Az I. világháború után létrejött átmeneti, általában nemzetközileg nem elismert államalakulatok
Albonai Köztársaság (1921)
Repubblica di Albona | Labinska republika
Nemzetközileg nem elismert köztársaság.
Területe: 325 km²; lakossága: kb. 7500 fő fővárosa: Albona / Labin; hivatalos nyelve: az olasz és a horvát; közigazgatási beosztása: ismeretlen; pénzneme: 1 lira = 100 centesimo.
Nemzetközi gépkocsijele: ismeretlen. Közlekedés módja: baloldali. Rendszámok kiadása: párban.
· 
Elődállamok
- Olasz Királyság (1921. 03. 07.)
Utódállamok
- (1921. 04. 08.) Olasz Királyság
Az Albonai Köztársaság egy rövid életû önkormányzati köztársaság volt, amelyet 1921. március 7-én, egy bányászsztrájk során kiáltottak ki a bányászok a mai isztriai Labin városában. A világ elsõ antifasiszta felkeléseként jellemzett felkelés során jött létre.
Bánáti Köztársaság (1918)
Republica Bănățeană | Банатска република | Banater Republik | Banátska Republika
Nemzetközileg nem elismert szocialista köztársaság.
Területe: 24 469 km²; lakossága: 1 580 000 fő fővárosa: Timișoara / Темишвар / Temeswar / Timišvár / Temesvár; hivatalos nyelve: a román, a szerb, a német, a bánáti bolgár és a magyar; közigazgatási beosztása: ismeretlen; pénzneme: 1 Krone (korona) = 100 Heller (fillér).
Nemzetközi gépkocsijele: ismeretlen. Közlekedés módja: baloldali. Rendszámok kiadása: párban.
·
Elődállamok
- Osztrák–Magyar Monarchia (1918. 10. 31.)
Utódállamok
- (1919. 02. 20.) Román Királyság
- (1919. 02. 20.) Szerb–Horvát–Szlovén Királyság
A Bánáti Köztársaság rövid életű (24 napig fennállt) de facto állam, amelyet a Bánságban, vagy másik nevén a Bánátban kiáltottak ki 1918-ban. Az állam kialakításának az volt az elsődleges célja, hogy a területet Magyarország megtarthassa a Szerb–Horvát–Szlovén Királysággal és Romániával szemben, s így kizárólag Magyarország ismerte el állami létét. A próbálkozás nem sikerült és az államot felosztották egymás között a románok és a szerbek.
Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság (1921)
Srpsko-mađarska republika Baranja-Baja / Српско-мађарска република Барања-Баја
Nemzetközileg nem elismert ideiglenes köztársaság.
Területe: ismeretlen; lakossága: ismeretlen; fővárosa: Pécs / Печуј; hivatalos nyelve: a magyar és a szerb; közigazgatási beosztása: ismeretlen; pénzneme: 1 kruna/круна / korona = 100 fillér.
Nemzetközi gépkocsijele: ismeretlen. Közlekedés módja: baloldali. Rendszámok kiadása: párban.
·
Elődállamok
- Magyar Királyság (1921. 08. 14.)
Utódállamok
- (1921. 08. 20.) Magyar Királyság
A Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság rövid életű, nyolc napig fennálló bábállam volt, amelyet 1921. augusztus 14-én hoztak létre a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság protektorátusaként, a szerb hadsereg által annektált, de a trianoni békeszerződésben nem a délszláv királyságnak ítélt területen. A párizsi béketárgyalásokon Baranyát döntően Magyarországnak ítélték. Ennek a döntésnek a szerbek nem örültek, és folytatták az agitálást a visszacsatolás ellen, ennek eredménye lett ez az állam, amit azonban nemzetközileg nem ismertek el. A köztársaság csupán a szerb hadsereg védelmét élvezte, annak baranyai kivonulását követően a Nemzeti Hadsereg vonult be a területre, és ez a köztársaság végét jelentette.
Carnarói Olasz Kormányzóság (1919-1920)
Reggenza Italiana del Carnaro
Nemzetközileg nem elismert ideiglenes autoriter köztársaság.
