Abház Szovjet Szocialista Köztársaság (1921)
Социалисттә Советтә Республика Аҧсны | საბჭოთა სოციალისტური რესპუბლიკა აფხაზეთი | Социалистическая Советская Республика Абхазия

Független unitárius marxista-leninista egypárti szocialista köztársaság.
Területe: 8660 km²; lakossága: kb. 200 000 fő; fővárosa: Аҟәа (Szuhumi); hivatalos nyelve: az abház, valamint a grúz és az orosz; közigazgatási beosztása: ismeretlen; pénzneme: 1 рубль (rubel, váltópénz nélkül).
Nemzetközi gépkocsijele: ismeretlen. Közlekedés módja: jobb oldalon. Rendszámok kiadása: helyileg párban.

  ·  

Az Abház Szocialista Szovjet Köztársaság egy rövid életű köztársaság volt a Szovjetunió kaukázusi régióján belül, amely a mai Abházia területét foglalta magában. A Vörös Hadsereg 1921-es grúziai invázióját követően alakult meg.

Arakszi Köztársaság (1918–1919)
آراز تورک جومهوریتی

Független unitárius parlamentáris köztársaság.
Területe: kb. 60 000 km²; lakossága: kb. 1 000 000 fő (1918); fővárosa: ناخچیوان; hivatalos nyelve: az azeri; közigazgatási beosztása: ismeretlen; pénzneme: 1 منات (váltópénz nélkül).
Nemzetközi gépkocsijele: ismeretlen. Közlekedés módja: jobb oldalon. Rendszámok kiadása: helyileg párban.

  ·  

Az Arakszi Köztársaság egy rövid életű és el nem ismert állam volt a Dél-Kaukázusban, amely nagyjából a mai Azerbajdzsáni Nahicseváni Autonóm Köztársaságnak felel meg. Az Arakszi Köztársaság létrehozása válasz volt Sir John Oliver Wardrop, a dél-kaukázusi brit főbiztos határjavaslatára, amely a területet az Örmény Köztársasághoz rendelte volna. 1919 júniusának közepén az arakszi háború során az arakszi köztársaság fennállásának az vetett véget, amikor örmény csapatok előrenyomultak a térségbe, és sikerült átvenniük az ellenőrzést a terület felett. Ez azonban kiváltotta az Azerbajdzsáni Köztársaság és az Oszmán Birodalom hadseregének előrenyomulását a nahicseváni régióba, és július végére Örményország elvesztette az ellenőrzést a régió felett.

Azerbajdzsáni Demokratikus Köztársaság (1918–1920)
آزربایجان خلق جومهوریتی

Független unitárius parlamentáris köztársaság.
Területe: 99 909 km²; lakossága: 4 616 671 fő; fővárosa: باکی (Baku) (1918. szeptember 17.-ig: گنجه); hivatalos nyelve: az azeri; közigazgatási beosztása: 6 kormányzóság (قوبئرنییاسی) és 1 tartomány (ویلایتی), ezen belül 25 körzet (قزاسی); pénzneme: 1 منات (rubel, váltópénz nélkül).
Nemzetközi gépkocsijele: ismeretlen. Közlekedés módja: jobb oldalon. Rendszámok kiadása: helyileg párban.

  ·  

Az Azerbajdzsáni Demokratikus Köztársaság az első szekuláris demokratikus köztársaság volt a török és muszlim világban. 1918. május 28-án, a Transzkaukázusi Demokratikus Föderatív Köztársaság összeomlása után az Azerbajdzsáni Nemzeti Tanács Tbilisziben megalapította az államot, amely 1920. április 28-án szűnt meg. Fennállása alatt több, a szomszédos Örményországgal és Grúziával vitatott területe volt. A parlament fontos eredménye a nők választójogának kiterjesztése volt.

Azerbajdzsáni Szovjet Szocialista Köztársaság (1920–1922)
آذربایجان سوسیالیست شورا جومهوریتی | Социалистическая Советская Республика Азербайджан

 / /       

Független unitárius marxista-leninista egypárti szovjet szocialista köztársaság.
Területe: 86 600 km²; lakossága: kb. 3 60 000 fő; fővárosa: باکی (Baku); hivatalos nyelve: az azeri és az orosz; közigazgatási beosztása: ismeretlen; pénzneme: 1 منات (rubel, váltópénz nélkül).
Nemzetközi gépkocsijele: ismeretlen. Közlekedés módja: jobb oldalon. Rendszámok kiadása: helyileg párban.

  ·  

Az Azerbajdzsáni Szovjet Szocialista Köztársaság 1920. április 28-án jött létre, amikor az Orosz Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság szovjetbarát vezetőket juttatott hatalomra a térségben, és eredetileg független országként működött, amíg az Örmény SZSZK-val és a Grúz SZSZK-val együtt be nem olvadt a Transzkaukázusi SZSZK-ba.

Belarusz Népköztársaság (1918)
Беларуская Народная Рэспубліка

Részben elismert köztársaság nagyrészt német megszállás alatt.
Területe: kb. 250 000 km²; lakossága: kb. 2 500 000 fő; fővárosa: Менск és Гродна; hivatalos nyelve: a belorusz; közigazgatási beosztása: ismeretlen; pénzneme: 1 рубль (rubel, váltópénz nélkül).
Nemzetközi gépkocsijele: ismeretlen. Közlekedés módja: jobb oldalon. Rendszámok kiadása: helyileg párban.

