Spanyol Birodalom

spanyolul: Imperio español

Navigáció: Főoldal | Európa | Spanyolország | Spanyol Birodalom

A jelenlegi állapot

Manapság Spanyolországnak nincs semmilyen függő része, két “tengeren túli” területe – a Baleár-szigetek és a Kanári-szigetek – az ország szerves részei, autonóm régiói és tartományai. Ezeken kívül a Marokkó területébe ékelődő Ceuta és Melilla autonóm városok is Spanyolország szerves részei. Közvetlenül a spanyol kormány irányítása alatt áll néhány észak afrikai part menti, jobbára lakatlan sziget is (Plazas de soberanía - Islas Alhucemas, Islas Chafarinas, Isla de Alborán, Isla de Perejil, Peñón de Vélez de la Gomera).

A Fácánok szigete (Isla de los Faisanes/Faisaien uhartea/Île des Faisans) egy különleges státusú sziget a francia–spanyol határon a Bidassoa folyóban (Hendaye és Irun között), amely fél évig (augusztus 1.-től január 31.-ig) Franciaország, fél évig (február 1.-től július 31.-ig) Spanyolország birtokol (nem használnak rendszámokat).

 

---

Az egykori spanyol gyarmatbirodalom (1402–1976)

Afrika

• A Guineai-öböl spanyol területei (Territorios Españoles del Golfo de Guinea, 1777–1968) — Az általánosságban csak Spanyol Guineaként emlegetett egyenlítő menti spanyol területek összessége, 1956-tól tartományi rangot kapott, majd 1968-ban →Egyenlítői-Guinea néven függetlenné vált.
• Észak-afrikai helyőrségek (Presidios norteadricanos, 1479–1848) — Észak-Afrika partjainál elhelyezkedő erődök, védelmi létesítmények, valamint apró szigetek – Marókkóban: Cazaza (1505–1532), Ceuta (1640-től), Islas Alhucemas (1559-től), Islas Chafarinas (1848-tól), La Mamora (1614–1681), Larache (1610–1689), Melilla (1497-től), Peñón de Vélez de la Gomera (1508–1522 és 1564-től), Santa Cruz de la Mar Pequeña (1479–1524) – Algériában: Bona (1535–1540), Bugía (1510–1555), Hunaín (1531-1535), Mazalquivir (1505–1708 és 1732–1792), Orán (1509–1708 és 1732–1792), Peñón de Argel (1510–1529) – Tunéziában: Bizerta (1535–1573), La Goleta (1535–1574), Mahdía (1550–1553), Monastir (1541–1550), Susa (1541–1550), Túnez (1535–1574), Yerba (1521–1524 és 1551–1560) – Líbiában: Trípoli (1510–1523) – ezek nagy része visszakerült az említett országhoz, de néhány továbbra is spanyol fennhatóság alatt áll, az ország szerves részei: →Ceuta és →Melilla autonóm városok, míg az Islas Alhucemas, az Islas Chafarinas, az Isla de Perejil és a Peñón de Vélez de la Gomera →Plazas de soberanía néven közvetlenül a spanyol kormány irányítása alatt áll (nem használtak rendszámokat)
• Ifni (Ifni, 1860–1946) — Egy, a Marokkói Francia Protektorátus területébe beékelődő spanyol gyarmat volt, 1946-ban →Spanyol Nyugat-Afrika területéhez csatolták.
• Kanári-szigetek (Islas Canarias, 1402–ma) — A spanyol hódítások első eredménye, máig spanyol terület, de már az ország szerves részeként, mint annak autonóm régiója és két tartománya (→Spanyolország)
• Marokkói Spanyol Protektorátus (Protectorado español de Marruecos, 1912–1956) — A mai Marokkó északi és déli részén található két spanyol terület volt, a déli részt 1946-ban →Spanyol Nyugat-Afrika részévé vált, az északi részét pedig 1956-ban a →Marokkói Királyság területéhez csatolták.
• Spanyol birtokok Nyugat-Szaharában (Posesiones españolas del Sahara Occidental, 1884–1946) — Az általánosságban csak Spanyol Szaharaként emlegetett sivatagos spanyol terület volt, 1946-ban →Spanyol Nyugat-Afrika részévé vált
• Spanyol Nyugat-Afrika (África Occidental Española, 1946–1958) — Három egykori nyugat-afrikai spanyol gyarmatból (Ifni, Spanyol birtokok Nyugat-Szaharában és a Marokkói Spanyol Protektorátus déli része) alakították ki, 1958-ban ismét felosztották, →Nyugat Szahara és →Ifni spanyol tartomány lett, az egykori protektorátusi részt a →Marokkói Királyság területéhez csatolták
• Tangeri Nemzetközi Zóna (Zona Internacional de Tánger, 1940–1945) — A nemzetközi adminisztráció alatt álló zónát a Franco-rezsim a II. világháború alatt a →Marokkói Spanyol Protektorátus területébe olvasztotta, de a háború végén, 1945-ben visszaállt az eredeti rend és a zóna ismét különálló lett
• Rövid ideig spanyol kézbe került területek: Spanyol Assab (Asab español, 1887-1890, terület az olasz eritreai Assab város közelében) (nem használtak rendszámokat)

