Navigáció: Főoldal | Európa | Bulgária | Bolgár Cárság
/
1935-ig: független unitárius parlamentáris alkotmányos örökletes monarchia (1923 és 1926, valamint 1934 és 1935 között katonai diktatúra alatt); 1935 és 1943 között: független unitárius autoriter abszolút monarchia; 1943-tól: független unitárius parlamentáris alkotmányos örökletes monarchia kommunista domináns párti katonai junta alatt.
Területe: 122 134 km² (1915), 110 994 km² (1946); lakossága: kb. 4 580 000 fő (1915), 7 029 349 fő (1946); fővárosa: София (Szófia); hivatalos nyelve: a bolgár; közigazgatási beosztása: eredetileg 12 terület (област), ezen belül 72 körzet (околия), 1916-tól 36, 1919-től 15, 1922-től 16 kerület (окръг), 1934- től 7, 1941-től 11, 1944-től 10, majd 1945-től 9 terület (област); pénzneme: 1 лев (leva) = 100 стотинка.
Nemzetközi gépkocsijele: BG.
Közlekedés módja: jobboldali. Rendszámok kiadása: központilag, párban.
·
Elődállamok
- Ottomán Birodalom (1908. 10. 05.) — nem használtak rendszámokat
- Ottomán Birodalom (1913. 05. 30.) — nem használtak rendszámokat
- Görög Királyság (1915. 09. 06.) — nem használtak rendszámokat
- Szerb Királyság (1915. 09. 06.) — nem használtak rendszámokat
- Román Királyság (1940. 09. 07.)
- Görög Királyság (1941. 04. 30.)
- Jugoszláv Királyság (1941. 04. 17.)
Bulgária 1878-ig, közel 500 éven át az Oszmán Birodalom része volt. Északi része ekkor de jure függetlenné vált, de a törökök vazallusa maradt. Az ország Bolgár Cárságként végül 1908-ban nyerte el a függetlenségét. A II. világháborúig az ország határai nagyon sokszor változtak, az ország szinte az összes szomszédjával hadban állt. Az ország a II. balkáni háború alatt elvesztette Dél-Dobrudzsát, amit csak a II. világháború elején, 1940-ben kapott vissza. Az I. világháború után az ország elvesztette Trákiát és néhány kisebb nyugati területét. A II. világháború alatt Bulgária visszafoglalta Trákiát, valamint megszerezte a mai Észak-Macedónia nagy részét és Kelet-Szerbiát is. A háború végére a kommunisták átvették a hatalmat, majd 1946-ban eltörölték a monarchiát, amivel létrejött a szocialista Bulgária.
Az országban nagyjából a függetlenség kikiáltása óta adnak ki rendszámokat, a török időkből nem ismert semmiféle adat erről. Az időközben elcsatolt Dél-Dobrudzsa területén román rendszámokat használtak. Trákia területén a II. világháború idején bolgár, a többi időszakban görög rendszámokat használtak.
Standard rendszámok
1908-as sorozat
Méretei változóak.
Formátum: fehér alapon fekete karakterek, keret nélkül; cirill betűs írás; kódolás: TT &&&9; sorozatszámok növekedési sorrendje: 4321.
Megjegyzések:
- 1908 és 1931 között nem volt hivatalos rendszámnyilvántartás az országban, a rendszámokat általában a legfelsőbb szintű közigazgatási egységek adták ki, de a tulajdonosnak kellett elkészíttetnie, ezért egyáltalán nem voltak a táblák egységesek.
- 1931-ben kezdték el a rendszámokat hivatalosan, állami szinten kezelni.
- 1944-től a négyjegyű sorozatszámokat középen egy kötőjellel tagolták.
- A királyi házhoz tartozó járműveken a rendszám felirata vörös volt.
- Motorkerékpárokon első rendszám is kötelező volt, melyet az első sárvédő fölé szereltek, és egy kétoldalas, fehér alapon feketével írt szövegű ívelt lemez volt. A hátsó rendszámok felső sarkait levágták, így a tábla hatszögletű lett. 1931-től a felirat vörös színűre változott.
- A területkódok második betűjét általában kisebb betűvel írták, mint az elsőt. A szófiai rendszámokon az Ф betűt általában a С belsejébe írták.
- Az ország közigazgatása az állandó területi változás miatt többször megváltozott, amit igyekeztek a területkódok módosításával is követni:
- Az eredeti, 1908-as kiosztás itt olvasható (ezt 1913-ban kiegészítették);
- Az I. világháború alatt a 12 kormányzóságból 36 kerületet alakítottak ki, ez időszakból nincs információm a területkódokról;
- 1918 után ismét a módosított, 1913-as kiosztás lépett érvénybe (ezt 1919-ben és 1922-ben kiegészítették);
- 1934-ben egy nagymértékű átalakítás utáni lista itt olvasható;
- A II. világháború alatti területszerzéseket 1941-ben beleintegrálták az 1934-es rendszerbe;
- Ez a sorozat ma már nem használható.
Mezőgazdasági eszközök és lovaskocsik rendszámai
1918-as sorozat
Méretei változóak.
Formátum: általában fehér alapon fekete karakterek, keret nélkül; cirill betűs írás; kódolás: változó.
Megjegyzések:
- 1918-ig nem használtak rendszámokat a lovaskocsikon és a mezőgazdasági eszközökön.
- A rendszámokat a helyi önkormányzatok adták ki.
- A rendszámok nem voltak szabványosítva, de legelterjedtebb az ovális alakú tábla volt. A rendszámon volt egy sorozatszám, ezen kívül az önkormányzat neve vagy rövidítése is megtalálható volt a táblákon. Ezen kívül bármilyen színben és formában előfordulhatott.
- Ez a sorozat ma már nem használható.
Diplomáciai rendszámok
1908-as sorozat
Méretei változóak.
Formátum: fehér alapon fekete karakterek, keret nélkül; cirill betűs írás; kódolás: Д.Т. &&9 (Д.Т. ‘diplomáciai testület’); sorozatszámok növekedési sorrendje: 321.
Megjegyzések:
- 1931-ig nem használtak pontokat a betűk után.
- 1931-től a kiadó szerv pecsétje is látható a betűk és a sorozatszámok között.
- Ez a sorozat ma már nem használható.
Katonai rendszámok
1920-as sorozat
Méretei változóak.
Formátum: fehér alapon fekete karakterek, fekete keret vagy keret nélkül; cirill betűs írás; kódolás: В-&&&9 (В = войска ‘hadsereg’); sorozatszámok növekedési sorrendje: 4321.
Megjegyzések:
- A rendszámokat központilag, a hadügyminisztérium adta ki, de mivel kézzel festettek voltak, egyáltalán nem voltak egységesek.
- 1920 előtt valószínűleg standard rendszámokat kaptak a katonai járművek. Sajnos erről bővebb információm nincs.
- 1931-től a felirat színe vörösre változott.
- Ez a sorozat ma már nem használható.