  ·  

A Belorusz Népköztársaság egy állam, amelyet 1918. március 25-én a mai Fehéroroszország területén kiáltottak ki, amely a belorusz néprajzi terület határain belül deklarálta ennek az entitásnak a függetlenségét. Az egykori Orosz Birodalom ezen területeit valójában a központi hatalmak hadseregei szállták meg.

Belarussziai Szocialista Szovjetköztársaság (1919)
Сацыялістычная Савецкая Рэспубліка Беларусі | Социалистическая Советская Республика Белоруссия

Független unitárius szovjet szocialista köztársaság.
Területe: 52 400 km²; lakossága: kb. 1 540 000 fő (1921); fővárosa: Мінск / Минск; hivatalos nyelve: a belorusz és az orosz; közigazgatási beosztása: ismeretlen; pénzneme: 1 рубль (rubel, váltópénz nélkül).
Nemzetközi gépkocsijele: ismeretlen. Közlekedés módja: jobb oldalon. Rendszámok kiadása: helyileg párban.

  ·  

A Belarussziai Szocialista Szovjetköztársaság az Orosz Birodalom összeomlása után létrejött egyik kommunista állam volt a mai Fehéroroszország területén. A tanácsállam kikiáltására 1919. január 1-jén tettek kísérletet Szmolenszkban, amikor a Vörös Hadsereg benyomult a Belarusz Népköztársaság területére, ahonnan az első világháború végén kivonultak a német csapatok. A bolsevikok államát ütközőállamnak tekintették létrehozásának kezdete óta. Alig egy hónappal késobb a tanácsállam megszűnt. A Szmolenszki, Vityebszki és a Mogilevi területek az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársasághoz kerültek, a maradék területen a Litvániai Szocialista Szovjetköztársasággal egyesülve megalakult a Litván–Belarusz Szovjet Szocialista Köztársaság.

Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság (1920–1922)
Беларуская Савецкая Сацыялістычная Рэспубліка | Белорусская Советская Социалистическая Республика

Független unitárius szovjet szocialista köztársaság.
Területe: 52 400 km²; lakossága: kb. 1 540 000 fő (1921); fővárosa: Мінск / Минск; hivatalos nyelve: a belorusz és az orosz; közigazgatási beosztása: ismeretlen; pénzneme: 1 рубль (rubel, váltópénz nélkül).
Nemzetközi gépkocsijele: ismeretlen. Közlekedés módja: jobb oldalon. Rendszámok kiadása: helyileg párban.

  ·  

A Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság, más néven egyszerűen Fehéroroszország, a Szovjetunió egyik alapítója, majd tagköztársasága volt. A szovjet–lengyel háború után jött létre a Litván–Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság felbomlásával.

Buharai Kánság (1785–1920)
امارت بخارا

1873-ig független kánság volt, majd az Orosz Birodalom protektorátusa lett.
Területe: 182 193 km² (1919); lakossága: kb. 3 500 000 fő (1911); fővárosa: بخارا; hivatalos nyelve: a perzsa; közigazgatási beosztása: 22 helytartóság (بكلك‎); pénzneme: 1 پول (púl, váltópénz nélkül).
Nemzetközi gépkocsijele: ismeretlen. Közlekedés módja: jobb oldalon. Rendszámok kiadása: helyileg, párban.

  ·  

A Buharai Kánság egy muszlim államalakulat volt Közép-Ázsiában, amely 1785 és 1920 között létezett a mai Üzbegisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Kazahsztán területén. Az Amu-Darja és a Szir-Darja folyók közötti, korábban Transzoxiána néven ismert területet foglalta el. Magterületét a Zarafshon folyó alsó folyása mentén fekvő termékeny földek alkották, városi központjai pedig az ősi városok, Szamarkand és a kánság fővárosa, Buhara voltak. Egyidős volt a nyugatra, Hvárezmben található Hivai Kánsággal és a keletre, Ferganában található Kokandi Kánsággal. 1873-tól önállósága lényegében megszűnt, az Orosz Birodalom protektorátusa lett, lényegében a birodalom autonóm részévé vált. Léte 1920-ban a Buharai Népi Szovjetköztársaság megalakulásával ért véget.

Buharai Népi Szovjetköztársaság (1920–1924)
بـﺨارا ﺧَلق ساوېت رېسپوبليكَسي‎ | ‏حلكي بـﺨر رﻳسپـﻮبلكاي سوتي | Бухарская Народная Советская Республика

Független unitárius szocialista köztársaság.
Területe: 182 193 km²; lakossága: kb. 3 750 000 fő (1922); fővárosa: بوھارا / بـﺨر / Бухара; hivatalos nyelve: az üzbég, a tádzsik és az orosz; közigazgatási beosztása: ismeretlen; pénzneme: 1 рубль (rubel, váltópénz nélkül).
Nemzetközi gépkocsijele: ismeretlen. Közlekedés módja: jobb oldalon. Rendszámok kiadása: helyileg, párban.

