Magyar Királyság
(1920–1946)

magyarul: Magyar Királyság
ruszinul: Мадярске кральовство

A Magyar Királyság zászlaja   A Magyar Királyság elhelyezkedése   A Magyar Királyság címere   H autójel

Független autoriter kormányzóság (1944-ig), majd hungarista totalitárius egypárti diktatúra (1944-től).
Területe: 93 073 km² (1930) / 172 149 km² (1941); lakossága: 8 688 319 fő (1930) / 14 669 110 (1941); fővárosa: Budapest; hivatalos nyelve: a magyar, 1939 és 1946 között a Kárpátalján a ruszin is, az országban élő kisebbségek nyelvei nem álltak sem elismerés, sem védelem alatt; közigazgatási beosztása: 25 megye, 9 törvényhatósági jogú város és Budapest főváros (1938) / 41 megye, 3 közigazgatási kirendeltség, 82 törvényhatósági jogú város és Budapest főváros (1941); pénzneme: 1927-ig: 1 korona (K) = 100 fillér, 1927-től: 1 pengő (P) = 100 fillér.
Nemzetközi gépkocsijele: H. Közlekedés módja: 1941-ig baloldali, utána jobboldali. Rendszámok kiadása: központilag, párban.


Wikipedia  ·  PlatesPortal

Elődállamok

Utódállamok


A Magyar Királyság 1920 és 1946 közötti időszakát, vagyis a királyság utolsó két évtizedét Horthy-korszaknak nevezzük. A királyságnak ez idő alatt nem volt törvényes uralkodója, így az államfő személyét jogilag az Országgyűlés által megválasztott Horthy Miklós kormányzó helyettesítette több mint húsz éven át, egészen addig, amíg a Náci Németország megszálló csapatai (pontosabban a Gestapo) 1944-ben el nem hurcolták fiát, Miklóst, s ezzel lemondásra kényszerítették. A Horthy-korszakot az erős konzervativizmus, antikommunizmus, nacionalizmus és erős revizionista hangulat jellemezte. A revízió az 1930-as évek végétől részben meg is valósult: a Magyar Királyság az első- Wikipédia és a második bécsi döntésnek Wikipédia, valamint Kárpátalja visszafoglalásának Wikipédia és a jugoszláviai inváziónak Wikipédia köszönhetően területeket kapott és szerzett vissza, melyeket a trianoni békeszerződés alapján csatoltak el. A háború lezárásával a megszerzett területeket az ország ismét elvesztette, ez után új, demokratikus alapokon láttak neki a második világháborúban kivérzett ország helyreállításának.
Az első években megmaradtak az Osztrák–Magyar Monarchia idejében használt rendszámok, új, magyar sorozatot 1922-től adtak ki.

Standard rendszámok

1945-ös sorozat

R*5501   P 7002

Méretei elöl: 268 mm * 90 mm, hátul: 440 mm * 150 mm.

Formátum: fehér alapon fekete karakterek, keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: K 9999 (kódok itt); sorozatszámok növekedési sorrendje: 4321.

Megjegyzések:

1933-as sorozat

AF 487   293/FU   071/TG   872/8B*   920/F*

Méretei elöl: 255 mm * 90 mm, hátul: 235 mm * 290 mm, motorkerékpárokon: 165 mm * 185 mm.

Formátum: fehér alapon fekete karakterek, keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: elöl: TT 999, hátul és motorkerékpárokon: 999/TT (területkódok itt); sorozatszámok növekedési sorrendje: 54 321.

Megjegyzések:

1922-es sorozat

Bp. 25-030   * 15-154

Méretei: elöl: 268 mm * 90 mm, hátul: 440 mm * 150 mm.

Formátum: fehér alapon vörös és fekete karakterek, keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: T 99-999 (területkódok itt); sorozatszámok növekedési sorrendje: 54-321. A területkód vörössel, a sorozatszámok feketével voltak írva.

Megjegyzések:

Próbarendszámok

1922-es sorozat

PRÓBAKOCSI/87

Méretei 350 mm * 200 mm.

Formátum: fehér alapon vörös és fekete karakterek, keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: PRÓBAKOCSI/&&9; sorozatszámok növekedési sorrendje: 321. A PRÓBAKOCSI felirat vörössel, alatta a sorozatszám feketével volt írva.

Megjegyzések:

Mezőgazdasági gépek rendszámai

1933-as sorozat

*/2455

Méretei: 250 mm * 250 mm * 250 mm.

Formátum: fehér alapon fekete karakterek, vörös keret; latin betűs írás; kódolás: */9999; sorozatszámok növekedési sorrendje: 4321. A rendszám egy talpára állított háromszög alakú volt. A rendszám felső részén egy stilizált traktor látható.

Megjegyzések: