Trieszti Szabad Terület
1945–1954
olaszul: Territorio Libero di Trieste | szerbhorvátul: Slobodni Teritorij Trsta | szlovénül: Svobodno tržaško ozemlje
angolul: Free Territory of Trieste
Navigáció: Főoldal | Európa | ENSZ | Trieszt
Független terület, amely az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának közvetlen felelőssége alatt állt.
Területe: 738 km²; lakossága: kb. 375 000 fő (1947); fővárosa: Trieste; hivatalos nyelve: az olasz, a szerbhorvát, a szlovén, valamint az az angol (utóbbi csak adminisztrációs célra), ; közigazgatási beosztása: 2 zóna (zona/zona/cona/zone); pénzneme: az A-zónában (szövetséges terület): 1 lira italiana = 100 centesimo és 1 AM-lira (váltópénz nélkül), a B-zónában (jugoszláv terület) 1949-ig 1 lira Trst (váltópénz nélkül), majd 1949-től 1 jugoslavenski dinar/jugoslovanski dinar = 100 para.
Nemzetközi gépkocsijele: TS. Közlekedés módja: jobb oldalon. Rendszámok
kiadása: helyileg, párban.
·
A II. világháborúig az Olaszországhoz tartozó Trieszt és Isztria vidékén a háború végére területi vita alakult ki a szövetséges és a jugoszláv erők között. Ennek megoldására 1945-ben demarkációs vonalat húztak a vitás olasz-jugoszláv határon, melynek egyik mellékes eredménye 1947-re az lett, hogy Trieszt és Észak-Isztria az ENSZ felügyelete alá tartozó független terület lett. A terület északi részén, Trieszt tágabb környezetében a szövetséges erők helyezkedtek el (ez volt az A-zóna), míg a déli részen a jugoszláv erők álltak (ez volt a B-zóna). A terület végül sohasem lett önálló, mindvégig megszállási övezet maradt. A '40-es évek végén lehetőséget adtak a lakosságnak, hogy a nemzetének megfelelő területre költözhessen. 1954-ben Londonban végleg felosztották a területet és kialakultak az olasz-jugoszláv (azaz a mai szlovén és horvát) határok. Ezt a de facto tényállást végül 1975-ben az osimói egyezményben hivatalos jogra is emelték, megállítva a két szomszédos ország további igényeit egymás területeire.
A kezdetektől fogva a két zóna saját hatáskörben adta ki a rendszámokat, sohasem volt közös sorozat a területen.
A-zóna
Standard rendszámok
Méretei: elöl: 262 mm * 57 mm, hátul: 320 mm * 220 mm (1952-től 275 mm * 200 mm), motorkerékpárokon 165 mm *165 mm.
Formátum: fehér alapon fekete karakterek, keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: elöl: TS &9999 *, hátul és motorkerékpáron: TS &*/9999 (TS = Trieste); sorozatszámok növekedési sorrendje: 54321. Az egysoros rendszám jobb szélén, a kétsoros rendszám első sorának jobb szélén a terület címere volt látható.
Megjegyzések:
- A rendszámokat 1948. január 1.-től kezdték el kiadni. Addig az egykori olasz rendszámokat használták. A sorozat bevezetésekor a sorszámozást újrakezdték.
- A rendszámok méretét 1952. november végén megváltoztatták, az új méret jobban illett az akkoriban használt, túlnyomórészt Olaszországból származó járművekre. Az új méretű rendszámok a 16200-as sorozatszámtól indultak.
- Egyes járműtípusokon kiegészítő betűkódot használtak, amely háromjegyű sorozatszámok esetében a hátsó rendszám második sorának elejére került, négyjegyű sorozatszámoknál a terület rövidítése és a címer között helyezkedett el és ez utóbbi általában kisebb méretű volt, mint a többi karakter. A használt karakterek a következők voltak: A – tehergépjárművek (autocarro, a sorozatszámaik 5001-től kezdődtek, a legmagasabb ismert érték a 7409 volt), H – közszolgálati buszok és taxik (hire, legmagasabb sorozatszám a 446 volt), R – pótkocsik (rimorchio, legnagyobb sorozatszáma 347 volt).
- A 0001 és a 0700 közötti sorozatszámok a helyi hivatalos és katonai szerveknek voltak fenntartva.
- Motorkerékpárok és más járművek sorozatszámai függetlenek voltak egymástól.
- A kartonból készült ideiglenes rendszámok is hasonlóan néztek ki, csak hiányzott róluk a címer és a területjelölő betűkód Ts-ként volt írva. Ez a formátum teljes egészében megegyezett az 1933-ban elkezdett olasz ideiglenes rendszám formátumával (lásd ott!).
- A területen nem volt a Vöröskeresztnek saját állománya, az Olasz Vöröskereszt működött itt is, a járműveiken fel kellett tüntetni a Delegazione all'estero ‘Külföldi küldöttség’ feliratot.
- Mikor az A-zónát 1954-ben visszacsatolták Olaszországhoz, még néhány évig ezt a sorozatot használták (1956-ban még adtak ki ilyen trieszti rendszámot!), majd a rendszámokat olasz rendszámokra cserélték, melyeken a területjelölés ugyanaz maradt, és általában a sorszámokat is átvették ebből a rendszerből, kivéve a betűjelzéses sorozatoknál, mert azok nem illetek az olasz rendszerbe és teljesen új rendszámokat kaptak. Az új olasz sorozaton az új rendszámokon a sorszámokat 25500-tól folytatták.