  ·  

A Buharai Népi Szovjetköztársaság egy szovjet állam volt, amely az egykori Buharai Kánságot kormányozta az orosz forradalmat közvetlenül követő években. Nevét a Szovjetunióhoz való csatlakozás után, 1924-ben Buharai Szocialista Szovjet Köztársaságra változtatták. A regionális határok újrarajzolása után területét nagyrészt az Üzbég SZSZK-hoz, részben pedig a Türkmen SZSZK-hoz rendelték.

Észak-kaukázusi Köztársaság (1917–1921)
1917 októberéig: Союз Горцев Северного Кавказа и Дагестана, 1917 októberétől: Республика Союза Народов Северного Кавказа

Független unitárius parlamentáris köztársaság.
Területe: 430 874 km²; lakossága: 11 221 860 fő; fővárosa: Темир-Хан-Шура; hivatalos nyelve: az orosz, valamint regionális szinten a helyi kisebbségek nyelvei is; közigazgatási beosztása: ismeretlen; pénzneme: 1 Тумен (váltópénz nélkül).
Nemzetközi gépkocsijele: ismeretlen. Közlekedés módja: jobb oldalon. Rendszámok kiadása: helyileg párban.

  ·  

Az Észak-kaukázusi Köztársaság az orosz polgárháború alatt létrejött, részben elismert állam volt, amely 1917 és 1922 között létezett. Az észak-kaukázusi népek 1917. március 6-i kongresszusán jött létre a cserkeszek, csecsenek, ingusok, oszétok és dagesztániak egyesülésével. Az állam magába foglalta az Orosz Birodalom egykori Tereki és Dagesztáni területének nagy részét is. A februári forradalom idején, nem sokkal az orosz polgárháború kezdete előtt szakadt el az Orosz Birodalomtól. Az államot 1921-ben foglalták el a szovjet-orosz erők, akik 1922 végén au Oroszországi SZSZSZK Hegyvidéki Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságává alakították át.

Finn Királyság (1918)
Suomen kuningaskuntahanke | Konungariket Finland

Független kormányzó vezette alkotmányos monarchia.
Területe: 361 470 km²; lakossága: kb. 3 600 000 fő; fővárosa: Helsinki; hivatalos nyelve: a finn; közigazgatási beosztása: ismeretlen; pénzneme: 1 markka = 100 penni.
Nemzetközi gépkocsijele: ismeretlen. Közlekedés módja: jobb oldalon. Rendszámok kiadása: helyileg párban.

  ·  

A Finn Királyság egy rövid életű történelmi állam volt, melyet Finnország függetlenségének deklarálását követően kiáltottak ki. Uralkodónak a német Frigyes Károly hessen-kasseli herceget választották, azonban a központi hatalmak első világháborús vereségének és a Német Birodalom széthullásának következtében trónját nem foglalhatta el.

Finn Szocialista Munkás Köztársaság (1918)
Suomen sosialistinen työväentasavalta

Szocialista köztársaság egypárti proletárdiktatúra alatt.
Területe: kb. 100 000 km²; lakossága: kb. 2 500 000 fő; fővárosa: Helsinki; hivatalos nyelve: a finn; közigazgatási beosztása: ismeretlen; pénzneme: 1 markka = 100 penni.
Nemzetközi gépkocsijele: ismeretlen. Közlekedés módja: jobb oldalon. Rendszámok kiadása: helyileg párban.

  ·  

A Finn Szocialista Munkásköztársaság, közismertebb nevén Vörös Finnország egy önjelölt finn szocialista állam volt, amely az 1918-as finn polgárháború idején az ország egyes részein uralkodott az 1918. január 26-i finnországi szocialista forradalom után.

Grúz Demokratikus Köztársaság (1917–1918)
საქართველოს დემოკრატიული რესპუბლიკა

Független unitárius parlamentáris köztársaság.
Területe: 107 600 km²; lakossága: 2 677 000 fő; fővárosa: თბილისი; hivatalos nyelve: a gróz, a kisebbségi nyelvek helyi szinten használhatóak voltak; közigazgatási beosztása: ismeretlen; pénzneme: 1 მანეთი (rubel, váltópénz nélkül).
Nemzetközi gépkocsijele: ismeretlen. Közlekedés módja: jobb oldalon. Rendszámok kiadása: helyileg párban.

  ·  

A Grúz Demokratikus Köztársaság volt az első modern kori grúz köztársaság. A kor valamennyi európai nagyhatalma által elismert államot az 1917-es orosz forradalom nyomán hozták létre, amely az Orosz Birodalom összeomlásához vezetett, és lehetővé tette a korábban Szentpétervár uralma alatt álló területek számára, hogy függetlenségüket érvényesítsék. A bolsevik Oroszországgal ellentétben a grúz állam egy mérsékelt, többpárti politikai rendszer irányította. Kezdetben a grúz állam a Német Birodalom protektorátusa volt. Az első világháborúban elszenvedett német vereséget követően azonban az országot részben brit csapatok szállták meg, amelyeket a tervezett bolsevik invázió ellen küldtek oda. A briteknek 1920-ban távozniuk kellett a moszkvai szerződés miatt, amelyben Oroszország elismerte Grúzia függetlenségét, cserébe azért, hogy a grúz állam ne fogadjon Oroszország érdekeivel ellenséges erőket. 1921 februárjában, miután a nyugat-európai hatalmak már nem voltak jelen Grúziában, a bolsevik Vörös Hadsereg megszállta az országot, ami annak vereségéhez és összeomlásához vezetett, így Grúzia szovjet köztársasággá vált.

Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság (1921–1922)
საქართველოს საბჭოთა სოციალისტური რესპუბლიკა | Грузинская Советская Социалистическая Республика | Қырҭтәылатәи Асоветтә Социалисттә Республика | Гуырдзыстоны Советон Социалистон Республикæ

Független unitárius marxista-leninista egypárti szocialista köztársaság.
Területe: 69 700 km²; lakossága: kb. 2 500 000 fő; fővárosa: თბილისი; hivatalos nyelve: a gróz és az orosz, valamint regionálisan az abház és az oszét; közigazgatási beosztása: ismeretlen; pénzneme: 1 მანეთი (rubel, váltópénz nélkül).
Nemzetközi gépkocsijele: ismeretlen. Közlekedés módja: jobb oldalon. Rendszámok kiadása: helyileg párban.

  ·  

A Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság, más néven Szovjet Grúzia 1921-ben alakult meg, majd 1922-ben a Szovjetunióhoz csatolták.

Hegyvidéki Örmény Köztársaság (1921)
Լեռնահայաստանի հանրապետություն

Nemzetközileg nem elismert köztársaság.
Területe: ismeretlen; lakossága: ismeretlen; fővárosa: Գորիս; hivatalos nyelve: az örmény; közigazgatási beosztása: ismeretlen; pénzneme: 1 ռուբլի (rubel, váltópénz nélkül).
Nemzetközi gépkocsijele: ismeretlen. Közlekedés módja: jobb oldalon. Rendszámok kiadása: helyileg párban.

  ·  

A Hegyvidéki Örmény Köztársaság, más néven egyszerűen Hegyi Örményország, egy bolsevikellenes örmény állam volt, amely nagyjából a mai Vayots Dzor és Syunik örmény tartományok területének, valamint nyugaton a mai Azerbajdzsáni Köztársaság egyes részeinek (különösen a Nahicseván Autonóm Köztársaságnak) felelt meg. Garegin Nzhdeh katonai parancsnok és örmény politikai gondolkodó és szövetségesei hozták létre a helyi gerillaerők támogatásával, a februári felkelés leverését követően 1921 áprilisában. Egyetlen ország sem ismerte el, és csak 1921. július közepéig létezett.

Hivai Kánság (1511–1920)
خانات خیوه

1873-ig független kánság volt, majd az Orosz Birodalom protektorátusa lett.
Területe: 67 521 km² (1911); lakossága: kb. 550 000 fő (1911); fővárosa: خیوه; hivatalos nyelve: a perzsa; közigazgatási beosztása: ismeretlen; pénzneme: 1 پول (púl, váltópénz nélkül).
Nemzetközi gépkocsijele: ismeretlen. Közlekedés módja: jobb oldalon. Rendszámok kiadása: helyileg, párban.

  ·  

A Hivai kánság egy közép-ázsiai államalakulat volt, amely a közép-ázsiai Hvárezm történelmi régiójában létezett. Központja az Amu-Darja alsó folyásának öntözött síkságain volt, az Aral-tótól délre, fővárosa pedig Hiva városa volt. A 19. század második felében az oroszok megérkezése előtt a mai Nyugat-Üzbegisztán, Délnyugat-Kazahsztán és Türkmenisztán nagy részét foglalta magában. 1873-ban a kánság mérete jelentősen csökkent, és orosz protektorátus lett. Az 1917-es orosz forradalmat követően Hivában is forradalom tört ki, és 1920-ban a kánságot a Horezmi Népi Szovjetköztársaság váltotta fel.

Horezmi Népi Szovjetköztársaság (1920–1923)
خارزم حلق ساوېـت جمهوریاتی | Хорезмская Народная Советская Республика

Független unitárius szocialista köztársaság.
Területe: 62 200 km²; lakossága: kb. 800 000 fő (1922); fővárosa: خیوه / Хива; hivatalos nyelve: az üzbég és az orosz; közigazgatási beosztása: ismeretlen; pénzneme: 1 рубль (rubel, váltópénz nélkül).
Nemzetközi gépkocsijele: ismeretlen. Közlekedés módja: jobb oldalon. Rendszámok kiadása: helyileg, párban.

  ·  

A Horezmi Népi Szovjetköztársaság volt az az állam, amelyet a Hivai Kánság utódjaként hoztak létre 1920 februárjában, amikor a kán nyomásra lemondott. Hivatalosan az 1920. április 26-án tartott első horezmi kurultaj (gyűlés) hirdette ki. 1923. október 20-án alakult át Horezmi Szocialista Szovjetköztársasággá.