Területe: 21 km²; lakossága: 50 000 fő fővárosa: Fiume; hivatalos nyelve: az olasz; közigazgatási beosztása: —; pénzneme: 1 Krone (korona) = 100 Heller (fillér).
Nemzetközi gépkocsijele: ismeretlen. Közlekedés módja: baloldali. Rendszámok kiadása: párban.
·
Elődállamok
- Osztrák–Magyar Monarchia (1919. 09. 12.)
Utódállamok
- (1920. 12. 29.) Fiumei Szabadállam
A Carnarói Olasz Kormányzóság önhatalmúlag kikiáltott állam volt Fiume központtal 1919 szeptemberétől 1920 decemberéig. Gabriele D’Annunzio vezetésével 1919. szeptember 12-én 2600 fős, többségében a királyi hadseregből származó nacionalistákból álló sereg bevonult Fiumébe, kiszorítva az ott állomásozó brit–francia rendfenntartó erőket. Mivel ez sértette a saint-germaini békeszerződést, Olaszország blokád alá vonta a kikötőt és a szárazföldi útvonalakat. 1920. szeptember 8-án D’Annunzio bejelentette a Carnarói Olasz Kormányzóság létrejöttét. Az 1920. november 12-én megkötött rapallói egyezmény keretében Fiume város és kerülete helyén létrejött a Fiumei Szabadállam.
Fiumei Szabadállam (1920-1924)
Stato libero di Fiume | Fiumei Szabad Állam | Freistaat Fiume | Slobodna Država Rijeka |
Független parlamentáris köztársaság.
Területe: 21 km2; lakossága: kb. 52 000 fő; fővárosa: Fiume; hivatalos nyelve: az olasz, a magyar és a német, a helyiek beszélt nyelve a velencei olasz és a horvát volt; közigazgatási beosztása: nem volt; pénzneme: 1 lira italiana = 100 centesimo.
Nemzetközi gépkocsijele: ismeretlen. Közlekedés módja: bal oldalon. Rendszámok kiadása: párban.
·
Elődállamok
- Carnarói Olasz Kormányzóság (1920. 12. 29.)
Utódállamok
- (1924. 02. 22.) Olasz Királyság
- (1924. 02. 22.) Szerb–Horvát–Szlovén Királyság
A Fiumei Szabadállam – a Carnarói Olasz Kormányzóság jogutódjaként megalakított – független városállam volt a mai Rijeka területén, az egykori magyar szabadkikötő, Fiume és a nyugaton hozzácsatolt keskeny parti sáv alkotta. A bő három évet megélt köztársaság ütközőállam volt az olaszok és a jugoszlávok között. A helyi autonómisták és az olaszpártiak állandó küzdelme jellemezte az ország politikáját. 1922 márciusában Olaszország segítségét kérték a rend visszaállításában. 1924 februárjában a római szerződés ratifikálása után a terület nagy része az Olasz Királysághoz került, míg Sušak városát és környékét a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság kapta meg.
Galíciai Szovjet Szocialista Köztársaság (1920)
Галицька Соціалістична Радянська Республіка | Galicyjska Socjalistyczna Republika Rad | גאליציאנער סאוועטישע סאציאליסטישע רעפובליק
Nemzetközileg nem elismert szocialista köztársaság.
Területe: ismeretlen; lakossága: ismeretlen; fővárosa: Тернопіль / Tarnopol / טארנאפאל; hivatalos nyelve: az ukrán,a lengyel és a jiddis; közigazgatási beosztása: ismeretlen; pénzneme: 1 карбованець = 100 копійка.
Nemzetközi gépkocsijele: ismeretlen. Közlekedés módja: jobboldali. Rendszámok kiadása: párban.
·
Elődállamok
- Ukrán Népköztársaság (1920. 07. 15.)
