Franciaország függő területe volt, 1946-ig gyarmati (colonie), utána tengeren túli területi (territoire dʼoutre-mer) státusban.
Területe: 594 890 km²; lakossága: kb. 4 182 000 fő (1950); fővárosa: Tananarive; hivatalos nyelve: a francia, a lakosság által beszélt legnépeyebb nyelv a malgas; közigazgatási beosztása: 6 tartomány (province) és 13 függőség (dépendance); pénzneme: 1945-ig: 1 franc (francia frank) = 100 centime, 1945-től: 1 franc CFA (CFA frank) = 100 centime.
Nemzetközi gépkocsijele: F. Közlekedés módja: jobboldali. Rendszámok kiadása: helyileg, a tulajdonos készíttette el.

  ·  

Madagaszkár az i. e. 200 és 500 között népesült be, amikor Délkelet-Ázsiából tengerjáró népek érkeztek. A VII. században muszlim kereskedők telepedtek le az északnyugati parton, a kereskedelmi kapcsolataik elérték Kelet-Afrikát, Közel-Keletet és Indiát. Az európaiakkal az első kapcsolatfelvétel 1500-ban volt, amikor Diogo Dias portugál kapitány elérte a szigetet. 1665-ben François Caron, az újonnan alakult Francia Kelet-indiai Társaság főigazgatója Madagaszkárra vitorlázott. A madagaszkári gyarmatalapítási kísérlet kudarcba fulladt, de a 17. század vége felé a franciák kereskedelmi állomásokat nyitottak a keleti parton. Az 1790-es évektől kezdve a merina uralkodók kiterjesztették hegemóniájukat a sziget legnagyobb részére, meghódították az addig független törzsi államokat, egyesítették a szigetet. Franciaország 1883-ban megtámadta Madagaszkárt, aminek eredményeképpen 1890-ben a sziget francia védnökség alá került. Az ellenségeskedések után a francia parlament Madagaszkár annektálására szavazott 1896-ban. A 103 éves merina monarchia véget ért, a királyi családot Algériába száműzték. A Comore-szigeteken a francia gyarmatosítás 1841-ben kezdődött Mayotte francia birtokba vételével és 1909-ben fejeződött be, amikor Anjouan szigetének szultánja lemondott, és Mohéli szigetének királynője (szultánája) szintén elvesztette a trónját, így ezek a szigetek is francia uralom alá kerültek, de hivatalosan csak 1912-ben lett francia gyarmat a szigetcsoport. A második világháború idején madagaszkári katonák is harcoltak Franciaországban, Marokkóban és Szíriában. Franciaország megtámadása előtt a németek azt tervezték, hogy az összes európai zsidót Madagaszkárra deportálják. Ez volt a “Madagaszkár-terv”. Amikor Franciaország vereséget szenvedett Németországtól, Madagaszkárt is a Vichy-kormány igazgatta. Az a veszély fenyegetett, hogy Japán tengeralattjáró-támaszpontot létesít a helyi hatóságok jóváhagyásával. Hogy ezt megakadályozzák, brit csapatok az Ironclad hadművelet keretében hat hónap leforgása alatt elfoglalták a sziget stratégiai jelentőségű pontjait, majd átadták azokat a szabad francia haderőnek. 1947-ben több hónapig tartó nemzeti felkelés tört ki a franciák ellen. A heves harcokban 90 000 ember vesztette életét. 1956-ban a franciák reformokat vezettek be, és Madagaszkár békésen haladt a függetlenség felé, míg a Comore-szigetek autonómiát kapott. 1958. október 14-én kiáltották ki a Malgas Köztársaságot autonóm államként a Francia Közösségen belül. Az ideiglenes kormány időszaka az alkotmány 1959-es elfogadásával és a teljes függetlenség 1960. június 26-i kikiáltásával ért véget.