Horezmi Szocialista Szovjetköztársaság (1923–1924)
خارزم شورا سوسیالیست جمهوریاتی | Хорезмская Социалистическая Советская Республика

Független unitárius szocialista köztársaság.
Területe: 62 200 km²; lakossága: kb. 820 000 fő (1923); fővárosa: خیوه / Хива; hivatalos nyelve: az üzbég és az orosz; közigazgatási beosztása: ismeretlen; pénzneme: 1 рубль (rubel, váltópénz nélkül).
Nemzetközi gépkocsijele: ismeretlen. Közlekedés módja: jobb oldalon. Rendszámok kiadása: helyileg, párban.

  ·  

A Horezmi Szocialista Szovjetköztársaság alig egy évet élt meg. 1924. október 27-én a Szovjetunió részévé vált, egyúttal területét felosztották az Üzbég és Türkmen SZSZK, valamint a Karakalpak Autonóm Terület között. A rövid életű köztársaság története homályos maradt, és kormányzásának működése sem világos. A kormánytisztviselők hevesen ellenezték a szovjetköztársaság felosztási terveit (amelyeket Sztálin utasítására kellett végrehajtani), de végül kénytelenek voltak engedni.

Kaukázusontúli Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság (1922)
زاقافقازییا سوسیالیست فئدئراتیو سووئت رئسپوبلیکاسی | ამიერკავკასიის საბჭოთა ფედერაციული სოციალისტური რესპუბლიკა | Անդրկովկասի Խորհրդային Ֆեդերատիվ Սոցիալիստական Հանրապետություն | Федеративным Союзом Социалистических Советских Республик Закавказья

Független szövetségi szovjet szocialista köztársaság.
Területe: 186 046 km²; lakossága: kb. 6 250 000 fő; fővárosa: თბილისი (Tbiliszi); hivatalos nyelve: az azeri, a grúz, az örmény és az orosz; közigazgatási beosztása: ismeretlen; pénzneme: 1 рубль (rubel, váltópénz nélkül).
Nemzetközi gépkocsijele: ismeretlen. Közlekedés módja: jobb oldalon. Rendszámok kiadása: helyileg párban.

  ·  

A Kaukázusontúli Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság Örményországot, Azerbajdzsánt és Grúziát foglalta magában, amelyeket hagyományosan Transzkaukázusi Köztársaságok néven ismertek, mivel a Kaukázus hegység választotta el őket Oroszországtól. A KSZSZSZK egyike volt annak a négy köztársaságnak, amelyek 1922-ben aláírták a Szovjetunió létrehozásáról szóló szerződést. A KSZSZSZK-t állítólag azért hozták létre, hogy megszilárdítsa a gazdasági helyzetet és a bolsevikok ellenőrzését a régió felett.

Közép-Litván Köztársaság (1918–1919)
Republika Litwy Środkowej | Vidurio Lietuvos Respublika | Рэспубліка Сярэдняй Літвы | Республика Срединной Литвы | רעפובליק פון צענטראל ליטע

Nemzetközileg nem elismert lengyel bábállam.
Területe: 13 490 km²; lakossága: 490 000 fő; fővárosa: Wilno; hivatalos nyelve: a lengyel (államnyelv), a litván, a belarusz, az orosz és a jiddis; közigazgatási beosztása: ismeretlen; pénzneme: 1 marka (márka) = 100 fenig.
Nemzetközi gépkocsijele: ismeretlen. Közlekedés módja: jobb oldalon. Rendszámok kiadása: helyileg párban.

  ·  

A Közép-Litván Köztársaság Lengyelország el nem ismert, rövid életű bábköztársasága volt, amely 1920 és 1922 között létezett. 1920. október 12-én alakult meg, a Żeligowski-féle zendülés után, amikor a lengyel hadsereg katonái, foként az 1. litván-belorusz gyalogoshadosztály Lucjan Żeligowski vezetésével, a lengyel légierő, lovasság és tüzérség teljes támogatásával megtámadták Litvániát. A Litvánia történelmi fővárosa, Vilnius köré összpontosított egység 18 hónapig ütközőállamként szolgált Lengyelország (amelytől függött) és Litvánia között, amely igényt tartott a területre. A köztársaság rendelkezett az államigazgatás bizonyos vonásaival, de valójában egy szuverén állam imitációja volt, amely elnyomta a litván szervezeteket, az oktatást, cenzúrázta és felfüggesztette a litván kiadványokat. Ez a terület a Litvániára gyakorolt nyomásgyakorlás eszköze volt, mivel Lengyelország megpróbálta elcserélni Litvániával a litván fővárost az újraalakult Litvánia függőségéért cserébe (a két állam közötti unió javaslata) vagy a Lengyelországnak való behódolásért (Litvánia lengyel határokon belüli autonómiájának javaslata). Különböző késedelmek után 1922. január 8-án került sor a vitatott választásra, és a területet Lengyelországhoz csatolták.

Lett Szocialista Szovjetköztársaság (1918–1920)
Latvijas Sociālistiskā Padomju Republika

Nemzetközileg részben elismert szocialista szovjet köztársaság.
Területe: ismeretlen; lakossága: ismeretlen; fővárosa: Rīga; hivatalos nyelve: a lett és az orosz; közigazgatási beosztása: ismeretlen; pénzneme: 1 rublis (rubel, váltópénz nélkül).
Nemzetközi gépkocsijele: ismeretlen. Közlekedés módja: jobb oldalon. Rendszámok kiadása: helyileg párban.

