Rendszam.guru — A világ rendszámai

Ír Szabadállam
(1922–1931)

írül: Saorstát Éireann | angolul: Irish Free State

Navigáció: Főoldal | Európa | Egyesült Királyság | Ír Szabadállam

Az Ír Szabadállam zászlaja Az Ír Szabadállam elhelyezkedése Az Ír Szabadállam címere SE autójel

Unitárius parlamentáris alkotmányos monarchia, a Brit Birodalom domíniuma.
Területe: kb. 70 000 km² (1930); lakossága: kb. 2 969 000 fő (1930); fővárosa: Baile Átha Cliath / Dublin; hivatalos nyelve: az ír és az angol; közigazgatási beosztása: 26 megye (contae / county); pénzneme: 1928-ig 1 1 pound sterling (£, angol font) = 20 shilling = 240 penny, 1928-tól 1 punt (£, szabadállami font) = 20 scilling = 240 pingin.
Nemzetközi gépkocsijele: SE. Közlekedés módja: bal oldali. Rendszámok kiadása: helyileg, a tulajdonosnak kellett elkészíttetnie.

Elődállamok

Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága (1922. 12. 06.)
Ír Köztársaság (1922. 12. 06.)
Dél-Írország (1922. 12. 06.)

Utódállamok

(1931. 12. 11.) Ír Szabadállam

Az Ír Szabadállam egy állam volt, amelyet 1922 decemberében hoztak létre az 1921. decemberi angol–ír szerződés alapján, mely véget vetett a hároméves ír függetlenségi háborúnak. A Szabadállam a Brit Birodalom domíniumaként (a Birodalmon belül az Egyesült Királysággal egyenrangú, de bizonyos jogokkal nem rendelkező államként) jött létre. Írország 32 megyéjéből 26-ot foglalt magában. Észak-Írország, amely a fennmaradó hat megyéből állt, a szerződés alapján élve jogával, kilépett az új államból. Az Ír Szabadállam kormánya a főkormányzóból – a király helytartójából – és a végrehajtó tanácsból (kabinet) állt, amely felváltotta mind a forradalmi Dáil kormányt, mind a szerződés alapján létrehozott ideiglenes kormányt. Az Oireachtas vagy törvényhozás a Dáil Éireannból (alsóház) és a Seanad Éireannból (felsőház), más néven Szenátusból állt. A Dáil tagjainak hűségesküt kellett tenniük a Szabad Állam alkotmányára és hűséget kellett fogadniuk a királynak. Az eskü kulcsfontosságú kérdés volt a szerződés ellenzői számára, akik megtagadták annak letételét, és ezért nem foglalták el helyüket. A szerződést támogató tagok, akik 1923-ban megalakították a Cumann na nGaedheal pártot, 1922 és 1927 között hatékony többséget alkottak a Dáilben, majd 1932-ig kisebbségi kormányként uralkodtak. 1931-ben, a westminsteri statútum elfogadásával, az Egyesült Királyság parlamentje lemondott szinte minden fennmaradó jogköréről, hogy törvényeket hozzon az Ír Szabadállam és a többi domínium számára. Ez azt eredményezte, hogy a Szabadállam nemzetközi szinten elismert függetlenséget kapott.

Standard rendszámok

IK-1085 ZZ 4380

Méretei: csak a betűk mérete volt szabályozva: 64 mm * 89 mm, a közök: 15 mm.

Formátum: fekete alapon fehér vagy ezüst karakterek, fehér vagy ezüst keret vagy keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: TT &&&9 (területkódok itt); sorozatszámok növekedési sorrendje: 4321.

Megjegyzések:

Ez a sorozat az 1903-ban, a még Írországot is magába foglaló Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága idején megkezdett sorozat változtatás nélküli folytatása.
Motorkerékpárokra előre is kellett rendszámokat szerelni, az első sárvédő fölé, melynek mindkét oldalán rajta kellett lenni a sorozatszámnak.
A betűkódokat eredetileg ábécésorrendben adták ki (IA-IZ és AI-WI). Egyes kódok 1922-ben, Észak-Írország kiválásakor kikerültek a rendszerből, új rendszámokat már nem adtak ki velük, de a régiek továbbra is forgalomban maradtak.
A sorozatszámokat 1 és 9999 között adták ki, nem voltak kihagyott számok, kivéve a listában jelzetteket.
1925-ben vezették be az ideiglenes rendszámokat, melyeket nem ír állampolgárok kaphattak a járműveikre hosszabb Írországi tartózkodásuk alatt. Ezeken a rendszámokon a betűkód mindig ZZ volt.
Ezek a rendszámok még ma is használhatók, de egyre kevesebbet látni belőlük.

Járműkereskedők rendszámai

060 IZ 058 IF