A mai tengeren túli területek és az egykori Brit Birodalom
1583–ma
franciául: Todayʼs overseas territories and the former British Empire
Navigáció: Főoldal | Európa | Egyesült Királyság | Tengeren túli területek és a Brit Birodalom
·

Területe: kb. 35 500 000 km² (a teljes történelmi terület); lakossága: kb. 400 000 000 fő (1921); fővárosa: London; hivatalos nyelve: az angol.
Nemzetközi gépkocsijele: GB (egyes helyeken más is). Közlekedés módja: általában bal oldali. Rendszámok kiadása: helyileg, a tulajdonosnak kellett elkészíttetnie.
· 
A Brit Birodalom Anglia, Skócia, majd az Egyesült Királyság fennhatósága alá tartozó területek összessége volt. Ebbe beletartoztak az ország gyarmatai, domíniumai, protektorátusai, bábállamai és egyéb területei. Ez volt a Földön valaha létezett legnagyobb kiterjedésű, lakosságú és gazdasági erejű gyarmattartó birodalom, a Föld területének majdnem negyede (23%) hozzá tartozott. Kialakulása a nagy földrajzi felfedezések korában, a 16. században kezdődött, amikor Spanyolország és Portugália mellett Anglia is kivette részét az újonnan felfedezett területek gyarmatosításából és a tengerek uralmáért folyó versenyfutásból. Az 1948 óta működő 53 szuverén állam alkotta Brit Nemzetközösség egészen más alapokon működik, de örökségét tekintve mégis a Brit Birodalom utódjának tekinthető. A birodalomtól utolsóként 1997-ben Hongkong tért vissza Kína fennhatósága alá. A Brit Nemzetközösségben 16 ország nemzetközösségi királyság, ezekben államfői tisztet tölt be az Egyesült Királyság uralkodója, és ténylegesen a Brit Korona tartozéka maradt tizennégy tengeren túli terület.
A jelenlegi tengeren túli területek
Ma az Egyesült Királyságnak több, egymástól távol fekvő tengeren túli területe van. Ezek kapcsolata az anyaországgal is különböző.
Koronafüggőségek (Crown Dependencies) 
A koronafüggőségek (crown dependencies) a brit Korona tulajdonai, eltérően a brit tengerentúli területektől és az Egyesült Királyság egykori gyarmataitól. A koronafüggőségek a Csatorna-szigetek bailiffségei (Jersey és Guernsey) és az Ír-tengeren a Man-sziget. Egyikük sem része az Egyesült Királyságnak, de tagjai a Brit–Ír Tanácsnak. 2005-től mindhárom koronafüggőségnek van egy főminisztere (Chief Minister) mint kormányfő, de mint a brit Korona tulajdonai egyik sem szuverén állam a maga jogán. A koronafüggőségekben a brit uralkodót egy-egy alkormányzó (Lieutenant Governor) képviseli, de a szerepe jobbára ceremoniális. Man szigetén az alkormányzó helyét 2005-ben koronamegbízott (Crown Commissioner) vette át. Részletesebben lásd:
A koronafüggőségek védelméért és nemzetközi kapcsolataiért a brit kormány felelős, de mindhárom függőségnek saját vám- és bevándorlási felelőssége van. A koronafüggőségek által hozott törvényeket a Királynői vagy Királyi Tanácsnak (Queen/King in Council) kell jóváhagynia, a gyakorlatban a londoni Privy Councilnak. Az egyik londoni miniszter felelős a koronagyarmatokért, mint “Privy Counciller”. A Brit Parlament által hozott törvények általában nem vonatkoznak a koronafüggőségekre, kivéve ha ezt külön tartalmazzák, de már ez is nagyon ritka. A Westminster fenntartja a jogot, hogy végső esetben a szigetekre érvényes törvényeket hozzon akár akaratuk ellenére is, de ezt eddig sohasem alkalmazták. A koronafüggőségeknek alkotmányos joguk van arra, hogy maguk kössenek nemzetközi szerződést az Egyesült Királyságtól függetlenül. Ezek az egyezmények tipikusan az adókat, a pénzügyeket, a környezetvédelmet a kereskedelmet érintik, kivéve a honvédelmet és a nemzetközi képviseletek nyitását. Az Egyesült Királyság közelsége miatt azonban sok a közös intézmény. Például a BBC rádió- és tévé-csatornákat működtet a bailiffségekben (de nem Man szigetén). A szigetek megtartották saját posta és telekommunikációs szolgáltatásaik
függetlenségét, de részt vesznek a Királyság telefonszám-elosztó rendszerében és irányítószám rendszerében. Minden szigetnek külön autójelei és internet kódjai vannak.

