Brit Mauritius
(1810–1968)
angolul: British Mauritius
bhodzspuriul: ब्रिटिश मारिशस | franciául: Maurice britannique | mauritiusi kreolul: Moris britanik
Az Egyesült Királyság koronagyarmata volt.
Területe: 2555 km²; lakossága: kb. 370 600 fő (1891); fővárosa: Port Louis; hivatalos nyelve: az angol, de a lakosság nagy része vagy a bhodzspurit, vagy a helyi kreolt vagy a franciát használta; közigazgatási beosztása: 3 szigetcsoport (island group) ezen belül 13 körzet (district) és 3 függőség (dependency); pénzneme: 1820-ig: 1 franc français (francia frank) = 100 centime, 1820 és 1877 között: 1 Mauritian dollar (mauritiusi dollár, váltópénz nélkül), 1877-től: 1 Mauritian rupee (mauritiusi rúpia) = 100 cent (mindezek mellett elfogadták a brit font sterlinget és az indiai rúpiát is).
Nemzetközi gépkocsijele: GB. Közlekedés módja: bal oldali. Rendszámok kiadása: helyileg, a tulajdonos készítteti el.
· 
Elődállamok
- Île de France (1810. 12. 03.) — nem használtak rendszámokat
Utódállamok
- (1903. 08. 31.) A Seychelle-szigetek Koronagyarmata
- (1965. 11. 08.) Brit Indiai-óceáni terület
- (1968. 03. 12.) Mauritius
Brit Mauritius a Franciaországtól 1810-ben elfoglalt Île de France szigetén alakult meg, amikor a britek a napóleoni háborúk során elfoglalták az Indiai-óceán stratégiai fontosságú szigetét. Az 1814-es Párizsi békében Franciaország hivatalosan is lemondott róla, és a sziget visszanyerte korábbi nevét, Mauritiust. A brit uralom első éveiben a francia nyelv és jogrendszer továbbra is érvényben maradt, és a francia ültetvényes elit is megtarthatta kiváltságait. A gazdaság alapját továbbra is a cukornádtermesztés adta, amit rabszolgamunkával működtettek. 1835-ben a britek eltörölték a rabszolgaságot, ami nagy társadalmi átalakulást indított el. A munkaerőhiány enyhítésére több mint félmillió indiai szerződéses munkást hoztak a 19. század közepétől kezdve, akik idővel a lakosság többségét alkották. Mauritius ettől kezdve multietnikus társadalommá vált, indiai, afrikai, európai és kínai közösségekkel. Az 1860-as évektől kezdve fokozatosan fejlődött az oktatás és a helyi közigazgatás. 1885-ben bevezették az első választott tanácsot, de a politikai hatalom továbbra is a földbirtokos elit kezében maradt. A gyarmat része volt a brit kelet-afrikai tengeri kereskedelmi hálózatnak, fontos állomás volt a Nagy-Britannia–India hajóútvonalon. 1903-ban a Seychelle-szigeteket leválasztották Mauritiusról, és külön koronagyarmattá nyilvánították. A 20. század elejére Mauritius egy fejlettebb, de továbbra is függő, mezőgazdaságon alapuló brit gyarmat maradt, erős etnikai sokszínűséggel és növekvő autonómiaigénnyel. 1968-ban függetlenné vált, bár az Egyesült Királyság megtartotta magának a Chagos-szigeteket, mint Brit Indiai-óceáni területet.
Rendszámkiadás szempontjából három területet különböztetünk meg, magát Mauritiust és a környező apró szigeteket, Rodrigest, mint némi autonómiával rendelkező szigetet, valamint a Chagos-szigeteket, amelyek különleges státusúak voltak, mert itt csak egy katonai támaszpont volt, civil lakosság nélkül. A Seychelle-szigeteket még az előtt különválasztották, mielőtt a rendszámkiadást megkezdték volna.
Standard rendszámok
1950-es sorozat
Méretei: változóak, de nagyjából megegyeznek a korabeli brit rendszámok méretével.
Formátum: fekete alapon fehér vagy ezüst karakterek, fehér vagy ezüst keret vagy keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: Mauritiuson: A &&9, Rodrigesen: ROD/&&9 (ROD = Rodrigues), a Chagos-szigeteken: DIEGO/GARCIA/&&&9 (ez volt a katonai támaszpont neve); sorozatszámok növekedési sorrendje: 321.
Megjegyzések:
- A sorozat kiadása valamikor az 1950-es évek elején kezdődött, de a pontos időpont ismeretlen. Az addig használt rendszámok továbbra is érvényben maradtak.
- A rendszámokat brit minta alapján készítették, de gyakori volt a saját kézzel készített táblák is.
- Háromféle sorozatot használtak, Mauritiuson csak egyszerű sorozatszámot használtak, melynek az első karaktere egy betű volt, Rodrigesen egy ROD rövidítést, míg a Chagos-szigeteken a DIEGO/GARCIA feliratot írtak a sorozatszám elé.
