Magyar Királyság
(1920–1946)
magyarul: Magyar Királyság
ruszinul: Мадярске кральовство
Navigáció: Főoldal | Európa | Magyarország | Magyar Királyság
Független autoriter kormányzóság (1944-ig), majd hungarista totalitárius egypárti diktatúra (1944-től).
Területe: 93 073 km² (1930) / 172 149 km² (1941); lakossága: 8 688 319 fő (1930) / 14 669 110 (1941); fővárosa: Budapest; hivatalos nyelve: a magyar, 1939 és 1946 között a Kárpátalján a ruszin is, az országban élő kisebbségek nyelvei nem álltak sem elismerés, sem védelem alatt; közigazgatási beosztása: 25 megye, 9 törvényhatósági jogú város és Budapest főváros (1938) / 41 megye, 3 közigazgatási kirendeltség, 82 törvényhatósági jogú város és Budapest főváros (1941); pénzneme: 1927-ig: 1 korona (K) = 100 fillér, 1927-től: 1 pengő (P) = 100 fillér.
Nemzetközi gépkocsijele: H. Közlekedés módja: 1941-ig baloldali, utána jobboldali. Rendszámok kiadása: központilag, párban.
·
A Magyar Királyság 1920 és 1946 közötti időszakát, vagyis a királyság utolsó két évtizedét Horthy-korszaknak nevezzük. A királyságnak ez idő alatt nem volt törvényes uralkodója, így az államfő személyét jogilag az Országgyűlés által megválasztott Horthy Miklós kormányzó helyettesítette több mint húsz éven át, egészen addig, amíg a Náci Németország megszálló csapatai (pontosabban a Gestapo) 1944-ben el nem hurcolták fiát, Miklóst, s ezzel lemondásra kényszerítették. A Horthy-korszakot az erős konzervativizmus, antikommunizmus, nacionalizmus és erős revizionista hangulat jellemezte. A revízió az 1930-as évek végétől részben meg is valósult: a Magyar Királyság az első- és a második bécsi döntésnek , valamint Kárpátalja visszafoglalásának és a jugoszláviai
inváziónak köszönhetően területeket kapott és szerzett vissza, melyeket a trianoni békeszerződés alapján csatoltak el. A háború lezárásával a megszerzett területeket az ország ismét elvesztette, ez után új, demokratikus alapokon láttak neki a második világháborúban kivérzett ország helyreállításának.
Az első években megmaradtak az Osztrák–Magyar Monarchia idejében használt rendszámok, új, magyar sorozatot 1922-től adtak ki.
Standard rendszámok
1945-ös sorozat
Méretei elöl: 268 mm * 90 mm, hátul: 440 mm * 150 mm.
Formátum: fehér alapon fekete karakterek, keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: K 9999 (kódok itt); sorozatszámok növekedési sorrendje: 4321.
Megjegyzések:
- Az alumínium táblák hátoldalán az “Országos Gépjárműügyi és Közúti Közlekedésrendészeti Bizottság” felirat olvasható.
- Rendszám nélkül csak műszaki vizsgára lehetett közlekedni, de ebben az esetben is egy táblán fel kellett tüntetni a VIZSGA feliratot. Az ilyen járművel, csak a vizsga helyszínére és vissza lehetett menni.
- Oldalkocsis motorokon az oldalkocsi elejére is fel kellett szerelni egy rendszámot.
- A közforgalmú járműveknek inverz színű, azaz fekete alapon fehérrel írt rendszámai voltak.
- Az F, G, H, P és R jelzésű járművek egy része a betű utáni üres mezőben – az előző sorozat állami járművekhez hasonlóan – nemzeti színű jelzést kapott, de a fekete alapú rendszámok egy részén ebből csak egy fehér kötőjel látszódott.
- Ez a sorozat ma már nem használható.
1933-as sorozat
Méretei elöl: 255 mm * 90 mm, hátul: 235 mm * 290 mm, motorkerékpárokon: 165 mm * 185 mm.
Formátum: fehér alapon fekete karakterek, keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: elöl: TT 999, hátul és motorkerékpárokon: 999/TT (területkódok itt); sorozatszámok növekedési sorrendje: 54 321.
Megjegyzések:
- Az alumínium táblák hátoldalán az “Országos Gépjárműügyi és Közúti Közlekedésrendészeti Bizottság” felirat olvasható.
- Vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányzó automobilján a rendszámtábla helyén elöl és hátul a koronás magyar címert ábrázoló tábla volt látható.
- Pótkocsikon a vonó járművel megegyező rendszámot használtak.