  ·  

A Lett Szocialista Szovjet Köztársaság egy rövid életű szocialista köztársaság volt, amely a lett függetlenségi háború idején alakult. 1918. december 17-én hirdették ki Vlagyimir Lenin és bolsevik kormánya politikai, gazdasági és katonai támogatásával. A szabadságharc végére, 1920 elején az anti-bolsevista erők ismét átvették a hatalmat, ezzel az állam megszűnt létezni.

Litvániai Szocialista Szovjetköztársaság (1918–1919)
Lietuvos Tarybų Socialistinė Respublika

Nemzetközileg nem elismert ideiglenes forradalmi köztársaság.
Területe: ismeretlen; lakossága: ismeretlen; fővárosa: Vilnius; hivatalos nyelve: a litván; közigazgatási beosztása: ismeretlen; pénzneme: 1 рубль (rubel, váltópénz nélkül).
Nemzetközi gépkocsijele: ismeretlen. Közlekedés módja: jobb oldalon. Rendszámok kiadása: helyileg párban.

  ·  

A Litvániai Szocialista Szovjetköztársaság egy rövid életű szovjet bábállam volt a két világháború közötti időszak elején. 1918. december 16-án kiáltották ki. 1919. február 27-én szűnt meg létezni, amikor egyesült a Fehérorosz Szocialista Szovjet Köztársasággal, és létrejött a Litván-Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság (Litbel). Bár az LSZSZK-t igyekeztek a helyi lakosok által támogatott szocialista forradalom termékeként feltüntetni, az nagyrészt egy Moszkva által irányított egység volt, amelyet a litván-szovjet háború igazolására hoztak létre. A litvánok általában nem támogatták a szovjet ügyeket, és saját nemzeti államuk mellett léptek fel, amelyet 1918. február 16-án a Litván Tanács függetlennek nyilvánított.

Litván–Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság (1920)
Літоўска-Беларуская Савецкая Сацыялістычная Рэспубліка | Lietuvos – Baltarusijos Tarybų Socialistinė Respublika | Litewsko-Białoruska Socjalistyczna Republika Rad | סאָציאַליסט סאָוועטן רעפובליק פון ליטע און ווייַסרוסלאַנ

Nemzetközileg nem elismert szovjet szocialista köztársaság.
Területe: kb. 207 000 km²; lakossága: kb. 4 000 000 fő; fővárosa: Vilnius és Мінск; hivatalos nyelve: a belorusz, a litván, a lengyel és a jiddis; közigazgatási beosztása: ismeretlen; pénzneme: 1 рубль (rubel, váltópénz nélkül).
Nemzetközi gépkocsijele: ismeretlen. Közlekedés módja: jobb oldalon. Rendszámok kiadása: helyileg párban.

  ·  

A Litván–Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság vagy röviden Litbel szocialista berendezkedésű állam volt a mai Fehéroroszország és Litvánia keleti felén 1919-ben, nem egészen öt hónapig. A Litvániai Szocialista Szovjetköztársaság és a Belarussziai Szocialista Szovjetköztársaság egyesítésével jött létre. 1919. július 17-én szűnt meg, miután a lengyel hadsereg megszállta az általa követelt Litvánia és Fehéroroszország nyugati vidékeit a lengyel–szovjet háború alatt.

Moldovai Demokratikus Köztársaság (1917–1918)
Republica Democratică Moldovenească

Független unitárius demokratikus köztársaság.
Területe: 44 399 km²; lakossága: kb. 2 700 000 fő; fővárosa: Chișinău; hivatalos nyelve: a román; közigazgatási beosztása: 9 megye județ; pénzneme: рубль (rubel, váltópénz nélkül).
Nemzetközi gépkocsijele: ismeretlen. Közlekedés módja: jobb oldalon. Rendszámok kiadása: helyileg párban.

  ·  

A Moldovai Demokratikus Köztársaság 1917. december 15-én kikiáltott állam volt, amelyet az 1917 október-novemberében, a februári forradalmat és az Orosz Birodalom szétesésének kezdetét követő, 1917 október-novemberében megválasztott besszarábiai Nemzeti Tanács kiáltott ki. Alig egy év múlva autonómiáját fenntartva egyesült Romániával, melyet a párizsi szerződés is megerősített.

Oroszországi Állam (1918–1920)
Россійское Государство

Nemzetközileg nem elismert autoriter konzervatív katonai diktatúra.
Területe: ismeretlen; lakossága: ismeretlen; fővárosa: Уфа és Омск; hivatalos nyelve: az orosz; közigazgatási beosztása: ismeretlen; pénzneme: 1 рубль (rubel, váltópénz nélkül).
Nemzetközi gépkocsijele: ismeretlen. Közlekedés módja: jobb oldalon. Rendszámok kiadása: helyileg párban.

  ·  

Az Oroszországi Állam a Fehér Hadsereg antibolsevik állama volt, amelyet az Ufai Állami Konferencia 1918. szeptember 23-i törvénye hirdetett ki.

