Rendszam.guru — A világ rendszámai

Osztrák–Magyar Monarchia
1867-1918

németül: Österreichisch-Ungarische Monarchie | magyarul: Osztrák–Magyar Monarchia

csehül: Rakousko-uherská monarchie | jiddisül: עסטרעיקה ונגריסהע ימפֿעריע | lengyelül: Monarchia Austro-Węgierska | olaszul: Impero austro-ungarico | románul: Monarhie Austro-Ungară | ruszinul: Монархія Австро-Угорьска | szerbhorvátul: Austro-Ugarska Monarhija | szlovákul: Rakúsko-uhorská monarchia | szlovénül: Avstro-Ogrska Monarhija

Navigáció: Főoldal | Európa | Ausztria | Osztrák–Magyar Monarchia

Az Osztrák-Magyar Monarchia zászlaja Az Osztrák-Magyar Monarchia térképe Az Osztrák-Magyar Monarchia címere A autójel — H autójel

Független alkotmányos monarchia (reálunió).
Területe: 675 967 km²; lakossága: 51 356 465 fő (1910); fővárosa: Wien (Bécs) és Budapest; hivatalos nyelve: német és magyar, regionális szinten beszélt nyelvek: cseh, jiddis, lengyel, olasz, román, rutén (ruszin), szerbhorvát, szlovák, szlovén (de ezek nem voltak hivatali nyelvek); közigazgatási beosztása: Osztrák Császárság és Magyar Királyság, ezen belül 5 királyság (Königreich), 2 főhercegség (Erzherzogtum), 6 hercegség (Herzogtum), 2 őrgrófság (Marktgrafschaft), 2 grófság (Grafschaft), 2 tartomány (Land), 1 császári város (Reichsunmittelbare Stadt), 1 királyi város (Stadt); pénzneme: 1892-ig 1 Gulden (ƒ, forint) = 100 Kreuzer (krajcár), 1892-től 1 Krone (korona) = 100 Heller (fillér).
Nemzetközi gépkocsijele: A (az Osztrák Császárság területén) és H (a Magyar Királyság területén). Közlekedés módja: az Osztrák Császárság területén helytől függően vegyesen jobb és bal oldalon, a Magyar Királyság területén bal oldalon. Rendszámok kiadása: párban.

Elődállamok

Osztrák Császárság (1867. 03. 30.) — nem használtak rendszámokat

Utódállamok

(1918. 10. 13.) Vendvidéki Köztársaság
(1918. 10. 18.) Csehszlovák Köztársaság
(1918. 10. 29.) Szlovén–Horvát–Szerb Állam
(1918. 10. 31.) Bánáti Köztársaság
(1918. 11. 01.) Nyugat-Ukrán Népköztársaság
(1918. 11. 04.) Komańczai Köztársaság
(1918. 11. 06.) Tarnobrzegi Köztársaság
(1918. 11. 12.) Német-ausztriai Köztársaság
(1918. 11. 12.) Olasz Királyság
(1918. 11. 12.) Román Királyság
(1918. 11. 16.) Magyar Népköztársaság
(1918. 12. 05.) Hiénc Köztársaság
(1918. 12. 05.) Lemkó Köztársaság
(1918. 12. 11.) Tót Népköztársaság
(1919. 01. 08.) Hucul Köztársaság
(1919. 05. 29.) Zakopanei Köztársaság
(1919. 06. 28.) Lengyel Köztársaság
(1919. 09. 12.) Carnarói Olasz Kormányzóság

