Lengyel Köztársaság
(1918-1939)
lengyelül: Rzeczpospolita Polska
belaruszul: Рэспубліка Польшча | litvánul: Lenkijos Respublika | németül: Republik Polen | ukránul: Річ Посполита Польська
Navigáció: Főoldal | Európa | Lengyelország | Lengyel Köztársaság
Független unitárius parlamentáris (1918-1926), félelnöki autoriter (1926-1935), elnöki alkotmányos (1935-1939) köztársaság.
Területe: 389 720 km²; lakossága: 34 849 000 fő (1938); fővárosa: Warszawa (Varsó); hivatalos nyelve: a lengyel, ezen kívül államilag elismert regionális nyelv még a belarusz (Białystok, Polesie, Nowogródek, Wilno vajdaságokban), a litván (Wilno vajdaságban), a német (Śląskie vajdaságban) és az ukrán (Lwów, Polesie, Stanislawów, Tarnopol, Wołyń vajdaságokban); közigazgatási beosztása: 17 vajdaság (województwo), ezen belül 23 városjárás (powiat miejski) és 241 járás (powiat), ezen belül 3806 község (gmina); pénzneme: 1 marka = 100 fenig (1918-1924), 1 złoty = 100 grosz (1924-1939).
Nemzetközi gépkocsijele: PL. Közlekedés módja: jobboldali (1920-ig az egykor a monarchiához tartozó területeken bal oldalon közlekedtek). Rendszámok kiadása: eredetileg
központilag, majd vajdasági szinten, párban.
·
A Lengyel Köztársaság egy 1918. október 7. és 1939. szeptember 30. között létező ország volt Közép-Európában. Az állam az első világháború végén jött létre és 1939-ben szűnt meg, amikor Lengyelországot megszállta Németország, a Szovjetunió és a Szlovák Köztársaság, ami a második világháború európai kezdetét jelentette. Az ország mérsékelt gazdasági fejlűdést tartott fenn. A két világháború közötti Lengyelország kulturális központjai – Varsó, Krakkó, Poznań, Vilnius és Lwów – európai nagyvárosokká és nemzetközileg elismert egyetemek és más felsőoktatási intézmények helyszíneivé váltak. Az 1930-as években a köztársaság nyíltan diszkriminálni kezdte zsidó (és kisebb mértékben ukrán) polgárait, korlátozva a zsidók szakmákba való belépését és korlátozásokat szabva a zsidó vállalkozásoknak.
Lengyelországban az első rendszámokat 1901-ben Varsóban, az Orosz Birodalom területén adták ki, ezt követték 1902-ben a porosz rendszámok, majd 1906-tól Galíciában. Az első világháború alatt az ország területe túlnyomórészt német–osztrák uralom alá került,
bár egyes részei orosz kézen maradtak, így továbbra is e három ország rendszámait használták a lengyel területeken. Az első valóban lengyel sorozatot 1918-ban adták ki helyileg, de erről nem áll rendelkezésre sok információ. Az első országos sorozatot 1922-ben kezdték el.
Standard rendszámok
1937-es sorozat
Méretei: motorkerékpárokon: elöl: 250 mm * 65 mm (ívelten az első sárvédő fölött), hátul: 170 mm * 170 mm, más járműveken: 350 mm * 125 mm.
Formátum: fekete alapon ezüst vagy fehér karakterek, ezüst vagy fehér keret; latin betűs írás; kódolás: K99-999; sorozatszámok növekedési sorrendje: 54-321.
Megjegyzések:
- 1937. február 1.-től kezdték el kiadni.
- A betűkarakter a jármű felhasználását jelöli a következő módon: A, B, C, D, E, H, K, L, X, Y, Z – személy- és tehergépjárművek, valamint buszok; M, N, P, R, S, U – motorkerékpárok; T – taxik; W – katonai járművek. Sziléziában a C betű jelölte a tehergépkocsikat, míg az N az oldalkocsis motorokat. Más vajdaságokban nem használták ezt az elkülönítést.
- Az első két számjegy ugyan a sorozatszám része, de egyúttal a területet is jelölte, erről bővebben itt.
- A rendszámon a felirat és a keret dombornyomással készült.
- A próbarendszámokon a területjelölő két számjegy helyett a PR betűk láthatók: KPR-999. Az első karakter itt is a felhasználást jelöli. A sorozatszám első két számjegye egyben a területet is jelöli. A felirat egyes források szerint sárga színű volt.
- Az ország vezetőinek védelméről gondoskodó Kompania Zamkowa szervezet rendszámai AZK-999 formátumúak. Minden másban megegyeznek a standard sorozattal. A kép sajnos rossz minőségű, de jobb nem áll rendelkezésemre.
- Motorkerékpárokon a rendszámok mindig kétsorosak, minden más esetben egysoros rendszámot használtak.