A brit tengerentúli területek
A brit tengerentúli területek (British Overseas Territories – BOT) vagy más néven az Egyesült Királyság tengerentúli területei (United Kingdom Overseas Territories – UKOT) az a tizennégy terület, amelyek alkotmányos és történelmi kapcsolatban állnak az Egyesült Királysággal, és bár nem képezik részét az Egyesült Királyságnak, szuverén területéhez tartoznak. Az állandóan lakott területek különböző mértékű belső önkormányzatot élveznek, míg az Egyesült Királyság megtartja a védelem, a külkapcsolatok és a belső biztonság terén fennálló felelősségét, valamint a kormányzásért viselt végső felelősségét. A területek közül hármat főként vagy kizárólag katonai vagy tudományos személyzet lakja, a többi pedig jelentős polgári lakosságot fogad be. Mind a tizennégy terület államfője a brit uralkodó. Ezeket a brit kormányzati felelősségeket a Külügy-, Nemzetközösségi és Fejlesztési Minisztérium különböző osztályai látják el, és azok változhatnak.

Az egykori brit gyarmatbirodalom
Nagy Britannia a legnagyobb gyarmatbirodalommal rendelkezett a múltban. A következő terjedelmes listában megtalálható az összes egykori és mai függő területe:
A listában említett függőségi fokozatok a következők voltak:
- Domíniumok (Dominions): A domíniumok olyan önkormányzattal rendelkező közösségek a Brit Birodalmon belül, melyek jogilag egyenlők, bel- és külügyeik tekintetében semmilyen módon nincsenek egymásnak alárendelve, bár mint a Brit Nemzetközösség szabadon társult tagjai, egyesíti őket a koronához való hűség. A domíniumokat önálló államokként ismerték el, ugyanakkor a Nagy-Britanniával fennálló és egymás közötti kapcsolatokban nem minősültek idegen országnak.
- Protektorátusok (Protectorates): A protektorátus olyan viszony, amelyben egy állam valamilyen fokú hatalmat szerez egy másik állam felett. Ez a jogkör a védnökség alá vont ország biztonságának védelmétől a burkolt bekebelezésig terjedhet. A protektorátus általában szerződésben rögzített feltételek mellett jön létre, melyben a gyengébb állam valamilyen önálló jogáról (általában a külpolitikáról vagy védelmi politikáról) mond le.
- Gyarmatok (Colonies): A gyarmat olyan függő terület, amelynek nincs önrendelkezése, ügyeit egy, a gyarmatosító országból delegált kormányzón keresztül intézi.
- Koronagyarmatok (Crown colonies): A koronagyarmat olyan gyarmat amely közvetlenül a brit korona alá van rendelve (tehát nem a brit kormányzat irányítja).
- Függő területek (Dependent territories): A brit függő terület egy olyan terület volt, amely ugyan brit fennhatóság alatt állt, saját adminisztrációval rendelkezett, de nem volt nemzetközileg szuverén, és belpolitikai kérdésekben az Egyesült Királyság utolsó szó joga megmaradt számára. Lakosai brit függő területekbeli állampolgárok voltak, amely nem adott automatikus tartózkodási jogot az Egyesült Királyságban.
- Társult államok (Associated states): A Brit Birodalmon belül a társul állami státus lényegében teljes autonómiát jelentett, az Egyesült Királyság csak az érintett területek külügyeiért és védelméért felelt, minden mást a társult államok kormányzatára bíztak.
