Konföderatív elnöki köztársaság katonai diktatúra alatt.
Területe: 34 631 km²; lakossága: kb. 744 000 fő (1926); fővárosa: ‏أجدير‎; hivatalos nyelve: az arab, ezen kívül nem hivatalos beszélt nyelvként a berbert, a spanyolt és a franciát is használták; közigazgatási beosztása: ???; pénzneme: 1 ‏ريفان‎ (riffan) = 10 ‏بنس‎.
Nemzetközi gépkocsijele: ???. Közlekedés módja: jobboldali. Rendszámok kiadása: helyileg, általában tulajdonosnak kellett elkészíttetnie.

---

  ·  

---

Az akkori spanyol protektorátus területén számos különböző berber törzs élt. A törzsek szenvedtek a spanyol uralom alatt, és időnként ellenállást tanúsítottak. Többször visszavonultak a hegyekbe. Vezetőjük Abd al-Karim és testvére, M'hamed képes volt egyesíteni a törzseket, és háborúba vezette őket Spanyolország ellen. A harmadik Rif-háború 1912-ben kezdődött a spanyol protektorátus létrehozásával Marokkóban. Kisebb összecsapásokra és szórványos ellenállásra került sor. A Rif-háború csak akkor kezdődött el igazán, amikor a törzsek Abd al-Karim alatt egyesültek. A rifkabilusok legnagyobb eredménye a köztársaság idején hadseregként az 1921-es éves csata volt, amelyben a spanyol csapatok megsemmisítő vereséget szenvedtek, és kénytelenek voltak kivonulni a területről. A spanyol oldalon több mint 10 000 katona halt meg. Abd al-Karim és a rifkabilusok gerillataktikát alkalmazva támadtak, amely legyőzte a gyarmati hatalmat. Franciaország hivatalosan 1925-ben lépett be a háborúba, miután a rif hadsereg betört a francia protektorátusba, és előrenyomult Fez, a szultánság egykori fővárosának kapujáig. A több százezer katonából álló óriási túlerővel a nyugatról és északról érkező spanyol csapatok, valamint a délről érkező francia csapatok 1926-ban képesek voltak kifárasztani a rif hadsereget és szétzúzni a köztársaságot. A harcok során a spanyol-francia koalíció a hágai szárazföldi hadviselésről szóló egyezmény tiltása ellenére német mustárgázt használt.