Utódállamok
- (1920. 09. 21.) Lengyel Köztársaság
A Galíciai Szovjet Szocialista Köztársaság 1920. július 8. és 1920. szeptember 21. között létezett rövid életű állam. Miután a lengyel csapatok 1919-ben átvették a terület fölött az irányítást, de röviddel ezután szovjet-orosz csapatok vonultak be a területre és megalapították a Galíciai Szovjet Szocialista Köztársaságot. A terület irányítója de facto Szovjet-Oroszország volt. A helyi kormány, a Forradalmi Bizottság rövid idő alatt kiépítette a közigazgatási struktúrát, felállította a Galíciai Vörös Hadsereget, új valutát bocsátott ki, megkezdte az oktatási rendszer kiépítését. Kelet-Galícia egyik fontos területét azonban soha nem tudták ellenőrizni: Lviv területe, Boriszlav és Drohobics olajmezői Lengyelország fennhatósága alatt maradtak. A Galíciai Szovjet Szocialista Köztársaság gyorsan széthullott a lengyel támadások hatására. A rigai béke 1921-ben megerősítette, hogy Galícia teljes területe Lengyelország részét képezi.
Hiénc Köztársaság (1918)
Republik Heinzenland
Független nem elismert köztársaság.
Területe: kb. 4200 km²; lakossága: kb. 295 000 fő; fővárosa: Mattersburg; hivatalos nyelve: a német; közigazgatási beosztása: ismeretlen; pénzneme: 1 Krone = 100 Heller.
Nemzetközi gépkocsijele: H. Közlekedés módja: baloldali. Rendszámok kiadása: párban.
·
Elődállamok
- Osztrák–Magyar Monarchia (1918. 12. 05.)
Utódállamok
- (1918. 12. 07.) Osztrák Köztársaság
A Hiénc Köztársaság egy rövid életű és el nem ismert nemzet volt a ma Burgenland osztrák szövetségi államként ismert régióban, amelynek célja a nyugat-magyarországi német nyelvű lakosság védelme volt. 1918. december 5.-én jött létre, de december 7.-én már meg is szüntették a magyar hatóságok. Az állam az első világháborút követő közép-európai viták közvetlen következménye volt, amelyek Burgenland osztrák vagy magyar fennhatóság alatt álló jövőjéről folytak. Rövid élete miatt a "kétnapos köztársaság" néven ismert.
Hucul Köztársaság (1919)
Гуцульська республіка | Гуцулска република
Nemzetközileg nem elismert állam.
Területe: kb. 2000 km²; lakossága: kb. 50 000 fő; fővárosa: Ясіня / Ясѣня (Kőrösmező); hivatalos nyelve: az ukrán és a ruszin; közigazgatási beosztása: ismeretlen; pénzneme: 1 корона = 100 філлер.
Nemzetközi gépkocsijele: ismeretlen. Közlekedés módja: baloldali. Rendszámok kiadása: párban.
·
Elődállamok
- Osztrák–Magyar Monarchia (1919. 01. 08.)
Utódállamok
- (1919. 06. 11.) Csehszlovák Köztársaság
A Hucul Köztársaság egy, az első világháború után létrejött rövid életű állam. A köztársaságot 1919. január 8-án kiáltották ki azzal a szándékkal, hogy majd csatlakoznak a Nyugat-Ukrán Népköztársasághoz. 1919 áprilisában a kárpátaljai ruténok bejelentették csatlakozásukat Csehszlovákiához autonómia fejében, a hucul állam ezáltal egy szeparatista állammá vált. Miután a román csapatok június 11-én elfoglalták Kőrösmezőt, a Hucul Köztársaság megszűnt létezni. 1919 szeptemberében csehszlovák csapatok szállták meg a régiót, majd a trianoni békeszerződés keretében annektálták a területet.
Komańczai Köztársaság (1918–1919)
Команчанська Республіка | Команецька Республіка
Nemzetközileg nem elismert köztársaság.
Területe: kb. 200 km²; lakossága: kb. 18 000 fő; fővárosa: Команча / Команьча; hivatalos nyelve: az ukrán és a ruszin; közigazgatási beosztása: ismeretlen; pénzneme: 1 корона = 100 філлер.
Nemzetközi gépkocsijele: ismeretlen. Közlekedés módja: jobboldali. Rendszámok kiadása: párban.
·
Elődállamok
- Osztrák–Magyar Monarchia (1918. 11. 04.)
Utódállamok
- (1919. 01. 24.) Lengyel Köztársaság
A Komańczai Köztársaság egy rövid életű mikroállam volt, harminchárom lemkó falu szövetsége, amelynek székhelye a Lemkó-vidék keleti részén fekvő Komańcza volt, és amely 1918. november 4. és 1919. január 24. között létezett. A tőle nyugatra fekvő kortárs Lemkó Köztársasággal ellentétben (amely az Oroszországgal való egyesülésre törekedett), a Komańczai Köztársaság a Nyugat-Ukrán Népköztársasággal való egyesülést tervezte egy független ukrán államban. Ezt azonban a lengyel kormány a lengyel–ukrán háború részeként meghiúsította. A saint-germaini békeszerződés Galíciát a San folyótól nyugatra Lengyelország részévé tette.
Lajtabánság (1921)
Leithabanat
Független nem elismert állam.
Területe: 4020 km²; lakossága: kb. 285 000 fő; fővárosa: Felsőőr / Oberwarth; hivatalos nyelve: a magyar; közigazgatási beosztása: ismeretlen; pénzneme: 1 korona = 100 fillér.
Nemzetközi gépkocsijele: H. Közlekedés módja: baloldali. Rendszámok kiadása: párban.
·
Elődállamok
- Magyar Királyság (1921. 10. 04.)
Utódállamok
- (1921. 11. 10.) Osztrák Köztársaság
A Lajtabánság 1921. október 4. és november 5. között egy mások által el nem ismert önálló magyar állam volt Nyugat-Magyarországon. A Lajtabánság kiterjedése nem kizárólag csak a mai Burgenland területét érintette, hanem azokat a településeket is, amiket eredetileg Ausztriához szántak csatolni. Az elcsatolást meghiúsította az 1921. december 14-i soproni népszavazás, így végül Magyarországnál maradtak.
Lemkó Köztársaság (1918–1920)
Руська народна републіка Лемків
Nemzetközileg nem elismert állam.
Területe: kb. 7500 km²; lakossága: kb. 500 000 fő; fővárosa: Фльоринка; hivatalos nyelve: a ruszin; közigazgatási beosztása: ismeretlen; pénzneme: 1 корона = 100 філлер.
Nemzetközi gépkocsijele: ismeretlen. Közlekedés módja: jobboldali. Rendszámok kiadása: párban.
·
Elődállamok
- Osztrák–Magyar Monarchia (1918. 12. 05.)
Utódállamok
- (1920. 03. 15.) Lengyel Köztársaság
A Lemkó Köztársaság a lengyelországi lemkók kicsiny államalakulata volt, amely közel két évig állt fenn Galíciában. Mielőtt a lemkók deklarálták volna függetlenségüket, az ugyanebben az évben létrejött Komańczai Köztársaság próbálta a lemkó falvakat is hatalma alá vonni. A lemkók körében erős oroszbarát orientáció alakult ki a háború végén, ezért demokratikus egyesülést akartak Oroszországgal elérni a Nyugat-Ukrán Köztársaságon keresztül. Ezzel együtt kimondták egyesülési szándékukat a magyarországi ruszinokkal is, kiknek célja szintén az orosz vezetés alatt történő egyesülés volt. Mivel az állam léte külső támogatástól függött, idő kérdése volt, hogy mikor számolják fel. A szovjetek és ukránok ellen vívott eredményes háborúban a lengyelek megszereztek keleti területeket, s 1920-ban a saint-germaini békeszerződés és a rigai béke jogot biztosított Lengyelországnak az elfoglalt területen, így a lengyelek bekebelezték a lemkókat.
Magyar Köztársaság (1919–1920)
Független köztársaság.
Területe: 92 833 km²; lakossága: 7 980 143 fő (1920); fővárosa: Budapest; hivatalos nyelve: a magyar; közigazgatási beosztása: 64 vármegye; pénzneme: 1 korona = 100 fillér.
Nemzetközi gépkocsijele: H. Közlekedés módja: baloldali. Rendszámok kiadása: párban.
·
Elődállamok
- Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság (1919. 08. 01.)