- Megszállt területek (Occupied Areas): Megszállás alatt azokat a területeket értjük, amelyet a Brit Birodalom katonai erővel ideiglenesen elfoglalt a szuverenitás igénye nélkül. Ez általában valamilyen területrendezési vita, illetve háborús területeken a felek elválasztása és a béke felállítása céljából történik. A megszállást általában egy felsőbb szintű katonai kormányzás is kísér.
Afrika
- Aranypart (Colony of the Gold Coast – 1821–1957) — Nyugat-afrikai brit koronagyarmat volt. A britek 1795-től folytattak kereskedelmi tevékenységet a területet, majd hivatalosan 1821-ben foglaltak el nagyobb part menti területeke, melyet koronagyarmattá alakítottak. 1957-ben három szomszédos koronagyarmattal együtt a →Ghána részévé vált.
- Asanti (Ashanti – 1902–1957) — Nyugat-afrikai brit koronagyarmat volt. 1902-ben került hivatalosan brit kézre koronagyarmatként. 1957-ben három szomszédos koronagyarmattal együtt a →Ghána részévé vált.
- Ascension-sziget (Ascension Island, 1815–1922) — 1815-ben foglalták el a britek. 1922-ben csatolták →Szent Ilona és tartozékaihoz.
- Az Aranypart északi területei (Northern Territories of the Gold Coast – 1902–1957) — Nyugat-afrikai brit protektorátus volt. 1902-ben került hivatalosan brit védelem alá. 1957-ben három szomszédos koronagyarmattal együtt a →Ghána részévé vált.
- Basutoföld (Colony of Basutoland – 1868–1966) — A dél-afrikai terület 1868-ban került brit kézre protektorátusként, majd 1871-ben Fokföldhöz csatolták. 1884-ben lett önálló gyarmat, amely 1965-ben önkormányzatot kapott, majd 1966-ban függetlenné vált →Lesothói Királyság néven.
- Brit Mauritius (British Mauritius – 1810–1968) — Indiai-óceáni koronagyarmat volt, melyet 1810-ben szereztek meg a britek Franciaországtól. 1903-ban külön koronagyarmatot hoztak létre a →Seychelle-szigetekből, majd 1968-ban függetlenné vált, de a Chagos-szigetek továbbra is brit kézen maradtak →Brit Indiai-óceáni terület néven
- Brit Togoföld (British Togoland – 1916–1922) — Nyugat-afrikai brit megszállt terület volt. Az egykori német protektorátus Togoföldet az I. világháború után a britek és a franciák közösen foglalták el és 1914 és 1916 között közösen kormányozták. 1916-ban észak-déli irányban kettéosztották a nyugati, kisebb részt kapták meg a britek, amit 1922-ig továbbra is megszállt területként kormányoztak. 1922-ben népszövetségi mandátumterület lett, majd ENSZ gyámsági területté vált, mindkettő brit adminisztráció alatt maradt. 1957-ben a szomszédos brit területekkel együtt a →Ghána részévé vált.
- Chagos-szigetek (Chagos Island, 1810–1965) — 1810-ben szerezték meg a britek. 1814-ben →Seychelle-szigetekhez, majd 1903-ban →Mauritiushoz csatolták. 1965-ben önálló gyarmat lett →Brit Indiai-óceáni Terület néven.
- Ghána (Dominion of Ghana – 1957–1960) — Nyugat-afrikai brit domínium volt. Az egykori aranyparti brit területekből (→Aranypart, →Asanti, →Az Aranypart északi területei és →Brit Togoföld) jött létre, majd 1960-ban →Ghánai Köztársaság néven teljesen függetlenné vált.
- Megszállt ellenséges területek igazgatása Etiópiában (Occupied Enemy Territory Administration in Ethiopia – 1941–1942) — A II. világháború alatt megszállt etiópiai területek brit katonai kormányzat alatt. 194-ben egy része →Brit katonai közigazgatás Ogadenben és Haudban néven brit kézen maradt, a többi területet az →Etióp Császársághoz csatolták.
