(Nagy) Szocialista Líbiai Arab Népi Dzsamahiríja
(1977–2011)
arabul: الجماهيرية العربية الليبية الشعبية الإشتراكية (العظمى)
Egységes, pártnélküli iszlám szocialista dzsamahiríja (azaz közvetlen demokrácia, amelyet az Általános Népi Bizottság felügyel, személyi diktatúra alatt).
Területe: 1 759 541 km2; lakossága: 6 355 100 fő (2010); fővárosa: طرابلس (Tripoli), 2011. szeptember 1. ls október 20. között سِرْت (Szurt); hivatalos nyelve: az arab; közigazgatási beosztása: eredetileg 10 kormányzóság (مُحَافَظَة), 1983-tól 46, majd 1987-től 25 község (بلدية), 1995-tól 13, 1998-tól 26, 2001-től 32, majd 22 kerület (شعبية); pénzneme: 1 دينار (dinár) = 1000 درهم (dirham).
Nemzetközi gépkocsijele: LT. Közlekedés módja: jobb oldali. Rendszámok kiadása: központilag, párban.
· 
Elődállamok
- Líbiai Arab Köztársaság (1977. 03. 02.)
Utódállamok
- (2011. 03. 05.) Líbia
1977. március 2-án az Általános Népi Kongresszus (ÁNK) Al-Qaḏḏāfī (Kadhafi) utasítására kikiáltotta a Szocialista Líbiai Arab Népi Dzsamahiríját. A líbiai kormány azt állította, hogy a dzsamahiríja politikai pártok nélküli közvetlen demokrácia, amelyet a lakosság irányít a helyi népi tanácsok és községek (népi alapkongresszusok néven) révén. A hivatalos retorika megvetette a nemzetállam gondolatát, a törzsi kötelékek maradtak az elsődlegesek, még a nemzeti hadsereg soraiban is. Az országban több gazdasági és közigazgatási reformot is végrehajtottak az évek során. Líbia a '80-as évektől a palesztinok és más szakadár szervezetek egyik legnagyobb támogatója lett, nem csak Afrikában és a Közel-Keleten, de Európában és Latin-Amerikában is. Az 1988-ban a skóciai Lockerbie felett felrobbantott amerikai repülőgép katasztrófája után Líbia szigorú ENSZ-szankciók alá került, ami megroppantotta a gazdaságát. A szankciókat teljesen csak a 2000-es évek elején vonták vissza, mikor Líbia teljesített minden ENSZ követelést. A 2000-es évek végéig Líbia normalizálta a kapcsolatait a világgal, kártérítéseket fizetett az ENSZ határozatok alapján. 2011-ben az arab tavasz hatására kitört líbiai polgárháború során a felkelők legyőzték az Al-Qaḏḏāfī vezette dzsamahiríját, egyúttal elhúzódó káoszba döntötték az országot. Az ország nevébe a “Nagy” jelző 1986 során került be.
Az országban 1980-ig a még a Líbiai Arab Köztársaság idején elkezdett sorozatot használták, majd ekkortól adtak ki egy új, az előző sorozat módosításán alapuló új rendszámokat. Ezen az oldalon csak az 1980-tól kiadott rendszámokat mutatom be, az előzményeket lásd az elődállamnál!
Standard rendszámok
1998-as sorozat
Méretei: elöl: 520 mm * 110 mm, hátul: 305 mm * 175 mm.
Formátum: fényvisszaverős fehér alapon fekete karakterek, fekete keret; arab és latin betűs írás; kódolás: 00-00-&&9999الجماهيرية (területkódok itt); sorozatszámok növekedési sorrendje: 654321.
Megjegyzések:
- A rendszámokat az 1998-as közigazgatási reform után kezdték el kiadni.
- Ettől a sorozattól a területet számkódokkal jelölték. Az első két számjegy a község (بلدية) kódja, amit a körzet (شعبية) kódja követ. Ezután a minimum négy, maximum hatjegyű sorozatszám következik, végül az ország államformájának (الجماهيرية) stilizált kiírása zárja a sort. Kétsoros rendszámokon a felső sorban vannak a területkódok és a stilizált név, az alsóban pedig a sorozatszám. Az egyes számcsoportokat kötőjellel választották el egymástól.
- Motorkerékpár-rendszámok megegyeztek a kétsoros rendszámok formátumával, csak kisebb méretűek voltak, a pontos méretadatok azonban ismeretlenek. A sorozatszám ezeken maximum három karakteres lehetett.
