Litván Köztársaság
(1918–1940)
litvánul: Lietuvos Respublika
lengyelül: Republika Litewska | németül: Republik Litauen | oroszul: Литовская Республика
Független unitárius alkotmányos parlamentáris, 1927-től elnöki köztársaság.
Területe: 55 612 km² (1938); lakossága: 2 563 000 fő (1938); fővárosa: Kaunas (de facto); hivatalos nyelve: a litván, ezen kívül jelentős lengyel, német és orosz kisebbség is élt az országban, de nyelvük nem volt elismerve, kivéve a Memel-vidéket, ahol a német egyenrangú nyelv volt a litvánnal; közigazgatási beosztása: 23 megye (apskritis) és 11 város (miestas), ezen belül 365 község (valsčius); pénzneme: 1 litas = 100 centas.
Nemzetközi gépkocsijele: LT. Közlekedés módja: jobboldali. Rendszámok kiadása: helyileg, párban.
· 
Elődállamok
- Oroszországi Köztársaság (1918. 02. 16.)
- Belarusz Népköztársaság (1918. 12. 03.)
- Litván–Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság (1920. 02. 27.)
- Memel-vidék (1923. 01. 19.)
- Lengyel Köztársaság (1939. 09. 29.)
Utódállamok
- (1918. 12. 08.) Litvániai Szocialista Szovjetköztársaság
- (1920. 10. 12.) Közép-Litván Köztársaság
- (1939. 03. 23.) Nagynémet Birodalom
- (1940. 06. 16.) Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége
Litvánia az I. világháború előtt az Orosz Birodalom része volt. A háborúban Németország 1915 végén a környező területekkel együtt elfoglalta és Ober Ost néven saját tartományának nyilvánította. A világháborút és az októberi forradalmat követően Litvánia kinyilvánította függetlenségét, de 1920-ig nem alakulhatott meg egy életképes ország a harcok miatt. Litvánia déli részét 1920 végére elfoglalták a lengyelek – a főváros, Vilnius is e területen feküdt – és megalakították belőle és a környező területekből a Vilniusi vajdaságot. 1923-ban az ország elfoglalta a Memel-vidéket. 1926-ban egy puccs után az ország autoriter elnöki köztársasággá alakult, és maradt is az, egészen a II. világháborúig. 1939-ben a németek visszavették a Memel-vidéket, ugyanakkor az szovjetek segítségével Vilnius vidéke Litvániához került. 1940 nyarán a Szovjetunió megszállta az országot, és Litván Szovjet Szocialista Köztársaság néven magába olvasztotta. 1941-ben a náci Németország foglalta el a területet, így Litvánia az Ostland részévé vált. A Vörös Hadsereg ellentámadásnak köszönhetően 1944 őszére Litvániát visszafoglalták, ami így közel 50 évre a Szovjetunió részévé vált.
Az első litván rendszámokat még az Orosz Birodalom idején kezdték el kiadni. Az I. világháború alatt korabeli német császársági rendszámokat használtak, csak 1920 végétől kezdtek el saját sorozatot kiadni. A Memel-vidék mindvégig saját sorozattal rendelkezett, a lengyelek által elfoglalt területen pedig korabeli lengyel rendszámokat használtak. Az 1940-es szovjet megszállás után az akkori szovjet, majd a német megszállás alatt az akkori német rendszámokat használták.
Standard rendszámok
1932-es sorozat
Méretei elöl 280 mm * 135 mm, hátul 350 mm * 150 mm, motorkerékpár-rendszámok mérete ismeretlen.
Formátum: fehér alapon fekete karakterek, keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: T.&&&9 (területkódok itt); sorozatszámok növekedési sorrendje: 4321.
Megjegyzések:
- A rendszámokat központilag adták ki, nagyjából egységes kinézetük volt.
- Motorkerékpáron az első rendszám is kötelező volt, melyet az első sárvédő fölé szereltek, és mindkét oldalát feliratozták.
- Az állam elnökének járműve a K-1-es sorozatszámot viselte.
- A katonai rendszámokon a területkód helyett a K.A.M. (Krašto Apsaugos Ministerija ‘Honvédelmi Minisztérium’) betűket használták. Az első rendszámok háromszögletűek voltak (260 mm-es oldalhosszal) és csak a sorszámot tartalmazták.
- A járműkereskedők rendszámain a területkód után egy 0-t írtak, egyébként a rendszám nem különbözött a standardtól.
- A külföldi diplomáciai képviseletekhez tartozó járművek rendszámain a felirat vörös színű volt. Ezek mellett el kellett helyezni egy ovási fehér táblácskát is CD felirattal.
- A '30-as évek végén a jobb alsó sarokban feltüntették a rendszám kiadásának évét is.
- Ez a sorozat ma már nem használható.
1925-ös sorozat
Méretei elöl 280 mm * 135 mm, hátul 350 mm * 150 mm, motorkerékpár-rendszámok mérete ismeretlen.
Formátum: fehér alapon fekete karakterek, keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: T.&&&9 (területkódok itt); sorozatszámok növekedési sorrendje: 4321.
Megjegyzések:
- A rendszámokat központilag adták ki, de továbbra is kézzel készültek, így a feliratok különbözőek lehettek.
- Motorkerékpáron az első rendszám is kötelező volt, melyet az első sárvédő fölé szereltek, és mindkét oldalát feliratozták.
- 1926-tól az állam elnökének járműve a K-1-es sorozatszámot viselte.
- A katonai rendszámokon a területkód helyett a K.A.M. (Krašto Apsaugos Ministerija ‘Honvédelmi Minisztérium’) betűket használták. Az első rendszámok háromszögletűek voltak és csak a sorszámot tartalmazták.
- A járműkereskedők rendszámain a területkód után egy 0-t írtak, egyébként a rendszám nem különbözött a standardtól.
- Ez a sorozat ma már nem használható.
1920-as sorozat
Méretei általában: 400 mm * 250 mm, motorkerékpárokon: 180 mm * 130 mm.
Formátum: fekete alapon fehér karakterek, keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: &&&9; sorozatszámok növekedési sorrendje: 4321.
Megjegyzések:
- A rendszámokat helyi szinten adták ki, általában bádoglemezből készültek és egyáltalán nem voltak egységesek.
- A járműkereskedők ugyanilyen rendszámokat használtak csak fehér alapon vörös felirattal.
- Ez a sorozat ma már nem használható.