Szerb–Horvát–Szlovén Királyság
(1918–1929)
szerbhorvátszlovénül: Краљевина Срба, Хрвата и Словенаца / Kraljevina Srba, Hrvata i Slovenaca
szlovénül: Kraljevina Srbov, Hrvatov in Slovencev
Független unitárius parlamentáris alkotmányos monarchia.
Területe: 247 542 km²; lakossága: 12 017 323 fő (1918); fővárosa: Beograd / Београд (Beograd) (Belgrád); hivatalos nyelve: a szerbhorvátszlovén, ami valójában nem létezett, helyette a szerbhorvát és a szlovén, az országban élő kisebbségek nyelvei nem álltak sem elismerés, sem védelem alatt; közigazgatási beosztása: 1922-ig: 7 tartomány (покрајина / pokrajina, ezen belül 47 kerület (округ / okrug) és 14 megye (жупанија / županija), 1922-től: 33 terület (област / oblast); pénzneme: 1920-ig: 1 крyна / kruna (korona, váltópénz nélkül), 1920-tól: 1 динар / dinar (dínár) = 100 пара / para.
Nemzetközi gépkocsijele: SHS. Közlekedés módja: jobboldali. Rendszámok kiadása: központilag,
párban.
· 
Elődállamok
- Szlovén–Horvát–Szerb Állam (1918. 12. 01.)
- Szerb Királyság (1918. 12. 21.) — nem használtak rendszámokat
- Bánáti Köztársaság (1919. 02. 20.)
- Bolgár Cárság (1919. 11. 27.)
- Magyar Királyság (1920. 06. 04.)
- Olasz Királyság (1920. 06. 04.)
- Fiumei Szabadállam (1924. 02. 22.)
Utódállamok
- (1929. 10. 03.) Jugoszláv Királyság
A Szerb–Horvát–Szlovén Királyság 1918-ban jött létre a Szlovén–Horvát–Szerb Állam (amely az egykori Ausztria-Magyarország területeiből alakult, magába foglalva a mai Bosznia-Hercegovinát, Horvátország és Szlovénia nagy részét) és a Bánát, Bácska és Baranya területek (melyek a Magyar Királyság részei voltak), valamint a korábban független Szerb Királyság egyesülésével (Montenegró, Koszovó és Vardar Macedónia már az egyesülés előtt Szerbia részeivé váltak). Az államot a Karađorđević szerb dinasztia irányította, amely korábban, 1903-tól I. Péter alatt a Szerb Királyságot irányította. I. Péter lett Jugoszlávia első királya 1921-ben bekövetkezett haláláig. Utóda fia, I. Sándor lett, aki apja régense volt és aki 1929-ben átnevezte a királyságot Jugoszláviára.
Az ország elődállamai közül csak az egykoron az Osztrák–Magyar Monarchiához tartozó területeken használtak rendszámokat. Szerbiában és Montenegróban a járművek alacsony száma miatt nem jelentkezett igény azok rendszámozására. Bár már 1918-tól adtak ki saját rendszámokat, csak 1927-ben vezették be az első, az egész ország területén egységes sorozatot.
Standard rendszámok
1927-es sorozat
Méretei ismeretlenek.
Formátum: a bal oldalon kék alapon vörös karakterek, a jobb oldalon fekete alapon fehér karakterek vagy fehér alapon fekete karakterek, keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: 00D &&&9 (területkódok itt); sorozatszámok növekedési sorrendje: 4321.
Megjegyzések:
- Ez volt az első egységes kiadású rendszám az országban.
- A bal oldali nagy vörös szám a területet jelezte, a mellette álló kis méretű szám pedig a kiadás évének utolsó számjegye volt. Az évjelölő szám páros években alul, páratlanokban felül helyezkedett el. A jobb oldali számok egyszerű sorozatszámok voltak.
- A jobb oldali fehér alapon fekete számok magánhasználatú és állami kezelésű, a fekete alapon fehér számok pedig kereskedelmi célú járműveket jelöltek.
- A diplomáciai képviseletek rendszámain a jobb oldal fehér alapú volt, az első karakter egy vörös cirill Д betű volt, melyet a fekete színű sorszám követett.
- A járműkereskedők rendszámain a jobb oldal fehér alapú volt, az első karakter egy vörös cirill A betű volt, melyet a fekete színű sorszám követett.
- Ez a sorozat ma már nem használható.
1918-as sorozat
Méretei ismeretlenek.
Formátum: általában fehér alapon fekete karakterek, fekete keret vagy keret nélkül; latin vagy cirill betűs írás; kódolás: TT &&&9; sorozatszámok növekedési sorrendje: 4321.
Megjegyzések:
- A rendszámokat a helyi önkormányzatok adták ki, ezért nem voltak egységesek, sem méretükben, sem feliratozásukban. Volt ahol csak egy sorozatszámot használtak, volt ahol kiírták az önkormányzat nevét is, volt ahol csak a rövidítését.
- A harmadik képen látható rendszám már megelőlegezte a következőnek bevezetett sorozatot, legalábbis színeiben. A bal oldalán látható évszám a kiadás évét jelölte, a cirill С betű valószínűsíthetően Szerbiára utal.
- Gyakori volt, hogy a kiadó önkormányzat pecsétje is megtalálható volt a rendszámon.
- Ez a sorozat ma már nem használható.
Katonai rendszámok
1918-as sorozat
Méretei ismeretlenek.
Formátum: általában fehér alapon eltérő színű karakterek, általában keret nélkül; latin vagy cirill betűs írás; kódolás: változó.
Megjegyzések:
- Ebből az időszakból a katonai rendszámokról nagyon kevés információ áll rendelkezésre. Valószínűleg nem volt egységes katonai rendszám, hanem a regionális szervezetek adták ki a táblákat.
- A képen látható rendszámok a horvát polgári védelem (CZ = Civilna Zaštita ‘polgári védelem’) rendszámai láthatók. Az, hogy az eltérő színek mit jelentettek, sajnos nem tudni.
- Ez a sorozat ma már nem használható.