Az Egyesült Királyság protektorátusa volt.
Területe: kb. 712 250 km² (1924); lakossága: kb. 152 980 fő (1924); fővárosa: 1965-ig Mafeking (az egykori Fokföld területén), 1965-től Gaberones; hivatalos nyelve: az angol, a lakosság körében a cvána és a kalanga széles körben használt nyelv volt; közigazgatási beosztása: eredetileg 2 koronabirtok (crown land), 6 törzsi rezervátum (tribal reserve), 5 szabadbirtokos kerület (freehold district), 1935-től 12 kerület (district); pénzneme: eredetileg: 1 Pound Sterling (£ – font sterling/angol font) = 20 shilling = 240 penny, 1961-től 1 rand = 100 cent.
Nemzetközi gépkocsijele: BP (1935-től). Közlekedés módja: baloldali. Rendszámok kiadása: a tulajdonosnak kellett elkészíttetnie.

  ·  

A Becsuánaföldi Protektorátus területe a mai Botswana alapját képezte. 1885-ben a brit kormány protektorátussá nyilvánította a területet, hogy megakadályozza a német és búr terjeszkedést Dél-Afrikában. Eredetileg a Becsuánaföld két részből állt: a déli rész, Brit Becsuánaföld, később Fokföld része lett, míg az északi rész vált a Becsuánaföldi Protektorátussá. A protektorátus kezdetben laza brit fennhatóság alatt állt; a helyi cvána törzsek, főként a bangwato, bakwena, bakgatla és más csoportok, belső ügyeket önállóan irányították. A brit adminisztráció fő feladata a külső biztonság és a kereskedelem felügyelete volt. 1895-ben a déli, stratégiailag fontos területeket a brit Fokföldhöz csatolták, így a protektorátus területe jelentősen csökkent. A XX. század elején a határokat több egyezmény pontosította, főként a Német Délnyugat-Afrika (ma Namíbia) és a Dél-Rodézia (ma Zimbabwe) felé. A protektorátus gazdasága kezdetben gyéren fejlett, főként pásztorkodásból és kisebb mezőgazdasági termelésből élt a lakosság. A brit kormány mérsékelt adóztatással, de erőteljes kontrollal biztosította a stabilitást. A 20. század közepére nőtt a politikai tudatosság; a bangwato vezetői és más helyi elöljárók egyre aktívabban követelték a politikai önrendelkezést. 1961-ben megkezdődtek az alkotmányos reformok, amelyek a parlamenti rendszer felé vezettek. 1965-ben demokratikus választásokat tartottak, Seretse Khama vezetésével a Botswanai Demokratikus Párt győzött. Végül, 1966. szeptember 30-án a Becsuánaföldi Protektorátus függetlenné vált, és felvette a Botswana nevet. A függetlenedés békés volt, és az ország azóta is stabil politikai és gazdasági fejlődést mutat.