Portugália gyarmata volt (különböző státusmegnevezéssel – 1474–1951: “gyarmat”, 1951–1973: “tengerentúli tartomány”, 1973–1974: “állam”).
Területe: 36 125 km²; lakossága: 741 030 fő (1973); fővárosa: 1942-ig: Bolama, 1942-től: Bissau; hivatalos nyelve: a portugál; közigazgatási beosztása: 9 (1973-tól 12) kerület (circunscrição) és (1973-ig) 2 község (concelho); pénzneme: 1914-ig 1 real (1909-ig portugál, majd bissau-guineai real, váltópénz nélkül), 1914-től 1 escudo = 100 centavo.
Nemzetközi gépkocsijele: P. Közlekedés módja: 1928-ig bal oldali, majd jobb oldali. Rendszámok kiadása: helyileg, a tulajdonosnak kellett elkészíttetnie.

  ·  

Az arab-iszlám hatás a 7. században érte el a terület lakosait. A 8-13. században a nyugat-szudáni Ghána, a 13-14. században a Mali Birodalom része lett, a 15. században Szongai Birodalom fennhatósága alá került. Portugál hajósok már 1446-ban felfedezték a Zöld-foki-szigeteket, a Gambia folyó torkolatát, valamint a part menti szigeteket. Az első portugál település Cacheau volt (alapítva 1588-ban), ezt Bissau (1600-ban) követte. Az ország hivatalosan 1879-ben lett Portugália gyarmata Portugál Guinea néven. A vidék négy évszázadon át volt a rabszolga-kereskedelem központja. A 16-17. század során az angolok, franciák és hollandok is kereskedelmi telepeket hoztak létre. A 20. század kezdetétől a nagy monopóliumok zsákmányolták ki a gyarmatot. Elsősorban földimogyorót, pálmaolajat, rizst termesztettek, főként monokultúrában. Az ország 1951-tol Portugália tengerentúli tartománya. A portugálok 1961-ben megszüntették az 1954-es “bennszülött statútumot”, ami jelentős privilégiumokat biztosított a fekete afrikaiak egy vékony rétegének. Az ötvenes évek elejétől ellenállási csoportok működtek az országban és a Zöld-foki-szigeteken. A csoportok 1956-ban a Partido Africano da Independência da Guiné e Cabo Verde (PAIGC - Guinea és a Zöld-foki-szigetek Afrikai Függetlenségi Pártja) szervezetében egyesültek. A PAIGC 1963-ban indított háborút Bissau-Guinea és a szintén portugál gyarmat Zöld-foki-szigetek függetlenségének kivívásáért. Az Amílcar Cabral vezette felszabadító háború eredményeként 1972-ben tartották az első választásokat, s a népgyűlés kidolgozta a felszabadított Bissau-Guinea alkotmányát. Miután 1973 januárjában Cabralt Conakryban meggyilkolták, a népgyűlés 1973. szeptember 24-én egyoldalúan függetlenné nyilvánította az országot. Függetlenségét 1974 szeptemberében az 1974 áprilisában végrehajtott portugáliai államcsíny után létrejött új portugál vezetés hivatalosan is elismerte.