Az Osztrák–Magyar Monarchia 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) államszövetség, reálunió volt Közép-Európában. Két fele a Magyar Királyság és az Osztrák Császárság volt, melyek a közös uralkodó és a közös ügyként igazgatott külügy, hadügy és az ezekkel kapcsolatos pénzügyek által összekapcsolt önálló államok voltak. A Monarchia többnemzetiségű államszövetség volt. A Magyar Királyság történelmi fejlődése és a 19. században bekövetkező egységesítés és közigazgatási reform révén fél-unitárius állam volt, autonómiát élvező területrészekkel (Horvát-Szlavónország, Fiume), Ausztria történelmi fejlődése és modellje alapján “történelmi-politikai egységekből”, tartományokból álló állam volt amelyek szintén élveztek némi belső függetlenséget a saját helyi ügyeikben. A Monarchia korának egyik legfejlettebb európai országa volt. Az államalakulat az osztrák császár és a magyar kormány kiegyezésével jött létre 1867. június 8.-án, létének az első világháborús katonai vereség és a nemzetiségi mozgalmak felerősödése vetett véget 1918. október 31.-én.
Az Osztrák Császárságban 1906-tól használtak hivatalosan rendszámokat a járműveken, kötelezően az egész ország területén. Előtte nem volt kötelező azonosítójelzést használni a járműveken. 1910-től a Magyar Királyságban is bevezették. Ugyan a két tagállam politikailag egy országnak számított, a rendszámok kiadásában két független országnak számított. Mindkét országban hasonló rendszerű rendszámokat használtak, ezért a két ország közötti határ átlépésekor vámrendszámot kellett a járművekre felhelyezni.

Standard rendszámok

Osztrák rendszámok:

BXXII 686 OI 222 Korona

Magyar rendszámok:

Kati 5364 IV-184 OLXVI/2

Méretei: elöl 120 mm (betűméret 80 mm), hátul 150 mm magas (betűméret 100 mm), a szélesség változó a felirat hosszától függően, motorkerékpárokon 120 mm * 70 mm (betűméret 50 mm).

Formátum: fehér alapon fekete karakterek, fekete keret vagy keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: T@@@@/&&&9 (területkódok itt); sorozatszámok növekedési sorrendje: 65 4321.

Megjegyzések:

Az ország területén 1995-től adtak ki rendszámokat, de csak egyes elszigetelt területeken (főként a két fővárosban). Ezek lényegében csak egy sorozatszámot tartalmaztak. Magyarországon 1899 előtt olyan táblákat is használtak, amelyeken a tulajdonos neve vagy beceneve volt olvasható. A Budapestre látogató vidéki járműveken is el kellett helyezni egy ilyen sorozatszámos táblát, ha 24 óránál tovább maradtak a városban. Szabványosított rendszámokat csak 1906. január 7.-től adtak ki osztrák területen. Ezt a rendszert vették át Magyarországon 1910. május 1.-én.
A területkódot (Kennbuchstabe) az osztrák részeken feketével, a magyar területeken vörössel írták, bár ez azért nem volt konzekvens a magyar rendszámokon (előfordultak fekete területkódok is – lásd a második példát fenn).
A sorozatszám (Evidenznummer) 999 feletti részét római számokkal írták, közvetlenül a területkóddal egybeírva. A magyar rendszámokon előfordult 4 jegyű latin sorozatszám is.
A császári járművek rendszámain fehér alapon arany kerettel egy császári korona volt látható.
Közszolgálati járművek inverz színű (fekete alapon fehér felirat) rendszámokat használtak.
Ideiglenes rendszámok formátuma megegyezett a standard rendszámokéval, csak a felirat színe volt vörös.
A hadsereg, a polgári postaszolgálat standard rendszámokat használt (főként bécsi kiadásúakat), nem különböztették meg őket a polgári járművek rendszámaitól. Esetenként előfordultak speciális táblák, amelyeken a csapategység neve, vagy annak rövidítése olvasható.

Vámrendszámok

Az Osztrák Császárság területére érkező járművek kapták a határátlépéskor.

O/621 Z

Méretei: változóak.

Formátum: fehér alapon fekete karakterek, keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: T@@@@ &&9 K (területkódok itt); sorozatszámok növekedési sorrendje: alapesetben *4 321.