- A rendszámokat központilag adták ki, ezért egységesek voltak. Egy-egy házi gyártású rendszámot azért lehetett látni, amelyeket az elveszett vagy ellopott rendszámok pótlására használtak, főleg vidéken.
- 2009-től minden új rendszámra rákerült egy dombornyomott, de nem festett, egy vagy két jegyű szám is a stilizált felirat fölé, ennek jelentése azonban tisztázatlan.
- A fényvisszaverős sárga (vagy okkersárga) alapszínű rendszámok kereskedelmi célú járműveket jelöltek. Ezeken a rendszámokon a bal szélen (kétsoros rendszámon a második sor bal oldalán) egy arab betű jelölte a felhasználási kategóriát: أ – közúti munkagépek (soknak nem volt rendszáma, akárcsak a mezőgazdasági gépeknek), ج – túlméretes vagy külön engedélyköteles járművek, ر – taxik és taxiként üzemelő minibuszok, م – pótkocsik, ن – teherszállító eszközök, buszok.
- A külföldi tulajdonban lévő járművek rendszámain a bal szélen (kétsoros rendszámokon az első sor bal szélén) egy világoskék téglalapban a tulajdonos országának diplomáciai országkódja található, melyet a körzetkód és a sorozatszám követ.
- Ha egy járművel külföldre utaztak, akkor a tulajdonosának egy átmeneti rendszámot kellett a járműre szerelnie. Ez a jármű eredeti rendszámának kötőjellel elválasztott számhármasából állt, amit opcionálisan a J, JA, JAM, LY betűcsoportok közül egy előzött meg. A rendszámok színvilága nem volt meghatározva, bármilyen olvasható színkombinációt használhattak.
- Az állami, protokolláris célra használt járművek rendszámai fényvisszaverős fehér alapon vörössel írt rendszámokat viseltek, melyek kinézete a következő volt: a rendszám két függőleges zöld vonallal három részre volt osztva, a bal oldalon az ország zászlaja, középen a vörös مراسم ‘protokoll’ felirat, alatta szintén vörös sorozatszám, majd a jobb oldalon az ország címere volt látható.
- Minden más rendszámfajta megegyezett az 1980-as sorozatban megkezdettekkel (lásd ott).
1980-as sorozat
Méretei: elöl: 520 mm * 110 mm vagy 244 mm * 70 mm, hátul: 280 mm * 220 mm (ez a hivatalos adat, de ez nem egyezik meg a képen látható méretarányokkal...).
Formátum: különböző színű alapon különböző színű karakterek, különböző színű keret; arab és latin betűs írás; kódolás: egysoros: &&&&&9 KKKKK//TTTTT, kétsoros: KKKKK//TTTTT/&&&&&9 (területkódok itt, járműkategóriák itt); sorozatszámok növekedési sorrendje: 654321.
Megjegyzések:
- A rendszámokat az 1980 környékén kezdték el kiadni, de a pontos időpont ismeretlen.
- Ettől a sorozattól nem használták a kelet-arab számjeleket, csak a nyugati világban megszokott latin írású számokat, melyet a kategória- és területjelölés követett, ezek egy / jellel voltak elválasztva egymástól.
- A járművek felhasználásának kategóriáját a rendszám színei is meghatározták, ezt lásd külön!
- Motorkerékpár-rendszámok megegyeztek a kétsoros rendszámok formátumával, csak kisebb méretűek voltak, a pontos méretadatok azonban ismeretlenek.
- A rendszámokat központilag adták ki, ezért egységesek voltak. Egy-egy házi gyártású rendszámot azért lehetett látni, amelyeket az elveszett vagy ellopott rendszámok pótlására használtak, főleg vidéken.
- A külföldi tulajdonú (akár magán, akár céges vagy szervezeti) járművek rendszámain két alapszínt használtak: a bal oldalon sárga, a jobb oldalon pedig sötétkék volt, ezek a színek a rendszám függőleges középvonalában, de egy kissé ferdén határolták egymást.
- Diplomáciai rendszámokon a sorozatszám két, / jellel elválasztott számból állt, az első a képviselet ország kódja volt, a második az ország flottáján belüli sorozatszám.
- Ha egy járművel külföldre utaztak, akkor a tulajdonosának egy átmeneti rendszámot kellett a járműre szerelnie. Ez a jármű eredeti rendszámának sorozatszámából állt, amit a PVK, TP, TV, TVP, ZTVP betűcsoportok közül egy előzött meg. Ezeket a táblákat a tulajdonosnak kellett elkészíttetnie.