Járműkereskedők rendszámai
Méretei: változóak.
Formátum: fehér alapon fekete és vörös karakterek, keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: TS */PROVA &9 (TS = Trieste); sorozatszámok növekedési sorrendje: 21. A rendszám első sorának jobb szélén a terület címere volt látható.
Megjegyzések:
- A rendszámokat 1948. január 1.-től kezdték el kiadni. Addig az egykori olasz rendszámokat használták. A sorozat bevezetésekor a sorszámozást újrakezdték.
- A rendszámok mérete nem volt egységes, a kereskedők maguk készíttették el a rendszámokat egymástól kisebb mértékben eltérő méretekben. Gyakran a karakterek mérete is különböző volt.
- A vörös PROVA feliraton kívül a többi karakter fekete színű volt.
- Mikor az A-zónát 1954-ben visszacsatolták Olaszországhoz, a rendszámokat olasz rendszámokra cserélték, és a sorszámozást is teljesen újrakezdték.
Rendőri szervek rendszámai
Méretei: változóak.
Formátum: fehér alapon fekete és vörös karakterek, keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: elöl: KKKKKK &&9 *, hátul és motorkerékpáron: KKKKK/&&9 *; sorozatszámok növekedési sorrendje: 321. Az egysoros rendszám jobb szélén, a kétsoros rendszám másik sorának jobb szélén (általában) a terület címere volt látható.
Megjegyzések:
- A rendszámokat 1948. január 1.-től kezdték el kiadni. Addig az egykori olasz rendszámokat használták. A sorozat bevezetésekor a sorszámozást újrakezdték.
- A rendszámok mérete nem volt egységes, a szervek maguk készíttették el a rendszámokat egymástól kisebb mértékben eltérő méretekben. Gyakran a karakterek mérete is különböző volt.
- Az egyes szerveket a rendszám első sorában jelezték a szerv nevének, illetve rövidítésének kiírásával, ez általában vörös színnel történt. A lehetséges feliratok a következők lehettek: POLICE vagy Police – rendőrség (Venezia Giulia Police Force, amerikai és brit vezetéssel, ezért is az angol felirat, háromkarakteres sorozatszámmal), Gd. di/FINANZA – pénzügyőrség (háromkarakteres sorozatszámmal), POLIZIA/AMM.va – adminisztrációs rendőrség (Polizia Amministrativa, lényegében a városi rendőrség volt, ezeken a rendszámokon a betűk voltak feketével és a maximum kétjegyű sorozatszám volt vörössel írva), POLIZIA STRADALE – közlekedésrendészet (ezeken a rendszámokon nem szerepelt a címer, viszont a sorozatszámuk négyjegyű volt).
- A rendőrségi motorkerékpárokon elöl, a sárvédő felett is volt egy csepp alakú táblájuk, amelyen a POLICE felirat és a címer volt látható, sorozatszám nélkül.
- Mikor az A-zónát 1954-ben visszacsatolták Olaszországhoz, a rendszámokat olasz rendszámokra cserélték, és a sorszámozást is teljesen újrakezdték..
B-zóna
Standard rendszámok
Méretei: véltozóak.
Formátum: fehér alapon fekete és vörös karakterek, keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: STT * 9999 (STT = Slobodni Teritorij Trsta ‘Trieszti Szabad Terület’); sorozatszámok növekedési sorrendje: 4321. A betűk és a számok között a terület címere helyezkedett el, mely felett egy vörös ötágú csillag is látható volt.
Megjegyzések:
- A rendszámokat már 1945-ben kezdték el kiadni. Addig az egykori olasz rendszámokat használták.
- A rendszámok kézzel készültek, ezért nagyon sokféle formátumban és méretben fordultak elő.
- Az STT rövidítés és a csillagos címer vörös, míg az 1000-től induló sorozatszám fekete színnel készült.
- Az 1947 előtti rendszámok háromjegyű sorozatszámmal rendelkeztek és nem volt rajtuk címer, csak egy kötőjel elválasztóként. A későbbi rendszámokon is – házilagos készítésük miatt – gyakran kötőjel vagy csak a vörös csillag állt a címer helyén.
- Nem ismert más civil sorozat ebből az időszakból.
- Mikor a B-zónát 1954-ben visszacsatolták Jugoszláviához, a rendszámokat korabeli jugoszláv rendszámokra cserélték.
Katonai rendszámok
Méretei: véltozóak.
Formátum: fehér alapon vörös karakterek, keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: */K.M.T./&&9 (K.M.T. = Komanda Mesta Trst ‘Trieszt Város Parancsnoksága’); sorozatszámok növekedési sorrendje: 321. A betűk felett egy ötágú vörös csillag volt látható.
Megjegyzések:
- A rendszámokat már 1945-ben kezdték el kiadni a jugoszláv hadsereg helyben állomásozó járműveire.
- A rendszámok kézzel készültek, ezért nagyon sokféle formátumban és méretben fordultak elő.
- Egyes Rendszámokon csak a K.M. rövidítés szerepelt, ennek jelentése azonban ismeretlen. Valószínűsíthető, hogy ezeken egyszerűen a kézi festéskor lemaradt a hiányzó betű.
- Mikor a B-zónát 1954-ben visszacsatolták Jugoszláviához, a rendszámokat korabeli jugoszláv katonai rendszámokra cserélték le.