Utódállamok
- (1920. 02. 29.) Magyar Királyság
A Tanácsköztársaság 1919. augusztus 1-jei bukása után a szociáldemokrata kormány visszaállította az államformát és elkezdte hatályon kívül helyezni a kommunista rezsim által hozott rendeleteket. Ősszel új kormány alakult melyet azok az ellenforradalmi erők hoztak létre, amelyek az 1918. október 31. előtti állapotokhoz akartak visszatérni. 1920 februárjára a köztársaság visszaalakult Magyar Királysággá, amely aláírta a trianoni békeszerződést, véglegesítve az ország határait.
Magyar Népköztársaság (1918–1919)
Nemzetközileg nem elismert népköztársaság.
Területe: 282 870 km²; lakossága: 14 448 074 fő (1918); fővárosa: Budapest; hivatalos nyelve: a magyar; közigazgatási beosztása: 64 vármegye; pénzneme: 1 korona = 100 fillér.
Nemzetközi gépkocsijele: H. Közlekedés módja: baloldali. Rendszámok kiadása: párban.
·
Elődállamok
- Osztrák–Magyar Monarchia (1918. 11. 16.)
Utódállamok
- (1919. 03. 21.) Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság
A Magyar Népköztársaság létrejötte az 1918. október 31-én kezdődött őszirózsás forradalommal indult, és november 16-án kikiáltották a népköztársaságot. Ez az esemény is jellemezte a 400 év után való függetlenedést az osztrák uniótól és a Habsburg-háztól. Léte 1919. március 21-én ért véget, mikor kikiáltották a Tanácsköztársaságot.
Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság (1919)
Nemzetközileg nem elismert szocialista tanácsköztársaság.
Területe: nem volt állandó; lakossága: kb. 7 000 000 fő; fővárosa: Budapest; hivatalos nyelve: a magyar; közigazgatási beosztása: nem volt állandó; pénzneme: 1 1 korona = 100 fillér.
Nemzetközi gépkocsijele: H. Közlekedés módja: baloldali. Rendszámok kiadása: párban.
·
Elődállamok
- Magyar Népköztársaság (1919. 03. 21.)
Utódállamok
- (1919. 08. 01.) Magyar Köztársaság
- (1919. 06. 16.) Szlovák Tanácsköztársaság
A Magyarországi Tanácsköztársaság Magyarország történetének kommunista vezetésű időszaka volt 1919. március 21. és augusztus 1. között, a proletárdiktatúra győzelme után.
Német-ausztriai Köztársaság (1918–1919)
Republik Deutschösterreich
Nemzetközileg nem elismert ideiglenes köztársaság.
Területe: 118 311 km²; lakossága: 10 400 000 fő (1919); fővárosa: Wien (Bécs); hivatalos nyelve: a német; közigazgatási beosztása: 7 szövetségi állam (Land), 2 tartomány (Provinz) és 3 befogadási terület (Einschlussgebiete); pénzneme: 1 Krone = 100 Heller.
Nemzetközi gépkocsijele: A. Közlekedés módja: jobboldali. Rendszámok kiadása: párban.
·
Elődállamok
- Osztrák–Magyar Monarchia (1918. 11. 12.)
Utódállamok
- (1919. 09. 10.) Csehszlovák Köztársaság
- (1919. 09. 10.) Osztrák Köztársaság
A Német-ausztriai Köztársaság az első világháború végén az Osztrák–Magyar Monarchia egyik rövid életű utódállama volt. Területileg a Monarchia német nyelvterületeit foglalta magába, azaz a mai Ausztriát Burgenland kivételével, a Szudétákat, Osztrák-Sziléziát, valamint Dél-Tirol és Krajna északi felét. A rövid életű állam több kisebb-nagyobb exklávéval rendelkezett a mai Csehország területén is.
Nyugat-Ukrán Népköztársaság (1918–1919)
Західноукраїнська Народна Республіка
Nemzetközileg részben elismert népköztársaság.
Területe: kb. 70 000 km²; lakossága: kb. 5 400 000 fő; fővárosa: Львів (Lviv); hivatalos nyelve: az ukrán; közigazgatási beosztása: ismeretlen; pénzneme: 1 карбованець = 100 копійка.
Nemzetközi gépkocsijele: ismeretlen. Közlekedés módja: jobboldali. Rendszámok kiadása: párban.
·
Elődállamok
- Osztrák–Magyar Monarchia (1918. 11. 01.)
