Ír Szabadállam
(1931–1937)
írül: Saorstát Éireann | angolul: Irish Free State
Unitárius parlamentáris alkotmányos monarchia, a brit Nemzetközösség tagja.
Területe: 70 273 km²; lakossága: 2 968 420 fő (1936); fővárosa: Baile Átha Cliath / Dublin; hivatalos nyelve: az ír és az angol; közigazgatási beosztása: 26 megye (contae / county); pénzneme: 1 punt (£, szabadállami font) = 20 scilling = 240 pingin.
Nemzetközi gépkocsijele: SE. Közlekedés módja: bal oldali. Rendszámok kiadása: helyileg, a tulajdonosnak kellett elkészíttetnie.
· 
Elődállamok
- Ír Szabadállam (1931. 12. 11.)
Utódállamok
- (1937. 12. 29.) Írország
1931-ben, a westminsteri statútum elfogadásával, az Egyesült Királyság parlamentje szinte minden maradék jogkörét átadta az Ír Szabadállamnak és a többi domíniumnak. Ezzel a Szabadállam nemzetközi szinten elismert függetlenséget nyert. Az Ír Szabadállam első hónapjaiban az újonnan létrehozott Nemzeti Hadsereg és az államot el nem ismerő, a szerződést ellenző IRA között polgárháború dúlt. A polgárháború a kormányerők győzelmével ért véget, ellenfeleik 1923 májusában letették a fegyvert. A szerződésellenes Sinn Féin politikai párt nem volt hajlandó elfoglalni helyét a Dáilban, így a viszonylag kis létszámú Munkáspárt maradt az egyetlen ellenzéki párt. 1926-ban, amikor a Sinn Féin elnöke, Éamon de Valera nem tudta megfordítani ezt a politikát, kilépett a Sinn Féinből, és a tagság nagy részét egy új pártba, a Fianna Fáilba vezette, amely az 1927-es általános választások után bekerült a Dáilba. Az 1932-es általános választások után, amikor a legnagyobb párttá vált, kormányt alakított. De Valera eltörölte a hűségesküt, és gazdasági háborút indított az Egyesült Királyság ellen. 1937-ben új alkotmányt dolgozott ki, amelyet az év júliusában népszavazással fogadtak el. Az Ír Szabadállam 1937. december 29-én, az új alkotmány hatálybalépésével szűnt meg, és az állam az Írország nevet vette fel.
Standard rendszámok
Méretei: csak a betűk mérete volt szabályozva: 64 mm * 89 mm, a közök: 15 mm.
Formátum: fekete alapon fehér vagy ezüst karakterek, fehér vagy ezüst keret vagy keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: TT &&&9 (területkódok itt); sorozatszámok növekedési sorrendje: 4321.
Megjegyzések:
- Ez a sorozat az 1903-ban, a még Írországot is magába foglaló Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága idején megkezdett sorozat változtatás nélküli folytatása.
- Motorkerékpárokra előre is kellett rendszámokat szerelni, az első sárvédő fölé, melynek mindkét oldalán rajta kellett lenni a sorozatszámnak.
- A betűkódokat ábécésorrendben adták ki (IA-IZ és AI-WI). Később ezeket a kódokat kiegészítették újabbakkal, ahogy az egyes sorozatok kifutottak.
- A sorozatszámokat 1 és 9999 között adták ki, nem voltak kihagyott számok, kivéve a listában jelzetteket.
- A ZZ betűpáros jelölte az ideiglenes rendszámokat, melyeket nem ír állampolgárok kaphattak a járműveikre hosszabb Írországi tartózkodásuk alatt.
- Ezek a rendszámok még ma is használhatók, de egyre kevesebbet látni belőlük.
Járműkereskedők rendszámai
Méretei: csak a betűk mérete volt szabályozva: 64 mm * 89 mm, a közök: 15 mm.
Formátum: fehér alapon vörös karakterek, vörös keret; latin betűs írás; kódolás: 999/TT (területkódok itt); sorozatszámok növekedési sorrendje: 321.
Megjegyzések:
- Hivatalos neve General Identification Mark volt.
- Járműkerekedők és járműgyártók használhatták próbaútjaik során.
- A sorozatszám minden esetben három karakteres volt, a standard rendszámokkal szemben vezető nullákat használtak, így a sorozatok mindig 001-gyel kezdődtek.
- Az inverz színű sorozatot használták általában a kereskedők, ugyanakkor a fehér alapú rendszámok limitált használatúak voltak, amelyeket csak külön megkötésekkel lehetett használni, erről bővebb információ nem áll rendelkezésemre.
- Ezek a rendszámok ma már nem használhatók.
Kapcsolódó dokumentumok
Lásd még...
- Írország rendszámai (angol Wikipédia) (angol)