Oroszországi Köztársaság (1917–1918)
Россійская Республика

Független elnöki köztársaság, a parlament által választott elnökkel.
Területe: kb. 22 400 000 km²; lakossága: 181 537 800 fő; fővárosa: Петроград; hivatalos nyelve: az orosz; közigazgatási beosztása: ismeretlen; pénzneme: 1 рубль (rubel, váltópénz nélkül).
Nemzetközi gépkocsijele: ismeretlen. Közlekedés módja: jobb oldalon. Rendszámok kiadása: helyileg párban.

  ·  

Az 1917-es Orosz Köztársaság egy rövid életű államalakulat volt, ami de jure az Orosz Birodalom megszállás alá nem került területein létezett. II. Miklós orosz cár lemondása (1917. március 15.) után egy ideiglenes kormány vette át a hatalom gyakorlását, amely az orosz monarchia megszűnése (1917. szeptember 14.) után kikiáltotta a köztársaságot, automatikusan annak a törvényes kormánya lett. Alig hat hónappal később, 1917. november 9-én, az októberi forradalom alatt létrejött Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság nem hivatalosan megszüntette az államot.

Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság (1918–1922)
Российская Социалистическая Федеративная Советская Республика

Szövetségi marxista-leninista egypárti parlamentáris szocialista szovjet direktorális köztársaság.
Területe: kb. 20 000 000 km² (1918); lakossága: kb. 90 000 000 fő (1918); fővárosa: Петроград; hivatalos nyelve: az orosz; közigazgatási beosztása: ismeretlen; pénzneme: 1 рубль (rubel, váltópénz nélkül).
Nemzetközi gépkocsijele: ismeretlen. Közlekedés módja: jobb oldalon. Rendszámok kiadása: helyileg párban.

  ·  

Az Orosz Szocialista Szövetségi Szovjet Köztársaság az 1917-es októberi szocialista forradalom utáni és a Szovjetunió 1922-es megalakulása előtti időszakban szocialista orosz állam volt. A köznyelvben a Szovjet-Oroszország elnevezés is elterjedt.

Örmény Köztársaság (1918–1920)
Հայաստանի Հանրապետություն

Független unitárius parlamentáris köztársaság.
Területe: 30 044 km² (1920); lakossága: 720 000 fő (1920); fővárosa: Երևան (Jereván); hivatalos nyelve: az örmény; közigazgatási beosztása: 4 tartomány (նահանգ); pénzneme: 1 ռուբլի (rubel, váltópénz nélkül).
Nemzetközi gépkocsijele: ismeretlen. Közlekedés módja: jobb oldalon. Rendszámok kiadása: helyileg párban.

  ·  

Az Örmény Köztársaság a középkor óta az első örmény állam volt. A köztársaság 1918 májusában jött létre a rövid életű Transzkaukázusi Demokratikus Szövetségi Köztársaságból, az egykori Orosz Birodalom örmények lakta területein. Függetlenségének első évében Örményország a Szeván-tó körüli kis területre szorult, miután az Oszmán Birodalom a kaukázusi hadjárat során megszállta. A mudroszi fegyverszünetet követően Örményország az oszmánok kivonulását követően kiterjesztette határait, ami rövid határháborúhoz vezetett a szomszédos Grúziával. Az első tél folyamán az országban az örmény népirtás elől menekülők százezrei haltak éhen vagy haltak meg. 1919 tavaszán Örményország brit támogatással bekebelezte a korábban megszállt Kars és Nahicseván területeit, így a függetlenség óta több mint háromszorosára nőtt a területe; az utóbbiak örmény ellenőrzése azonban az 1919 nyarán kitört muszlim felkelések során összeomlott. 1919 végén az elszigetelt örmény Zangezur régiót megtámadta a szomszédos Azerbajdzsán, a harcok azonban alábbhagytak, mígnem a következő év márciusában örmény felkelés tört ki az azerbajdzsáni ellenőrzés alatt álló Hegyi-Karabahban, amely áprilisban az utóbbi szovjetizálásával végzodött. 1920 augusztusában az örmények képviselői aláírták a Sèvres-i szerződést, amely további 100 000 négyzetkilométer területet biztosított az országnak Nyugat-Örményországban, bár a szerződést soha nem hajtották végre. 1920 végén a köztársaságot török erők szállták meg, ami annak felosztásával és szovjetizálásával végződött, és az utóbbi megalapította a helyébe lépő Örmény Szovjet Szocialista Köztársaságot.

Örmény Szovjet Szocialista Köztársaság (1920–1922)
Հայկական Սովետական Սոցիալիստական Հանրապետություն | Армянская Советская Социалистическая Республика

Független unitárius marxista-leninista egypárti szovjet szocialista köztársaság.
Területe: 29 743 km²; lakossága: kb. 750 000 fő (1921); fővárosa: Երևան (Jereván); hivatalos nyelve: az örmény és az orosz; közigazgatási beosztása: 4 tartomány (նահանգ); pénzneme: 1 ռուբլի (rubel, váltópénz nélkül).
Nemzetközi gépkocsijele: ismeretlen. Közlekedés módja: jobb oldalon. Rendszámok kiadása: helyileg párban.

  ·  

Az Örmény Szovjet Szocialista Köztársaság 1920. december 2-án jött létre a rövid életű Örmény Köztársaság szovjetizálásával. A szomszédos Grúziával és Azerbajdzsánnal együtt a Transzkaukázusi SZSZSZK része lett, amely a Szovjetunió négy alapító köztársaságának egyikét alkotta.