Utódállamok
- (1919. 01. 22.) Ukrán Népköztársaság
A Nyugat-Ukrán Népköztársaság egy rövid életű államalakulat volt 1918-1919 fordulóján Kelet-Galíciában. Politikailag az országot a Nemzeti Demokrata Párt vezette, liberális-keresztény-szocialista ideológiában, teret engedve a görögkatolikus egyház politikai tevékenységének. Emellett más pártok, mint az Ukrán Radikális és a Keresztény-Szociális Párt is részt vett az ország irányításában. 1919 januárjában beleolvadt az Ukrán Népköztársaságba.
Szlovák Tanácsköztársaság (1919)
Slovenská republika rád | Словацька Радянська Республіка
Nemzetközileg nem elismert szocialista tanácsköztársaság.
Területe: nem volt állandó; lakossága: ismeretlen; fővárosa: Prešov (Eperjes); hivatalos nyelve: a szlovák, a magyar és az ukrán; közigazgatási beosztása: nem volt állandó; pénzneme: 1 1 korona = 100 fillér.
Nemzetközi gépkocsijele: ismeretlen. Közlekedés módja: baloldali. Rendszámok kiadása: párban.
·
Elődállamok
- Magyar Tanácsköztársaság (1919. 06. 16.)
Utódállamok
- (1919. 07. 07.) Csehszlovák Köztársaság
A Szlovák Tanácsköztársaság 1919. június 16-tól július 7-ig fennállt, Eperjesen létrehozott tiszavirág életű tanácsköztársaság. Belső támogatói Szlovákiában szinte egyáltalán nem voltak, idővel fennállása teljesen a magyar Vörös Hadsereg és a magyar tanácskormány támogatásától függött. A tanácsállam vezetői – akiknek csupán a hatalom megtartása volt az érdekük –, beleegyeztek Clemenceau követelésébe és a magyar haderő kivonult a Felvidékről július 7-én, helyére a csehszlovák hadsereg tért vissza. Ezzel kevesebb, mint háromhétnyi fennállás után a szlovák tanácsállam megszűnt.
Szlovén–Horvát–Szerb Állam (1918)
Država Slovenaca, Hrvata i Srba / Држава Словенаца, Хрвата и Срба | Država Slovencev, Hrvatov in Srbov
Nemzetközileg nem elismert ideiglenes állam.
Területe: kb. 120 000 km²; lakossága: kb. 6 000 000 fő; fővárosa: Zagreb; hivatalos nyelve: a szerbhorvát és a szlovén; közigazgatási beosztása: ismeretlen; pénzneme: 1 kruna/круна / krona (korona) = 100 heler/filir / heler/filir (fillér).
Nemzetközi gépkocsijele: SHS. Közlekedés módja: jobboldali. Rendszámok kiadása: párban.
·
Elődállamok
- Osztrák–Magyar Monarchia (1918. 10. 29.)
Utódállamok
- (1918. 12. 01.) Szerb–Horvát–Szlovén Királyság
A Szlovén–Horvát–Szerb Állam egy rövid életű állam volt a Balkánon, az első világháború végén széthulló Osztrák–Magyar Monarchia egykori területén. Az állam még 1918-ban megszűnt, csatlakozott a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz.
Tarnobrzegi Köztársaság (1918–1919)
Republika Tarnobrzeska
Nemzetközileg nem elismert szocialista köztársaság.
Területe: kb. 200 km²; lakossága: kb. 35 000 fő; fővárosa: Tarnobrzeg; hivatalos nyelve: a lengyel; közigazgatási beosztása: nem volt; pénzneme: 1 korona (korona) = 100 halerz (fillér).
Nemzetközi gépkocsijele: ismeretlen. Közlekedés módja: jobboldali. Rendszámok kiadása: párban.
·
Elődállamok
- Osztrák–Magyar Monarchia (1918. 11. 06.)