- Seychelle-szigetek (Crown Colony of Seychelles – 1810–1976) — 1903-ig →Brit Mauritius része volt. 1970-ben önkormányzati jogot kapott. 1976-ban vált függetlenné →Seychelle Köztársaság néven.
- Szent Ilona (Saint Helena Island, 1588–1982) — A szigetet 1588-ban foglalták el a britek. 1815-ig a Kelet-indiai Társaság felügyelte, majd gyarmattá nyilvánították. 1983-tól függő, majd 2002-től tengerentúli terület lett.
- Tangeri nemzetközi zóna (Tangier International Zone, 1923–1956) — 1923 és 1956 között közös amerikai, belga, brit, francia, holland, olasz, portugál, spanyol, svéd protektorátus volt, majd →Marokkó részévé vált.
- Tristan da Cunha (Tristan da Cunha, 1816–1938) — 1816-ban szerezték meg a britek és a fokföldi gyarmathoz csatolták. 1938-ban csatolták →Szent Ilona és tartozékaihoz.
Amerika
- Anguilla¹ (Colony of Anguilla – 1650–1696) — A karibi sziget 1650-ben került angol kézbe. A franciák többször (1666-ban, 1688-ban, 1745-ben és 1798-ban) sikertelenül megpróbálták kisebb harcok árán megszerezni. 1696-ban az →A Szélcsendes-szigetek Szövetségi Gyarmatához csatolták a többi szomszédos angol gyarmattal együtt. (nem használtak rendszámokat)
- Anguilla² (Anguilla – 1980–ma) — A sziget →Saint Christopher, Nevis és Anguilla társult államától 1980-ban vált el és kapott önkormányzattal rendelkező gyarmati státust, melyet 2002-ben a ma is érvényben lévő →tengerentúli terület státus követett.
- A Szélcsendes-szigetek Szövetségi Gyarmata (Federal Colony of the Leeward Islands – 1671–1959) — 1671-ben jött létre több szélcsendes-szigeteki brit gyarmatból, majd 1958-ban beleolvadt a →Nyugat-indiai Föderációba.
- Bermuda (Bermuda – 1684–1981) — A szigetek 1615-től vannak brit kézben, 1684-től koronagyarmat, 1968-tól önkormányzattal rendelkező gyarmat volt. 1983-ban függő terület státust kapott, majd 2002-ben nyerte el mai, tengerentúli terület státusát.
- Brit Szél felőli szigetek (British Windward Islands – 1833–1958) — 1833-ban jött létre több szél felőli szigeteki brit gyarmatból, majd 1958-ban beleolvadt a →Nyugat-indiai Föderációba.
- Brit Virgin-szigetek (British Virgin Islands – 1960–ma) — A sziget 1960-ig az →A Szélcsendes-szigetek Szövetségi Gyarmatához tartozott, majd önálló gyarmat lett. 1967-ben önkormányzati jogot kapott, majd 1983-ban függő terület lett. 2002-ben lett a státusa a mai tengerentúli terület.
- Falkland-szigetek (Falkland Islands – 1766–ma) — A britek 1776-ban vették tulajdonba a szigeteket, de csak 1841-ben lett gyarmat. 1962-ig hozzá tartoztak a túlnyomórészt lakatlan déltengeri és antarktiszi brit szigetek és az igényelt brit antarktiszi terület is, ekkor a gyarmatok átszervezésekor három részre bontották, létrehozva a →Brit antarktiszi területet, a →Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigeteket és a →Falkland-szigeteket, melyek mind először függő, majd 2002-től tengerentúli területek lettek.
- Jamaica koronagyarmata és függő területei (Crown Colony of Jamaica and Dependencies – 1655–1958) — Az angolok 1655-ben szerezték meg Jamaicát a spanyoloktól, a többi területrészt 1671 és 1873 között kapcsolták a gyarmathoz. 1953-ban önkormányzati jogot kapott, majd 1958-ban a →Nyugat-indiai Föderációhoz csatolták a többi szomszédos angol gyarmattal együtt. 1962-ben részben függetlenné vált és három részre vált szét, lásd: →Jamaica, →Kajmán-szigetek és →Turks- és Caicos-szigetek.
