
Nemzetközileg el nem ismert köztársaság, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság bábállama volt.
Területe: 979 km²; lakossága: 71 419 fő (1991); fővárosa: Dubrovnik (de jure), Cavtat (de facto); hivatalos nyelve: a szerbhorvát; közigazgatási beosztása: –; pénzneme: 1 динар / dinar (dínár) = 100 пара / para.
Nemzetközi gépkocsijele: YU. Közlekedés módja: jobb oldali. Rendszámok kiadása: központilag, párban.
A Dubrovniki Köztársaság egy kérészéletű, szerb szeparatista bábállam volt a horvátországi háború idején. A Jugoszláv Néphadsereg (JNA) 1991. október 1-jén indított ostromot Dubrovnik és környezete ellen. Az elfoglalt Konavle-vidéken és Cavtatban a megszállók támogatásával 1991. november 24-én kiáltották ki a köztársaságot. Az alapítók célja egy Jugoszláviához csatlakozó paradržava (kvázi-állam) létrehozása volt, amely elszakadt volna Horvátországtól. Bár Dubrovnikot de jure fővárosnak tekintették, a tényleges központ Cavtat maradt, mivel magát a várost a JNA-nak nem sikerült elfoglalnia. A nemzetközileg el nem ismert entitás de facto 1992. május 4-én szűnt meg, amikor a jugoszláv csapatok kénytelenek voltak visszavonulni a területről, amelyet a horvát hadsereg az év végére teljesen felszabadított.
Az államalakulat területén a korabeli jugoszláv rendszámokat használtak, fennállása alatt nem adtak ki saját sorozatot.