Utódállamok
- (1919. 03. 15.) Lengyel Köztársaság
Tarnobrzegi Köztársaság a tarnobrzegi parasztmozgalom által lefedett terület elnevezése, amelynek következtében 1918. november 6-án egy 30 000 fős tarnobrzegi parasztgyűlésen megalakult a Forradalmi Bizottság és a Népi Milícia. A gyakorlatban azonban mindvégig fennmaradt a kettős hatalom, egymás mellett létezett a lengyel és a tarnobrzegi kormányzat. A köztársaság a Visztula és a San elágazásában fekvő területeket foglalta magába és 1919 tavaszán szűnt meg.
Tót Népköztársaság (1918)
Slovenska lidova republika | Slovenská ľudová republika
Független nem elismert népköztársaság.
Területe: kb. 9500 km²; lakossága: kb. 500 000 fő; fővárosa: Košice; hivatalos nyelve: a kelet-szlovákiai, a szlovák és a magyar; közigazgatási beosztása: ismeretlen; pénzneme: 1 korona = 100 fillér.
Nemzetközi gépkocsijele: H. Közlekedés módja: baloldali. Rendszámok kiadása: párban.
·
Elődállamok
- Osztrák–Magyar Monarchia (1918. 12. 11.)
Utódállamok
- (1918. 12. 29.) Csehszlovák Köztársaság
A Tót Népköztársaság egy, az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásakor létrejött rövid életű állam volt a mai Szlovákia keleti részén 1918. december 11. és 1918. december 29. között. Olyan szlovákok alapították, akik nem akartak egy csehek vezette országban élni és Magyarországhoz szerettek volna csatlakozni. Az államalakulat végét a cseh csapatok bevonulása jelentette.
Vendvidéki Köztársaság (1919)
Mörska Respublika | Murrepublik
Nemzetközileg nem elismert állam.
Területe: kb. 1000 km²; lakossága: kb. 100 000 fő; fővárosa: Mürska Sobota; hivatalos nyelve: a vend, a magyar és a német; közigazgatási beosztása: ismeretlen; pénzneme: 1 krona (korona) = 100 heler (fillér).
Nemzetközi gépkocsijele: H. Közlekedés módja: baloldali. Rendszámok kiadása: párban.
·
Elődállamok
- Osztrák–Magyar Monarchia (1919. 05. 29.)
Utódállamok
- (1919. 06. 06.) Szerb–Horvát–Szlovén Királyság
A Vendvidéki Köztársaság rövid életű államalakulat, amely 1919-ben a mai Vendvidék (Szentgotthárd térsége) és a Szlovéniához tartozó Muravidék (Muraszombat és Lendva körzetei) területén alakult meg, a szentgotthárdi, muraszombati és alsólendvai járások területén, bár több területre csak elvileg terjedt ki hatalma. Az új államot még saját határain belül sem ismerte el mindenki. Az ügy hátterében lappangó valóság igencsak kiábrándító képet nyújt: nem a magyarországi szlovének vagy a rend helyreállítása érdekében alakították meg, hanem önös célból, azaz a terület sajátos nemzeti jellegét egyszerűen csak kihasználták.
Zakopanei Köztársaság (1918)
Rzeczpospolita Zakopiańska
Nemzetközileg nem elismert köztársaság.
Területe: ismeretlen; lakossága: 86 571 fő; fővárosa: Zakopane; hivatalos nyelve: a lengyel; közigazgatási beosztása: ismeretlen; pénzneme: 1 korona (korona) = 100 halerz (fillér).
Nemzetközi gépkocsijele: ismeretlen. Közlekedés módja: jobboldali. Rendszámok kiadása: párban.
·
Elődállamok
- Osztrák–Magyar Monarchia (1918. 10. 13.)
Utódállamok
- (1918. 11. 16.) Lengyel Köztársaság
A Zakopanei Köztársaság a Zakopane város központú galíciai területet jelenti, amely 1918. október 13-án létrehozta saját parlamentjét, melynek fő célja a független lengyel államhoz való csatlakozás volt. Október 30-án az államalakulat hivatalosan is kikiáltotta függetlenségét a Monarchiától. Az ország november 16-án szűnt meg, amikor Galícia irányítását átvette Lengyelország.
A fent felsorolt államalakulatokban fennállásuk alatt nem adtak kis saját rendszámokat, továbbra is az Osztrák–Magyar Monarchia idején megkezdett rendszámokat használták.