Az II. világháború során létrejött átmeneti, általában nemzetközileg nem elismert államalakulatok

 

Itt sorolom fel az összes, Jugoszláviával kapcsolatos nemzetközileg nem elismert államalakulatot, amely a II. világháború során jött létre valamilyen formában.

 

Uzsicei Köztársaság (1941)
Ужичка република / Užička republika

Az Uzsicei Köztársaság zászlaja   Az Uzsicei Köztársaság térképe (kék terület)

Ideiglenes partizánok által felszabadított terület.
Területe: változó, eredetileg kb. 20 000 km²; lakossága: változó, eredetileg kb. 300 000 fő; fővárosa: Ужице / Užice; hivatalos nyelve: a szerb; közigazgatási beosztása: ismeretlen; pénzneme: 1 динар / dinar (dínár) = 100 пара / para.
Nemzetközi gépkocsijele: ismeretlen. Közlekedés módja: jobboldali. Rendszámok kiadása: helyileg, párban.


Wikipedia  ·  PlatesPortal


Az Uzsicei Köztársaság rövid életű, partizánok által felszabadított terület Jugoszláviában. A mindvégig katonai közigazgatás alatt álló terület 1941. július 28-án alakult meg, vezetői szerb és horvát partizánok voltak, a katonai tanács a névadó fővárosban, Uzsicében székelt. 1941 őszén az első antipartizán offenzíva alatt a Harmadik Birodalom seregei elfoglalták a régiót, de a partizánok többségének sikerült Boszniába, Montenegróba és a Szandzsák területére menekülni, ahol újraszerveződtek és tovább folytatták a harcot.

Bihácsi Köztársaság (1942–1943)
Бихаћка Република / Bihaćka Republika

A Bihácsi Köztársaság zászlaja   A Bihácsi Köztársaság térképe (rózsaszín terület)   A Bihácsi Köztársaság címere

Ideiglenes partizánok által felszabadított terület.
Területe: változó, kb. 20 000 km²; lakossága: változó, kb. 150 000 fő; fővárosa: Бихаћ / Bihać; hivatalos nyelve: a szerbhorvát; közigazgatási beosztása: ismeretlen; pénzneme: 1 динар / dinar (dínár) = 100 пара / para.
Nemzetközi gépkocsijele: ismeretlen. Közlekedés módja: jobboldali. Rendszámok kiadása: helyileg, párban.


Wikipedia  ·  PlatesPortal

Elődállamok

Utódállamok


A Bihácsi Köztársaság rövid életű, partizánok által felszabadított terület volt. Az Uzsicéből ide menekült partizánok alapították több hónapnyi előkészület után. 1942. november 26-án itt tartotta az első Antifasiszta Tanácsot a jugoszláv hadsereg. A partizánok a hadműveleteikkel egy 250 km hosszú és 50-70 km széles állam jött létre Károlyvárostól Prozor keleti határáig. Egyes városokat a németek csak nagyobb erőfeszítésekkel tudtak ideiglenesen visszaszerezni. A partizánok ellen a tengelyhatalmak kidolgoztak egy haditervet, aminek keretében Bihácsot 1943. január 27-én elfoglalták, ezzel együtt véget vetve a Bihácsi Köztársaságnak.

Macedóniai Független Állam (1944)
Независима държава Македония

A Macedóniai Független Állam zászlaja   A Macedóniai Független Állam térképe (rózsaszín terület)

Nemzetközileg nem elismert német náci bábállam.
Területe: kb. 20 000 km²; lakossága: kb. 1 350 000 fő; fővárosa: Скопје; hivatalos nyelve: a bolgár; közigazgatási beosztása: ismeretlen; pénzneme: 1 лев (leva) = 100 стотинка.
Nemzetközi gépkocsijele: ismeretlen. Közlekedés módja: jobboldali. Rendszámok kiadása: helyileg, párban.


Wikipedia  ·  PlatesPortal

Elődállamok

Utódállamok


A Macedóniai Független Állam egy rövid életű projektállam volt, melyet a németbarát macedón vezetők próbáltak létrehozni, de valójában sosem volt működőképes, hiányoztak az államszervezeti alapjai és nagyobb támogatást sem élvezett.

A fent felsorolt államalakulatokban fennállásuk alatt nem adtak kis saját rendszámokat, továbbra is jugoszláv, horvát vagy bolgár rendszámokat adták ki.