- Kajmán-szigetek (Cayman Islands – 1962–ma) — Az egykor →Jamaicához tartozó szigetcsoport 1962-ben Jamaica függetlenségével önálló koronagyarmattá vált, majd 1983-ban függő terület lett. 2002-ben nyerte el mai, tengerentúli terület státusát.
- Montserrat (Montserrat – 1962–ma) — A sziget eredetileg →Antigua része volt, amit 1668-ban →A Szélcsendes-szigetek Szövetségi Gyarmatához csatoltak. 1956 és 1958 között önálló gyarmat lett, majd 1958-ban a →Nyugat-indiai Föderáció részévé vált. 1962-től ismét onálló gyarmattá vált, 1983-ban függő területté vált, majd 2002-ben elnyerte mai, tengerentúli terület státusát.
- Nevis (Nevis – 1628–1883) — 1671-ig →Barbadoshoz tartozott, amit az →A Szélcsendes-szigetek Szövetségi Gyarmatához csatoltak. A szövetségi gyarmaton belül 1883-ban szűnt meg az önállósága, mikor →Saint Christopherhez csatoláták. (nem használtak rendszámokat)
- Nyugat-indiai Föderáció (West Indies Federation – 1958–1962) — A →Szélcsendes- és a →Szél felőli szigetek egyesülésével jött létre, de rövid időn belül több gyarmatra vagy független államra (→Antigua, →Barbados, →Dominica, →Grenada, →Jamaica, →Kajmán-szigetek, →Montserrat, →Saint Christopher, Nevis és Anguilla, →Saint Lucia, →Saint Vincent és a Grenadine-szigetek, →Trinidad és Tobago, →Turks és Caicos-szigetek) esett szét.
- Saint Christopher (Crown Colony of Saint Christopher – 1623–1671) — Az angolok 1623-ban gyarmatosították, de 1783-ig a franciákkal felváltva uralták a szigetet. 1671-ben az →A Szélcsendes-szigetek Szövetségi Gyarmatához csatolták a többi szomszédos angol gyarmattal együtt. (nem használtak rendszámokat)
- Saint Christopher, Nevis és Anguilla¹ (Saint Christopher, Nevis, and Anguilla – 1962–1967) — 1962-ben jött létre →Nyugat-indiai Föderáció egyik utódgyarmataként, 1967-ben gyarmatból →társult állammá vált.
- Saint Christopher, Nevis és Anguilla² (Saint Christopher, Nevis, and Anguilla – 1967–1983) — 1967-ben a →gyarmat társult állammá vált, majd 1980-ban kivált belőle →Anguilla, így →Saint Christopher és Nevis önálló társult állam lett. 1983-ban a szigetcsoport függetlenné vált →Saint Christopher és Nevis Államszövetsége néven.
- Turks- és Caicos-szigetek¹ (Turks and Caicos Islands – 1799–1874) — 1648-ig →Barbadoshoz tartozott, majd 1874-ben a →Jamaica koronagyarmata és függő területeihez csatolták. (nem használtak rendszámokat)
- Turks- és Caicos-szigetek² (Turks and Caicos Islands – 1962–ma) — Az egykor →Jamaicához tartozó szigetcsoport 1962-ben →Jamaica függetlenségével önálló koronagyarmattá vált, majd 1986-ban függő terület lett. 2002-ben nyerte el mai, tengerentúli terület státusát.
- Virgin-szigetek (Crown Colony of Virgin Islands – 1650–1672) — 1650-ben került angol kézbe az egykori →Holland Virgin-szigetek keleti területeiből (a nyugati részek dán uralom alá kerültek 1680-ig). 1672-ben →A Szélcsendes-szigetek Szövetségi Gyarmatához csatolták a többi szomszédos angol gyarmattal együtt. (nem használtak rendszámokat)
Antarktisz
- Brit antarktiszi terület (British Antarctic Territory – 1962–ma) — 1962-ben lett az antarktiszi területi igényből gyarmat, amely 1983-ban függő területté vált, 2002-ben pedig elnyerte a mai, tengerentúli terület státusát.
- Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek (South Georgia and South Sandwich Islands, 1775–1908) — A déltengeri, lakatlan szigeteket 1775 óta igénylik a britek. 1908-ban hivatalosan a →Falkland-szigetekhez csatolták.
- Déli-Orkney-szigetek (South Orkney Islands – 1821–1908) — Egy igényelt Antarktisz közeli szigetcsoport volt, mely 1908-ban a →Falkland-szigeteki Függőségek résévé vált. (nem használtak rendszámokat)
- Déli-Shetland-szigetek (South Orkney Islands – 1819–1908) — Egy igényelt Antarktisz közeli szigetcsoport volt, mely 1908-ban a →Falkland-szigeteki Függőségek résévé vált. (nem használtak rendszámokat)
- Enderby-föld (Enderby Land – 1930–1933) — Az igényelt brit antarktiszi terület része volt, melyet 1933-ban átadtak →Ausztráliának. (nem használtak rendszámokat)
- Falkland-szigetek (Falkland Islands – 1766–ma) — A britek 1776-ban vették tulajdonba a szigeteket, de csak 1841-ben lett gyarmat. 1962-ig hozzá tartoztak a túlnyomórészt lakatlan déltengeri és antarktiszi brit szigetek és az igényelt brit antarktiszi terület is, ekkor a gyarmatok átszervezésekor három részre bontották, létrehozva a →Brit antarktiszi területet, a →Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigeteket és a →Falkland-szigeteket, melyek mind először függő, majd 2002-től tengerentúli területek lettek.
- Graham-föld (Graham Land – 1832–1908) — Az igényelt brit antarktiszi terület része volt, mely 1908-ban a →Falkland-szigeteki Függőségek résévé vált. (nem használtak rendszámokat)
- Victoria-föld (Victoria Land – 1841–1933) — Az igényelt brit antarktiszi terület része volt, melyet 1933-ban átadtak →Ausztráliának. (nem használtak rendszámokat)
Ausztrália és Óceánia
- Pitcairn-szigetek (Pitcairn Islands – 1838–ma) — A szigetek 1838-ban lett britt terület, 1887-ig protektorátusként kezelték, ekkor →koronagyarmat lett, bár 1898-tól 1970-ig a →Brit Nyugat-Csendes-óceáni Területek része volt. 1983-tól függő területté vált, majd 2002-ben elnyerte mai, tengerentúli terület státusát.
Ázsia
- Akrotíri és Dekélia (Akrotiri and Dhekelia – 1960–ma) — Katonai bázisok →Ciprus déli részén
- Brit Ciprus (British Cyprus – 1878–1960) — A szigetet 1878-ban szerezték meg az oszmánoktól, ekkor protektorátus lett. 1914 és 1925 között katonai adminisztráció alatt állt, majd gyarmati státust kapott. 1960-ban lett független →Ciprusi Köztársaság néven.
Európa
- Alderney (Alderney – 1198–ma) — Apró szigetcsoport, a Csatorna-szigetek része. 1198-tól a Normandiai Grófsághoz tartozó lordság volt, mely 1204-től 1279-ig angol hűbérbirtok lett. 1279-ben →Guernsey részévé vált. 1940 és 1945 között megszállta a náci Németország. Ma az Egyesült Királyság koronafüggősége.
- Brit Málta (Crown Colony of the Island of Malta and its Dependencies – 1800–ma) — Az egykoron a Szicíliai Királysághoz tartozó szigeteket 1530-ban a Máltai Lovagrend vette át, amelyet egészen 1798-ig, a franciák megszállásáig birtokoltak. Ez utóbbi csak két évig tartott, amikor a britek végre megszerezték Máltát, amely 1800 és 1813 között protektorátus, majd koronagyarmat volt, egészen 1964-ig, a szigetek →függetlenségének kivívásáig.