Transzkaukázusi Demokratikus Szövetségi Köztársaság (1917–1918)
زاقافقازییا دئموکراتیک فئدئراتیو رئسپوبلیکاسی | მოლენკავკაციაშ დემოკრატიული ფედერაციული რესპუბლიკა | Անդրկովկասյան Ժողովրդավարական Դաշնային Հանրապետություն | Закавказская демократическая федеративная республика

Szövetségi parlamentáris köztársaság ideiglenes kormányzat alatt.
Területe: kb. 200 000 km²; lakossága: ismeretlen; fővárosa: თბილისი; hivatalos nyelve: az azeri, a grúz, az örmény és az orosz; közigazgatási beosztása: ismeretlen; pénzneme: 1 рубль (rubel, váltópénz nélkül).
Nemzetközi gépkocsijele: ismeretlen. Közlekedés módja: jobb oldalon. Rendszámok kiadása: helyileg párban.

  ·  

A Transzkaukázusi Demokratikus Szövetségi Köztársaság egy rövid életű állam volt a Kaukázusban, amely a mai Örményország, Azerbajdzsán és Grúzia területének nagy részét, valamint Oroszország és Törökország egyes részeit foglalta magában. A régió korábban az Orosz Birodalom része volt. Amikor az 1917-es februári forradalom során a birodalom felbomlott egy ideiglenes kormány vette át a hatalmat, mely béketárgyalásokat kezdeményezett a régiót megszálló Oszmán Birodalommal, ami azonban meghiúsult, ekkor hozták létre a szövetségi államot. A további oszmán fenyegetés miatt 1918 tavaszán az állam feloszlott.

Ukrán Állam (1918)
Українська Держава

Ideiglenes abszolút monarchia tekintélyelvű konzervatív katonai diktatúra alatt (de facto a Német Birodalom kliensállama volt).
Területe: kb. 600 000 km²; lakossága: kb. 35 000 000 fő; fővárosa: Київ; hivatalos nyelve: az ukrán; közigazgatási beosztása: ismeretlen; pénzneme: карбованець, гривня, шаг (különböző időszakokban, váltópénz nélkül).
Nemzetközi gépkocsijele: ismeretlen. Közlekedés módja: jobb oldalon. Rendszámok kiadása: helyileg párban.

  ·  

Az Ukrán Állam egy bolsevikellenes kormány volt, amely a mai Ukrajna területének nagy részén 1918. április 29-től december 14-ig létezett. A német katonai hatóságok állították fel, miután 1918. április 28-án feloszlatták az Ukrán Népköztársaság szocialista irányultságú Központi Tanácsát. Ukrajnát Pavlo Szkoropadszkij ukrán hetman kormányozta, aki betiltott minden szocialista irányultságú politikai pártot, és bolsevikellenes frontot hozott létre az orosz állammal. Ez 1918 decemberében omlott össze, amikor Szkoropadszkijt leváltották, és a direktórium formájában visszatért a hatalomba az Ukrán Népköztársaság.

Ukrán Népköztársaság (1917–1920)
Українська Народна Республіка

Részben elismert népköztársaság.
Területe: kb. 860 000 km²; lakossága: kb. 50 000 000 fő (1918); fővárosa: Київ; hivatalos nyelve: az ukrán; közigazgatási beosztása: ismeretlen; pénzneme: карбованець, гривня, шаг (különböző időszakokban, váltópénz nélkül).
Nemzetközi gépkocsijele: ismeretlen. Közlekedés módja: jobb oldalon. Rendszámok kiadása: helyileg párban.

  ·  

Az Ukrán Népköztársaság 1917. november 7-én alakult és 1920-ig létező állam nagyjából a mai Ukrajna területén. Az államot a februári forradalom után hozták létre még 1917. március 17-én, de novemberig csak az Oroszországi Köztársaság autonóm területeként létezett. 1919 nyarán egyesült a Nyugat-Ukrán Népköztársasággal. A lengyel–ukrán háború során területeket vesztett, majd hamarosan átalakult a Szovjetunió egyik kommunista elődállamává. Legnyugatibb, később Lengyelországhoz csatolt területein egészen 1920 nyaráig fennmaradt a népköztársaság fennhatósága.

Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság (1918–1922)
Українська Радянська Соціалістична Республіка

Független unitárius szovjet szocialista köztársaság.
Területe: 451 730 km²; lakossága: kb. 28 500 000 fő (1922); fővárosa: Харків; hivatalos nyelve: az ukrán; közigazgatási beosztása: ismeretlen; pénzneme: 1 карбованець (karbovanyec, váltópénz nélkül).
Nemzetközi gépkocsijele: ismeretlen. Közlekedés módja: jobb oldalon. Rendszámok kiadása: helyileg párban.

  ·  

Az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság a bolsevikok hatalomra jutásával jött létre az akkori Ukrán Népköztársaság területén. A kezdetekben független ország volt, erős szovjet-orosz befolyással, majd 1922-ben az újonnan létrejött Szovjetunió egyik alapítója, majd tagköztársasága lett.