Amerika

• Indiák Alkirálysága (Virreinato de las Indias, 1492–1535) — Kolumbusz amerikai útja során először felfedezett területek, jórészt az Antillák és Castilla de Oro (Panama keleti partja) tartozott hozzá, 1535-ben az →Új-Spanyolországi Alkirályság részévé vált (nem használtak rendszámokat)
• Kubai Főkapitányság (Capitanía general de Cuba, 1821–1899) — A terület státusa többször változott, volt főkapitányság és tartomány, többször felváltva, majd 1897-től autonóm tartománnyá vált és 1899-ben →Az Egyesült Államok katonai kormánya Kubában vette át a hatalmat (nem használtak rendszámokat)
• Perui Alkirályság (Virreinato del Perú, 1542–1824) — Spanyolország dél-amerikai hódításai, a XVIII. század végén és a a XIX. század elején több részre bomlott: 1717-ben kivált az →Új-Granadai Alkirályság, 1776-ban a →Río de la Plata-i Alkirályság, majd 1824-ben független lett a →Chilei Köztársaság, a →Perui Köztársaság és a →Bolivári Köztársaság (nem használtak rendszámokat)
• Puerto Ricó-i Főkapitányság (Capitanía general de Puerto Rico, 1821–1898) — A terület státusa többször változott, volt főkapitányság és tartomány, többször felváltva, majd 1898-ban, a spanyol–amerikai háború eredményeként az Amerikai Egyesült Államok birtokába került →Puerto Ricó-i Nemzetközösség néven (nem használtak rendszámokat)
• Río de la Plata-i Alkirályság (Virreinato del Río de la Plata, 1776–1814) — A dél-amerikai spanyol területek középső része volt, a XIX. század elején több részre bomlott: 1810-ben kivált a →A Río de la Plata Egyesült Tartományai, 1811-ben →Paraguay, majd 1814-ben független lett a →Szövetségi Liga is (nem használtak rendszámokat)
• Santo Domingó-i Tartomány (Provincia de Santo Domingo, 1861–1865) — Az egykori, időközben Haiti által megszállt Spanyol Haiti-i Független Állam jogutódjaként jött létre, de ekkor már Spanyolország tengeren túli területe volt, 1865-ben →Dominikai Köztársaság néven vált függetlenné (nem használtak rendszámokat)
• Terra Australis Kormányzóság (Gobernación de la Terra Australis, 1539–1555) — Spanyolország tűzföldi és antarktiszi területei, 1555-ben a →Perui Alkirálysághoz csatolták (nem használtak rendszámokat)
• Új-Grenadai Alkirályság (Virreinato del Nueva Grenada, 1717–1819) — A dél-amerikai spanyol területek északi része volt, a XIX. század elején több részre bomlott: még 1797-ben a britek elfoglalták →Trinidad és Tobagót, 1811-ben kivált az →Venezuelai Konföderáció, 1814-ben keleti részeit →Brit Guyanához csatolták, majd 1819-ben független lett a →Kolumbiai Köztársaság is (nem használtak rendszámokat)
• Új-Spanyolországi Alkirályság (Virreinato de la Nueva España, 1535–1821) — Spanyolország észak- és közép-amerikai hódításai, valamint a Fülöp-szigetek és környéke, a XIX. század elején több részre bomlott, nagy részét elvesztette Spanyolország: →Louisiana (1803-ban francia terület lett), →Oregon és →Florida (1819-ben az Egyesült Államokhoz csatolták), →Mexikói Birodalom (1821-ben függetlenné vált), a megmaradt spanyol területek: →Kubai Főkapitányság, →Puerto Rico-i Főkapitányság, →Spanyol Haiti-i Független Állam, →Fülöp-szigeteki Főkapitányság (nem használtak rendszámokat)

