A mai tengeren túli területek és az egykori Brit Birodalom
1583–ma

franciául: Todayʼs overseas territories and the former British Empire

Nagy-Britannia zászlaja (XVIII. sz.) · Az Egyesült Királyság zászlaja   A Brit Birodalom elhelyezkedése   A Brit Birodalom címere   GB autójel

Területe: kb. 35 500 000 km² (a teljes történelmi terület); lakossága: kb. 400 000 000 fő (1921); fővárosa: London; hivatalos nyelve: az angol.
Nemzetközi gépkocsijele: GB (egyes helyeken más is). Közlekedés módja: általában bal oldali. Rendszámok kiadása: helyileg, a tulajdonosnak kellett elkészíttetnie.


Wikipedia  ·  PlatesPortal


A Brit Birodalom Anglia, Skócia, majd az Egyesült Királyság fennhatósága alá tartozó területek összessége volt. Ebbe beletartoztak az ország gyarmatai, domíniumai, protektorátusai, bábállamai és egyéb területei. Ez volt a Földön valaha létezett legnagyobb kiterjedésű, lakosságú és gazdasági erejű gyarmattartó birodalom, a Föld területének majdnem negyede (23%) hozzá tartozott. Kialakulása a nagy földrajzi felfedezések korában, a 16. században kezdődött, amikor Spanyolország és Portugália mellett Anglia is kivette részét az újonnan felfedezett területek gyarmatosításából és a tengerek uralmáért folyó versenyfutásból. Az 1948 óta működő 53 szuverén állam alkotta Brit Nemzetközösség egészen más alapokon működik, de örökségét tekintve mégis a Brit Birodalom utódjának tekinthető. A birodalomtól utolsóként 1997-ben Hongkong tért vissza Kína fennhatósága alá. A Brit Nemzetközösségben 16 ország nemzetközösségi királyság, ezekben államfői tisztet tölt be az Egyesült Királyság uralkodója, és ténylegesen a Brit Korona tartozéka maradt tizennégy tengeren túli terület.

A jelenlegi tengeren túli területek

Ma az Egyesült Királyságnak több, egymástól távol fekvő tengeren túli területe van. Ezek kapcsolata az anyaországgal is különböző.

Koronafüggőségek (Crown Dependencies) Wikipédia

A koronafüggőségek (crown dependencies) a brit Korona tulajdonai, eltérően a brit tengerentúli területektől és az Egyesült Királyság egykori gyarmataitól. A koronafüggőségek a Csatorna-szigetek bailiffségei (Jersey és Guernsey) és az Ír-tengeren a Man-sziget. Egyikük sem része az Egyesült Királyságnak, de tagjai a Brit–Ír Tanácsnak. 2005-től mindhárom koronafüggőségnek van egy főminisztere (Chief Minister) mint kormányfő, de mint a brit Korona tulajdonai egyik sem szuverén állam a maga jogán. A koronafüggőségekben a brit uralkodót egy-egy alkormányzó (Lieutenant Governor) képviseli, de a szerepe jobbára ceremoniális. Man szigetén az alkormányzó helyét 2005-ben koronamegbízott (Crown Commissioner) vette át. Részletesebben lásd:

A koronafüggőségek védelméért és nemzetközi kapcsolataiért a brit kormány felelős, de mindhárom függőségnek saját vám- és bevándorlási felelőssége van. A koronafüggőségek által hozott törvényeket a Királynői vagy Királyi Tanácsnak (Queen/King in Council) kell jóváhagynia, a gyakorlatban a londoni Privy Councilnak. Az egyik londoni miniszter felelős a koronagyarmatokért, mint “Privy Counciller”. A Brit Parlament által hozott törvények általában nem vonatkoznak a koronafüggőségekre, kivéve ha ezt külön tartalmazzák, de már ez is nagyon ritka. A Westminster fenntartja a jogot, hogy végső esetben a szigetekre érvényes törvényeket hozzon akár akaratuk ellenére is, de ezt eddig sohasem alkalmazták. A koronafüggőségeknek alkotmányos joguk van arra, hogy maguk kössenek nemzetközi szerződést az Egyesült Királyságtól függetlenül. Ezek az egyezmények tipikusan az adókat, a pénzügyeket, a környezetvédelmet a kereskedelmet érintik, kivéve a honvédelmet és a nemzetközi képviseletek nyitását. Az Egyesült Királyság közelsége miatt azonban sok a közös intézmény. Például a BBC rádió- és tévé-csatornákat működtet a bailiffségekben (de nem Man szigetén). A szigetek megtartották saját posta és telekommunikációs szolgáltatásaik függetlenségét, de részt vesznek a Királyság telefonszám-elosztó rendszerében és irányítószám rendszerében. Minden szigetnek külön autójelei és internet kódjai vannak.

A koronafüggőségek elhelyezkedése

A brit tengerentúli területek

A brit tengerentúli területek (British Overseas Territories – BOT) vagy más néven az Egyesült Királyság tengerentúli területei (United Kingdom Overseas Territories – UKOT) az a tizennégy terület, amelyek alkotmányos és történelmi kapcsolatban állnak az Egyesült Királysággal, és bár nem képezik részét az Egyesült Királyságnak, szuverén területéhez tartoznak. Az állandóan lakott területek különböző mértékű belső önkormányzatot élveznek, míg az Egyesült Királyság megtartja a védelem, a külkapcsolatok és a belső biztonság terén fennálló felelősségét, valamint a kormányzásért viselt végső felelősségét. A területek közül hármat főként vagy kizárólag katonai vagy tudományos személyzet lakja, a többi pedig jelentős polgári lakosságot fogad be. Mind a tizennégy terület államfője a brit uralkodó. Ezeket a brit kormányzati felelősségeket a Külügy-, Nemzetközösségi és Fejlesztési Minisztérium különböző osztályai látják el, és azok változhatnak.

A tengerentúli területek elhelyezkedése


Az egykori brit gyarmatbirodalom

Nagy Britannia a legnagyobb gyarmatbirodalommal rendelkezett a múltban. A következő terjedelmes listában megtalálható az összes egykori és mai függő területe:

A listában említett függőségi fokozatok a következők voltak:


Afrika

Amerika

Antarktisz

Ausztrália és Óceánia

Ázsia

Európa

Egyéb brit adminisztráció alatt állt területek

Az elmúlt évtizedekben, főként a XX. század elején néhány terület brit civil vagy katonai adminisztráció alá került. Ezek nem megszállt területek voltak, hanem vagy a Népszövetség vagy az ENSZ kérésére vezette be az Egyesült Királyság a brit adminisztrációt ezeken a területeken. A helyek részletes listája ezen az oldalon található.

Az egykori brit gyarmatbirodalom

A térképen a pirossal aláhúzott nevek a még ma is az Egyesült királysághoz tartozó területeket jelölik.

Az egykori brit gyarmatbirodalom


Kapcsolódó dokumentumok