Izraeli katonai kormányzat a Sínai-félszigeten
(1967–1982)
héberül: הממשל הצבאי הישראלי בחצי האי סיני
Izrael által megszállt egyiptomi terület.
Területe: kb. 60 000 km²; lakossága: kb. 100 000 fő (1980); fővárosa: — (katonai közigazgatás); hivatalos nyelve: a héber és az arab, a lakosság anyanyelve az egyiptomi és a palesztin arab volt; közigazgatási beosztása: 2 kormányzóság (محافظة); pénzneme: 1 جنيه مصرى (E£ – egyiptomi font) = 100 قرش = 1000 مليم.
Nemzetközi gépkocsijele: —. Közlekedés módja: jobb oldali. Rendszámok kiadása: a tulajdonosnak kellett elkészíttetnie.
· 
Elődállamok
- Egyesült Arab Köztársaság (1967. 06. 10.)
Utódállamok
- (1982. 04. 25.) Egyiptomi Arab Köztársaság
- (1982. 04. 25.) Izrael Állam
- (1982. 04. 25.) Izraeli katonai kormányzat a Gázai övezetben
A Sínai-félsziget második izraeli megszállása az 1967-es hatnapos háború következménye volt. A háború során Izrael gyorsan legyőzte az arab koalíciót, és elfoglalta a Sínai-félsziget egészét Egyiptomtól. A terület stratégiai jelentőségű volt, mert ellenőrizte a Sínai sivatagot és a Szuezi-csatorna megközelítését. 1967 után Izrael katonai közigazgatást vezetett be, és több katonai bázist, valamint néhány települést hozott létre. A térség azonban folyamatos feszültség forrása maradt. 1969–1970 között Egyiptom megindította az ún. koptató háborút a Szuezi-csatorna mentén, hogy nyomást gyakoroljon Izraelre. 1973-ban Egyiptom és Szíria támadást indított a jom kippuri háború során. Az egyiptomi hadsereg kezdetben átkelt a Szuezi-csatornán, de a harcok végül patthelyzettel zárultak. A konfliktus után diplomáciai folyamat indult. Az áttörést a Camp David-i egyezmények (1978) hozták, amelyeket Anwar al-Sādāt egyiptomi elnök és Menaẖem Begin izraeli miniszterelnök írt alá Jimmy Carter amerikai elnök közvetítésével. Az 1979-es egyiptomi–izraeli békeszerződés értelmében Izrael 1982-ig fokozatosan kivonult a Sínai-félszigetről, kivéve az Eilathoz közeli Ṭābā (Taba) települést, melyet Izraelhez csatoltak, és a Gázai övezetet, amely továbbra is izraeli katonai megszállás alatt maradt.
Rendszámok az Észak-Sínai kormányzóságban
Méretei: ismeretlenek.
Formátum: fekete alapon fehér karakterek, általában fehér keret; latin betűs írás; kódolás: &&&9 vagy &99-999; sorozatszámok növekedési sorrendje: 4321 vagy 654-321.
Megjegyzések:
- A rendszámokat az izraeli megszállás idején használték, de a bevezetésük pontos ideje ismeretlen.
- A számok egyszerű sorozatszámok, melyeket vezető nullák nélkül használták. Az öt és hat számjegyből álló számoknál a az utolsó három számjegy előtt egy kötőjelet írtak.
- A számok nem tartalmaztak semmilyen kódolt információt.
- A rendszámok ugyan formátumukban hasonlítottak a korabeli izraeli rendszámokra, de a sorozatszámok kiosztása teljesen független volt azoktól.
Rendszámok a Dél-Sínai kormányzóságban
Méretei: ismeretlenek.
Formátum: fekete alapon fehér karakterek, általában fehér keret; héber betűs írás; kódolás: 999-999|D/D|א/ד/ס (א/ד/ס = אזור דרום סיני ‘Dél-Sinai Zóna’); sorozatszámok növekedési sorrendje: 654-321.
Megjegyzések:
- A rendszámokat az izraeli megszállás idején használték, de a bevezetésük pontos ideje ismeretlen.
- A számok egyszerű sorozatszámok, melyeket vezető nullákkal használták, egy kötőjellel két hármas csoportra osztva.
- A számok nem tartalmaztak semmilyen kódolt információt.
- A sorozatszám után álló, vörös alapon fehérrel írt két számjegy a rendszám érvényességi idejét adták meg, az év utolsó kést számjegyével megadva.
- A rendszámok ugyan formátumukban hasonlítottak a korabeli izraeli rendszámokra, de a sorozatszámok kiosztása teljesen független volt azoktól.
- Az 1982 és 1989 között Izraelhez csatolt Taba városában standard izraeli rendszámokat használtak.