Jugoszláv Királyság
(1929–1941)

szerbhorvátszlovénül: Краљевина Југославија / Kraljevina Jugoslavija
szlovénül: Kraljevina Jugoslavija

A Jugoszláv Királyság zászlaja   A Jugoszláv Királyság elhelyezkedése   A Jugoszláv Királyság címere   Y autójel

Eredetileg független unitárius abszolút monarchia királyi diktatúra alatt, majd 1939-től független szövetségi parlamentáris alkotmányos monarchia.
Területe: 247 542 km²; lakossága: 13 934 000 fő (1931); fővárosa: Beograd / Београд (Beograd) (Belgrád); hivatalos nyelve: a szerbhorvátszlovén, ami valójában nem létezett, helyette a szerbhorvát és a szlovén, az országban élő kisebbségek nyelvei nem álltak sem elismerés, sem védelem alatt; közigazgatási beosztása: 1939-ig: 9 bánság (бановина / banovina) és 1 város (град / grad), 1939-től 1941-ig: 8 bánság (бановина / banovina) és 1 város (град / grad); pénzneme: 1 динар / dinar (dínár) = 100 пара / para.
Nemzetközi gépkocsijele: Y. Közlekedés módja: jobboldali. Rendszámok kiadása: központilag, párban.


Wikipedia  ·  PlatesPortal

Elődállamok

Utódállamok


A Jugoszláv Királyság 1929. október 3-án jött létre, mikor I. Sándor király a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságról Jugoszláv Királyságra változtatta az ország hivatalos nevét. Az ország uralkodói a korábbi szerb királyi családból, a Karađorđević-házból kerültek ki. I. Sándor 1934-es franciaországi látogatása során merénylet áldozata lett. A korona fiára, Péterre szállt, aki ekkor 11 éves volt. Kiskorúsága miatt nagybátyja, Pál herceg kormányzott helyette. 1941-ben a németbarát politikát folytató régenst puccsal eltávolították, és Péter vette át a hatalmat. Uralkodása azonban rövid ideig tartott, a tengelyhatalmak ugyanis még az év áprilisában megszállták és feldarabolták az országot. II. Péter és a kormány emigrációba kényszerült, 1945-ben pedig lemondott a trónról. A ország eltérő nemzetiségű, nyelvű, vallású, kultúrájú, jogrendszerű területekből állt össze, de még szembetűnőbb volt a régiók közti gazdasági különbség. Ezek miatt a különböző etnikai közösségek folyamatosan szemben álltak egymással. Ez a szembenállás jellemezte az ország politikai, kulturális és gazdasági viszonyait teljes fennállása során.
Az ország átnevezése után 1930-ban új sorozatot adtak ki, mely a megszállásig – néhány területen tovább is – forgalomban maradt. A szlovén területeket felosztották olasz, német és magyar részekre, itt a megszállók rendszámait használták. A mai Vajdaság nagy része szintén magyar területté vált, szintén magyar rendszámozással. A Bánát egy része Szerbia része maradt, itt és Montenegró nagy részén a jugoszláv rendszámokat használták tovább. Kelet-Macedóniát Bulgária annektálta és ott bolgár rendszámokat kezdtek el használni. Koszovó és az Adriai-tenger partjának több része olasz megszállás alá került, ott olasz rendszámokat adtak ki.

Standard rendszámok

1930-as sorozat

3/1930 | 2386   1941/8 | 1347   H/1940 | 140   1937/2 | A 9

Méretei ismeretlenek.

Formátum: a bal oldalon kék alapon vörös karakterek, a jobb oldalon fekete alapon fehér karakterek vagy fehér alapon fekete karakterek, keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: páros évben: 0/DDDD &&&9 vagy páratlan évben: DDDD/0 &&&9 (területkódok itt); sorozatszámok növekedési sorrendje: 4321.

Megjegyzések:

A posta rendszámai

1930-as sorozat

1/1940 | 5016

Méretei ismeretlenek.

Formátum: sárga alapon vörös és fekete karakterek, keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: páros évben: 0/DDDD &&&9 vagy páratlan évben: DDDD/0 &&&9 (területkódok itt); sorozatszámok növekedési sorrendje: 4321.

Megjegyzések:

Katonai rendszámok

1930-as sorozat

VIII-2 220

Méretei ismeretlenek.

Formátum: fehér alapon fekete karakterek, keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: KK-9 &&9; sorozatszámok növekedési sorrendje: 321.

Megjegyzések:


Kapcsolódó dokumentumok