Ázsia (és Óceánia)

• Fülöp-szigeteki Tartomány (Provincia de Filipinas, 1821–1899) — Új-Spanyolország ázsiai és óceániai területiből állt, 1899-ben felbomlott, a →Fülöp-szigetek függetlenné vált, →Guam az Amerikai Egyesült Államokhoz került, a többi szigetet a →Német Birodalomnak adták el (nem használtak rendszámokat)
• Új-Spanyolországi Alkirályság (Virreinato de la Nueva España, 1535–1821) — területének nagy része (a Fülöp-szigetek kivételével) az amerikai kontinensen helyezkedett el, ezért lásd ott!
• Rövid ideig spanyol kézbe került területek: Kambodzsai Protektorátus (Protectorado sobre Camboya, 1597–1599), Brunei Protektorátus (Protectorado sobre Brunéi, 1578), Malukui Kormányzóság (Gobernación de las Molucas, 1606–1663), Formosai Kormányzóság (Gobernación de la Formosa, 1626–1642), Jolói Protektorátus (Protectorado sobre Joló, 1851–1898 Északkelet-Borneó), El Piñal kereskedelmi állomás (Puesto Comercial del Piñal, 1598–1600, mai Zhuhai környéke a kínai Kantonban), Santa Cruz (Santa Cruz, 1595, település a Salamon-szigeteken), Új-Jeruzsálem (Nueva Jerusalén, 1606, egy kolónia a mai Vanuatuban), Amat-sziget (Isla de Amat, 1772-1775, Tahiti megszállása) (nem használtak rendszámokat)

Európa

• Alsó-Pfalz (Bajo Palatinado, 1620–1648) — Szétszórt hűbérbirtokokból álló terület volt, 1648-ban a →Német-római Birodalom részévé vált (nem használtak rendszámokat)
• Burgund Szabadgrófság (Franco Condado de Borgoña, 982–1678) — Spanyol terület volt félúton Spanyol Németalföld felé, 1678-ban a →Francia Királyság része lett (nem használtak rendszámokat)
• Charolais-i Grófság (Charolais, 1390–1684) — Egy kis spanyol birtok volt, az utolsó Franciaország-beli spanyol terület, 1684-ben a →Francia Királyság része lett (nem használtak rendszámokat)
• Elzászi Hercegség (Ducado de Alsacia, 1617–1648) — Egykori osztrák Habsburg terület volt, 1648-ban a →Német-római Birodalom részévé vált (nem használtak rendszámokat)
• Spanyol Németalföld (Países Bajos españoles, 1555–1714) — A mai Benelux államokat, az észak-francia megyéket és néhány nyugat-német régiót magában foglaló terület, a spanyol Habsburgok birtoka volt, 1581-ben északi része →Egyesült Tartományok néven kivált (ez nagyjából a mai Hollandia), az →Arras-i Unió 1659-ben kivált a spanyol területekből és 1678-ra →Francia Királysághoz csatlakozott, 1714-ben a megmaradt részek a →Német-római Birodalom részévé váltak (nem használtak rendszámokat)
• Spanyol Olaszország (Italia española, XVI.-XVIII. sz.) — Az aragóniai korona alatti spanyol hódítások és befolyás területe a mai Olaszország területén (Milánói Hercegség, Nápolyi Királyság, Parmai Hercegség, Piombinói Hercegség, Sienai Köztársaság, Szárd Királyság, Szicíliai Királyság, Toszkán helyőrségek), a XVIII. század végén különböző →olasz királyságok birtokába kerültek (nem használtak rendszámokat)

Térkép