- Pótkocsik a húzó jármű rendszámát kapták meg egy harmadik táblán. Ezen túl a pótkocsi saját regisztrációs számát az előző sorozatnál leírt módon továbbra is fel kellett tüntetni.
- Az előző sorozatot 1937. október 1.-ig lecserélték.
1922-es sorozat
Méretei: 1928-ig: elöl: 490 mm * 145 mm, hátul: 375 mm * 245 mm, motorkerékpárokon az első sárvédőre is fel kellett szerelni egy ívelt rendszámot, amely mindkét oldalról olvasható, de ennek nem volt kötelező méret megadva; 1928-tól: elöl: 555 mm * 145 mm, hátul: 440 mm * 245 mm, motorkerékpáron hátul: 300 mm * 190 mm, motorkerékpárokon az első rendszám tulajdonságai nem változtak.
Formátum: fehér alapon vörös betűk és fekete számok, fekete keret; latin betűs írás; kódolás: elöl: TT-&& &&9, hátul: TT/&& &&9 (területkódok itt); sorozatszámok növekedési sorrendje: 54 321.
Megjegyzések:
- A rendszámokat 1922. augusztus 16.-tól kezdték el kiadni. 1923. február 16. után már csak ez a rendszám volt érvényben, a régebbieket nem lehetett többé használni. Az új rendszámok bevezetésével együtt az összes régebben forgalomba állított járművet újraregisztrálták és újravizsgáztatták.
- A területkódot és elöl az elválasztó kötőjelet mindig vörössel írták, míg a sorozatszámok mindig feketék voltak.
- A területkódok mellett a sorozatszámok is területhez kapcsolódtak, erről bővebben lásd a területkódos listát!
- Az első rendszámok mindig egysorosak, a hátsók pedig mindig kétsorosak voltak. Motorkerékpárokra is ugyanazt a méretet használták, mint más járművekre.
- Motorkerékpárokon csak elöl, a sárvédő fölött elhelyezett kétoldalas rendszámot használtak, kivéve Sziléziában, ahol hátul normál hátsó rendszámokat kellett felszerelni. Oldalkocsik motorokon az egész ország területén használtak normál méretű hátsó rendszámokat.
- Ha egy jármű pótkocsi(ka)t húzott, a jármű hátsó rendszámát áthelyezték a legutolsó vontatott pótkocsira. Így a pótkocsik nem kaptak önálló rendszámokat. 1928-tól a pótkocsik is megkapták a húzó jármű rendszámát, ez egy harmadik tábla volt. 1933-tól mégis bevezettek egy jelzést a pótkocsik számára is, melyet a pótkocsi elülső homlokfalának bal oldalára kellett felfesteni. Méretben megegyezett a standard rendszámmérettel, sárga alapon sötétkék színnel festették, formátuma TT-&&&&9-WP (WP = wóz przyczepny ‘pótkocsi’) volt.
- Lassú és mezőgazdasági járművek nem kaptak rendszámot.
- Az állam elnökének protokolljárművein a rendszám helyén az ország címere volt látható.
- A rendszám elvesztése esetén a sorozatszámot közzé kellett tenni a vajdaság hivatalos lapjában. Az elveszett rendszám sorozatszámát három évre kivonták a forgalomból, majd ennek letelte után ismét kiadták.
- 1925-től a köztársasági elnök védelmére felállított szervezet rendszámain a sorozatszám után a vörös ZK (Kompania Zamkowa) jelzés is szerepelt.
- 1928-ig a jármű elejére lehetett festeni a rendszámokat, ekkor ezt beszüntették, és kötelezővé tették a különálló rendszámtábla használatát.
- 1928-tól a próbarendszámoknak a TT-&&9-PR (PR = Próba ‘próba’) formátumú sorozatot vezették be. Ezeken a sorozatszámokat minden vajdaságban 1-től kezdték és eredetileg mindegyikük 30 napig volt érvényes, áruk 5000 márka volt. 1928-tól 3 napra 5 zł., 7 napra 15 zł., 30 napra 45 zł. volt, ez felett naponta 1,50 zł.-t kellett fizetni. 1933-tól naponta 3 zł. volt a használat díja. Rendszám nélkül az országba érkezéstől számított 12 órán belül lehetett egy járművel közlekedni egy vámhivatali elismervény birtokában.
Mopedek rendszámai
1937-es sorozat
Méretei: 105 mm * 105 mm.
Formátum: fekete alapon sárga karakterek, sárga keret; latin betűs írás; kódolás: A99/999; sorozatszámok növekedési sorrendje: 654/321.
Megjegyzések:
- 1937. február 1.-től kezdték el kiadni. A motorkerékpárokkal ellentétben csak hátsó rendszám létezett, melyet az ülés mögött kellett elhelyezni.
- A betűkarakter helyén nem használták a következő betűket: F, G, I, O, Q és V.