- Diplomáciai testületek standard rendszámot használtak kiegészítő táblákkal, elöl egy kerek táblát a DT felirattal, hátul egy hosszúkás táblát a DIPLOMÁCIAI TESTÜLET felirattal. Mindkét tábla kék alapon fehérrel volt írva.
- Rendszám nélkül csak műszaki vizsgára lehetett közlekedni, de ebben az esetben is egy táblán fel kellett tüntetni a VIZSGA feliratot. Az ilyen járművel, csak a vizsga helyszínére és vissza lehetett menni.
- Oldalkocsis motorokon az oldalkocsi elejére is fel kellett szerelni egy rendszámot.
- Államigazgatásban használt járműveknek inverz színű, azaz fekete alapon fehérrel írt rendszámai voltak. Ezeken a rendszámokon a második betű helyén egy nemzeti színű zászló volt látható.
- Ez a sorozat ma már nem használható.
1922-es sorozat
Méretei: elöl: 268 mm * 90 mm, hátul: 440 mm * 150 mm.
Formátum: fehér alapon vörös és fekete karakterek, keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: T 99-999 (területkódok itt); sorozatszámok növekedési sorrendje: 54-321. A területkód vörössel, a sorozatszámok feketével voltak írva.
Megjegyzések:
- A területjelölést egy különálló 100 mm * 100 mm-es (hátul) táblán jelölték, amelyet összepréseltek és összeszegecseltek az alaptáblával. Egyes korai rendszámokon nem volt ilyen különálló táblarész. Az alaptábla hátoldalán az “Országos Automobil Szakértő Bizottság” lenyomat látható, de tükrözve.
- Az államigazgatásban használt járművek rendszámai inverz színűek voltak (fekete alapon fehérrel írva), ezeken a területjelző betű helyén egy nemzeti színű zászló volt látható.
- A közszolgálati járműveken is fekete alapú rendszámokat alkalmaztak, de ezeken – mint a standard rendszámokon – a bal oldalon a pirossal írt területkód volt látható.
- A kormányzó hivatalos járművein a rendszám helyén egy címer, míg a főhercegéin egy korona volt látható.
- Pótkocsikon a vonó járművel megegyező rendszámot használtak.
- Diplomáciai testületek standard rendszámot használtak kiegészítő táblákkal, elöl egy kerek táblát a DT felirattal, hátul egy hosszúkás táblát a DIPLOMÁCIAI TESTÜLET felirattal. Mindkét tábla kék alapon fehérrel volt írva.
- Műszaki vizsgára induló járművön el kellett helyezni egy kiegészítő táblát VIZSGÁRA felirattal. A tábla fehér alapon vörös színnel volt írva, fekete kerettel.
- Egyik járműkerületből a másikba költözés esetén a területkód tábláját cserélték csak ki, a sorszámok maradtak a régiek.
- A Párizsi Konvencióban részt nem vevő országokból (akik nem rendelkeztek hivatalos autójellel) érkezők csak egy műszaki és KRESZ-vizsga után léphették át a határt, és a járművükön fel kellett tüntetni egy külön kör alakú jelzést, fehér alapon egy zöld V betűt, melyet egy kerek zöld keret vett körbe, amely 14 napig volt érvényes.
- Ez a sorozat ma már nem használható.
Próbarendszámok
1922-es sorozat
Méretei 350 mm * 200 mm.
Formátum: fehér alapon vörös és fekete karakterek, keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: PRÓBAKOCSI/&&9; sorozatszámok növekedési sorrendje: 321. A PRÓBAKOCSI felirat vörössel, alatta a sorozatszám feketével volt írva.
Megjegyzések:
- Motorkerékpárokon és egyes esetekben személygépkocsikon is rövidítve, PRÓBA/&&9 vagy PRÓBA &&9 formátumban használták.
- A rendszámok a kiadástól számítva egy évig voltak érvényesek, de meg lehetett őket újítani.
- Ez a sorozat egészen 1958-ig érvényes maradt, de ma már nem használható.
Mezőgazdasági gépek rendszámai
1933-as sorozat
Méretei: 250 mm * 250 mm * 250 mm.
Formátum: fehér alapon fekete karakterek, vörös keret; latin betűs írás; kódolás: */9999; sorozatszámok növekedési sorrendje: 4321. A rendszám egy talpára állított háromszög alakú volt. A rendszám felső részén egy stilizált traktor látható.
Megjegyzések:
- Csak a mezőgazdaságban alkalmazott önjáró munkagépek kapták. Más hasonló, de pl. ipari alkalmazású járművek standard rendszámot használtak.
- A sorozatszámok esetleges további jelentései nem ismertek.
- Ez a sorozat egészen 1958-ig érvényes maradt, de ma már nem használható.