- Dunkerque (Dunkirk – 1658–1662) — A pireneusi béke során megszerzett francia város volt, melyet az angolok 320 000 fontért 1662-ben eladtak a franciáknak. (nem használtak rendszámokat)
- Gibraltár (Gibraltar – 1704–ma) — Az angolok a spanyol örökösödési háború során szerezte meg a területet. 1713-ban gyarmat lett, de 1830-ig stratégiai helyzete miatt csak katonai területként használták, 1830-ban vált koronagyarmattá. 1983-ban függő terület lett, majd 2002-ben kapta meg mai, tengerentúli terület státusát.
- Guernsey (Guernsey – 1198–ma) — Apró szigetcsoport, a Csatorna-szigetek része. 1198-től a Normandiai Grófsághoz tartozó lordság volt, mely 1204-től 1279-ig angol hűbérbirtok lett. 1279-ben →Anglesey-vel együtt bírói körzetté (bailiwick) vált. 1940 és 1945 között megszállta a náci Németország. Ma az Egyesült Királyság koronafüggősége.
- Helgoland (Heligoland – 1807–1890, 1945–1952) — A német északi-tengeri partjainál fekvő szigetet a Kieli-békével szerezték meg a britek, majd 1914-ben gyarmattá tették. 1890-ben Helgoland-Zanzibár-egyezménnyel került vissza a németekhez. A második világháború alatt brit megszállás alá került, amely 1952-ben szűnt meg (→Német Szövetségi Köztársaság). (nem használtak rendszámokat)
- Ír Királyság (Kingdom of Ireland – 1172–1801) — Egy 1155-ös pápai bulla alapján szerezték meg az angolok az ír szigetet, mely 1541-ben az angol (később brit) koronának alárendelt királysággá vált. 1801-ben a az Egyesült Királyság részévé vált. (nem használtak rendszámokat)
- Ír Szabadállam (Irish Free State / Saorstát Éireann – 1922–1931) — Az állam 1922-ben domíniumként különvált az Egyesült Királyságtól, majd 1931-ben teljes függetlenséget nyert el →azonos név alatt.
- Jersey (Jersey – 1204–ma) — Apró szigetcsoport, a Csatorna-szigetek része. 1204-től 1279-ig angol hűbérbirtok volt →Guernsey irányítása alatt. 1487-ig bírói körzet lett, először továbbra is →Guernsey, majd önállóan. 1940 és 1945 között megszállta a náci Németország. Ma az Egyesült Királyság koronafüggősége.
- Jón-szigetek Egyesült Államai (United States of the Ionian Islands – 1809–1864) — A görög Jón-szigeteket 1807-ben foglalták el az angolok, amelyből 1815-ben protektorátust csináltak. A szigetcsoport 1864-ben került Görögországhoz. (nem használtak rendszámokat)
- Man-sziget (Isle of Man – 1266–ma) — A Nagy-Britannia és Írország között fekvő sziget eredetileg skót hűbérbirtok volt, majd 1333-ban lett az angoloké. Később státusa többször megváltozott, volt lordság, államszövetség, protektorátus és állt közvetlen királyi kormányzás alatt. 1827-től koronafüggőség.
- Menorca (Minorca – 1708–1756, 1798–1802) — A Baleár-szigetek legkeletibb tagja. A britek az spanyol örökösödési háború alatt szerezték meg a szigetet. 1756 és 1798 között a franciáké volt. 1802-ben a britek az amiens-i békeszerződésben visszaadták a spanyoloknak. (nem használtak rendszámokat)
- Szicílai (Sicily – 1806–1815) — A dél-olasz sziget a franciák elleni védelem miatt került brit kézbe, ami a jelenlétük alatt protektorátusként funkcionált. Ezután a →Két Szicília Királysága része lett. (nem használtak rendszámokat)
Egyéb brit adminisztráció alatt állt területek
Az elmúlt évtizedekben, főként a XX. század elején néhány terület brit civil vagy katonai adminisztráció alá került. Ezek nem megszállt területek voltak, hanem vagy a Népszövetség vagy az ENSZ kérésére vezette be az Egyesült Királyság a brit adminisztrációt ezeken a területeken. A helyek részletes listája ezen az oldalon található.
Az egykori brit gyarmatbirodalom
A térképen a pirossal aláhúzott nevek a még ma is az Egyesült királysághoz tartozó területeket jelölik.