- Az első két számjegy ugyan a sorozatszám része, de egyúttal a területet is jelölte, erről bővebben itt.
- A rendszámon a felirat és a keret dombornyomással készült.
- Sziléziában – a vajdaság autonóm volta miatt – egy kissé eltérő rendszámot használtak, itt a betű és a kötőjel helyett is egy szám állt, így a rendszám sorozatszámának formátuma 999-999 lett. A sorozatszámok intervallumai alsóbb közigazgatási területeket jeleztek, erről bővebben itt.
- Ugyanezt a sorozatot használták ebben az időben kerékpárokon is (már 1936-tól).
1936-os sorozat
Méretei: 120 mm * 76 mm.
Formátum: sárga alapon fekete karakterek, keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: A99-999/1936-37; sorozatszámok növekedési sorrendje: 654-321.
Megjegyzések:
- 1936. február 1.-től kezdték el kiadni. A motorkerékpárokkal ellentétben csak hátsó rendszám létezett, melyet az ülés mögött kellett elhelyezni.
- A betűkarakter helyén nem használták a következő betűket: F, G, I, O, Q és V.
- Az első két számjegy ugyan a sorozatszám része, de egyúttal a területet is jelölte, erről bővebben itt.
- A rendszámon a felirat és a keret dombornyomással készült.
- Sziléziában – a vajdaság autonóm volta miatt – egy kissé eltérő rendszámot használtak, itt a betű és a kötőjel helyett is egy szám állt, így a rendszám sorozatszámának formátuma 999-999 lett. A sorozatszámok intervallumai alsóbb közigazgatási területeket jeleztek, erről bővebben itt.
- Ugyanezt a sorozatot használták ebben az időben kerékpárokon is (már 1936-tól).
Katonai rendszámok
1922-es sorozat
Méretei: ismeretlenek.
Formátum: fekete alapon fehér karakterek, fehér keret; latin betűs írás; kódolás: &&&&9; sorozatszámok növekedési sorrendje: 54321.
Megjegyzések:
- A rendszámokat 1922. augusztus 16.-tól kezdték el kiadni. 1937-től standard rendszámokat használtak katonai járműveken is.
- A rendszámot akár közvetlenül a járműre is lehetett festeni, ezt főleg a páncélozott járműveken alkalmazták.
- A felirat nem volt kódolva, egyszerű sorozatszám volt. Motorkerékpároknak saját számsorozatuk volt, így egyszerre létezett egy szám a motorkerékpárokon és ugyanaz a többi járművön.
- Minden rendszám egysoros volt, még a motorkerékpárokon is.
- Léteztek katonai próbarendszámok is, melyek szintén fekete alapúak voltak, a felirat elején egy római szám jelezte az alakulatot, ezt a Pr (Próba ‘próba’) betűk követték, majd a jobb oldalon egy maximum négy számjegyű sorozatszám állt. Erről sajnos nem áll rendelkezésre fénykép.
- 1938-ig a katonák magántulajdonú járműveit is ilyen rendszámokkal látták el, de 1938. április 1.-től csak a ténylegesen katonai járművek maradtak ennél a rendszámnál.
1918-as sorozat
Méretei: ismeretlenek.
Formátum: fehér alapon fekete karakterek, keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: 9999; sorozatszámok növekedési sorrendje: 4321.
Megjegyzések:
- Lengyelország megalakulása után szinte minden szomszédjával hadban állt, ezért ebben az időszakban korlátozták a járművek közlekedését, 1921. május 17.-ig csak az ilyen katonai rendszámmal ellátott járművek közlekedhettek. Ezek a rendszámok civil járműveken 1923. február 16.-ig voltak forgalomban. A rendszámokat a katonai hatóságok adták ki.
- A rendszámot akár közvetlenül a járműre is lehetett festeni.
- A sorozatszám nem volt kódolva, egyszerű sorozatszám volt.
- Minden rendszám egysoros volt.
- Motorkerékpárokon csak az első sárvédő felett elhelyezett kétoldalas rendszámokat használták, a feliratozás nem volt szabványosítva, így a sorozatszám előtt gyakran látható volt az Nr (Numer ‘szám’) felirat is, és a táblák színe is lehetett standard vagy inverz színű is (lásd a második képet).
- Katonai teherautókon a jármű oldalán is fel kellett tüntetni a rendszámot, általában egy stilizált címersassal együtt.
- Egyes források szerint léteztek betűket tartalmazó rendszámok is, de ezek jelentése ismeretlen.
- Volt néhány ideiglenes rendszám is, ezek inverz színűek voltak és a sorozatszám után egy vagy két betű jelezte a területet. Sajnos erről a sorozatról nagyon hiányosak az információim, kép sem áll rendelkezésre. Az ismert betűkódok: Kr – Kraków (Krakó), W – Warszawa (Varsó).