és átlépve az új szlovák állam határát kiszélesítették a volt tartomány határait. A fiatal szlovák állam 1939. március 23-tól április 4-ig emiatt hadban állt Magyarországgal. Az új Szlovák Köztársaság Lengyelország német lerohanásakor Németország mellett Szlovákia is bekapcsolódott a küzdelmekbe kisebb segédcsapatokkal. Emiatt Szlovákia területeket kapott a második Lengyel Köztársaságból (amelyek a háború végén visszakerültek Lengyelországhoz). A szlovák állam északnyugati részét “német katonai ellenőrzés” alá vonták. 1941. június 22-én Szlovákia is bekapcsolódott a Barbarossa hadműveletbe. A második világháború után a párizsi békerendszer szerint (mivel a Szövetségesek soha nem ismerték el Szlovákiát független szuverén államnak) Szlovákia területe újra Csehszlovákia részévé vált.
A fent felsorolt államalakulatokban fennállásuk alatt nem adtak kis saját rendszámokat, továbbra is a Csehszlovák Köztársaság idején, 1932-ben megkezdett rendszámokat használták.