- A Chagos-szigeteken nem voltak magántulajdonú járművek, mivel itt csak egy katonai támaszpont volt, speciális rendszámokkal. A többi területen korabeli standard brit katonai rendszámokat használtak a katonai járműveken.
- Pótkocsik a vontató jármű rendszámát kapták meg.
- A sziget kormányzójának hivatalos járművén egy ezüst korona volt látható, általában a korona alakjával megegyező formájú fekete táblán.
1920-as sorozat
Méretei: változóak, de nagyjából megegyeznek a korabeli brit rendszámok méretével.
Formátum: fekete alapon fehér vagy ezüst karakterek, fehér vagy ezüst keret vagy keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: Mauritiuson: &&&9, Rodrigesen: ROD/&&9 (ROD = Rodrigues), a Chagos-szigeteken: DIEGO/GARCIA/&&&9 (ez volt a katonai támaszpont neve); sorozatszámok növekedési sorrendje: 4321.
Megjegyzések:
- A rendszámok kiadása valamikor az 1920-as években kezdődött, de a pontos időpont ismeretlen. Legelőször Mauritiuson adtak ki rendszámokat.
- A rendszámokat brit minta alapján készítették, de gyakoriak volt a saját kézzel készített táblák is.
- Háromféle sorozatot használtak, Mauritiuson csak egyszerű sorozatszámot használtak, Rodrigesen egy ROD rövidítést, míg a Chagos-szigeteken a DIEGO/GARCIA feliratot írtak a sorozatszám elé.
- A Chagos-szigeteken nem voltak magántulajdonú járművek, mivel itt csak egy katonai támaszpont volt, speciális rendszámokkal. A többi területen korabeli standard brit katonai rendszámokat használtak a katonai járműveken.
- Pótkocsik a vontató jármű rendszámát kapták meg.
- A sziget kormányzójának hivatalos járművén egy ezüst korona volt látható, általában a korona alakjával megegyező formájú fekete táblán.
- Egyes minisztériumokhoz tartozó járműveken kiegészítő táblával jelezték a flottaszámot, pl. lásd az utolsó képét: M.o.W Nº 56 (M.o.W = Ministry of War ‘Hadügyminisztérium’, Nº = Number ‘… számú’).
Közszolgálati járművek rendszámai
1950-es sorozat
Méretei: változóak, de nagyjából megegyeznek a korabeli brit rendszámok méretével.
Formátum: fehér alapon fekete karakterek, fekete keret vagy keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: Mauritiuson: A &&9, Rodrigesen: ROD/&&9 (ROD = Rodrigues); sorozatszámok növekedési sorrendje: 321.
Megjegyzések:
- A sorozat kiadása valamikor az 1950-es évek elején kezdődött, de a pontos időpont ismeretlen. Az addig használt rendszámok továbbra is érvényben maradtak.
- A rendszámokat brit minta alapján készítették, de gyakori volt a saját kézzel készített táblák is.
- Háromféle sorozatot használtak, Mauritiuson csak egyszerű sorozatszámot használtak, melynek az első karaktere egy betű volt, Rodrigesen egy ROD rövidítést, míg a Chagos-szigeteken a DIEGO/GARCIA feliratot írtak a sorozatszám elé.
- A Chagos-szigeteken nem voltak magántulajdonú járművek, mivel itt csak egy katonai támaszpont volt, speciális rendszámokkal. A többi területen korabeli standard brit katonai rendszámokat használtak a katonai járműveken.
- Pótkocsik a vontató jármű rendszámát kapták meg.
- Valószínűsíthető, hogy a kiadott sorozatszámok a standard sorozatszámok közül kerültek ki.
1920-as sorozat
Méretei: változóak, de nagyjából megegyeznek a korabeli brit rendszámok méretével.
Formátum: fehér alapon fekete karakterek, fekete keret vagy keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: Mauritiuson: &&&9, Rodrigesen: ROD/&&9 (ROD = Rodrigues); sorozatszámok növekedési sorrendje: 4321.
Megjegyzések:
- A rendszámok kiadása valamikor az 1920-as években kezdődött, de a pontos időpont ismeretlen. Legelőször Mauritiuson adtak ki rendszámokat.
- A rendszámokat brit minta alapján készítették, de gyakori volt a saját kézzel készített táblák is.
- Kétféle sorozatot használtak, Mauritiuson csak egyszerű sorozatszámot használtak, Rodrigesen egy ROD rövidítést írtak a sorozatszám elé. A Chagos-szigeteken nem voltak ilyen rendszámok.
- Pótkocsik a vontató jármű rendszámát kapták meg.
- Valószínűsíthető, hogy a kiadott sorozatszámok a standard sorozatszámok közül kerültek ki.