Portugál Makaó
(1557–1999)
portugálul: Macau Português | kínaiul: 葡屬澳門
kantoniul: 葡屬澳門
Portugália gyarmata volt (különböző státusmegnevezéssel – 1557–1951: “gyarmat”, 1951–1976: “tengerentúli tartomány”, 1976–1999: “terület portugál adminisztráció alatt”).
Területe: 21 km²; lakossága: 409 620 fő (1998); fővárosa: nem volt meghatározva; hivatalos nyelve: a portugál, 1991-től a kínai is, a lakosság beszélt nyelve azonban a kantoni volt; közigazgatási beosztása: 2 község (concelho/县); pénzneme: 1 pataca/元 = 100 avo/仙.
Nemzetközi gépkocsijele: P (nem hivatalosan MO is). Közlekedés módja: bal oldali. Rendszámok kiadása: központilag, a tulajdonosnak kellett elkészíttetnie.
· 
Elődállamok
- Ming Dinasztia (1557. ??. ??.) — nem használtak rendszámokat
Utódállamok
- (1999. 12. 20.) Kínai Népköztársaság
Az első portugálok 1513-ban léptek kínai földre, de csak 1553-ban kaptak kikötési és raktározási engedélyt a helyi mandarintól, fennhatóságuk időszakának kezdetét hagyományosan mégis 1557-től számítják, amikor a terület éves járadék fejében Lisszabon kezelése alá került. A bérleti díjat ezután rendszeresen megfizették a kínaiaknak, mintegy elismerve, hogy csupán bérlői, nem pedig urai a területnek. Makaó két kikötőjével gyorsan a Távol-Kelet kereskedelmi központjává fejlődött, s kiindulópontja lett az Ázsia más részei, az Európa és Amerika felé vezető hajózási útvonalaknak. A kereskedés mellett keresztény missziós központ is volt. A 18. század elején a hollandok is megjelentek a Távol-Keleten, akik nemcsak kereskedelmi vetélytársak voltak, hanem közvetlen fenyegetést jelentettek Makaóra. Hanyatló gazdaságára az igazi csapást az első ópiumháború (1839–1842)és a hongkongi brit gyarmat 1842-es létrejötte jelentette, mely egyre inkább átvette a térség kereskedelmi központjának szerepét. Makaó ezután gyors ütemben veszítette el gazdasági jelentőségét. Kikötője eliszaposodott, mélyjáratú hajók számára megközelíthetetlenné vált, jövedelmező üzletágként csupán a helyi elosztókereskedelem, a csempészet és az egyre nagyobb jelentőséget nyerő szerencsejáték maradtak meg. A külkereskedelem mellett kifejlődött egy kisebb feldolgozóipar, a halászhajó-építéshez társult a később feledésbe merült ágyúgyártás, majd a 19. század közepén az ágyúnaszád-építés. Emellett a durranócukorkák, füstölőrudacskák, tömjén gyártása érdemel említést. Ezenkívül menedékül szolgált a kínaiak számára, akik különösen a 20. század kritikus évtizedeiben nagy tömegben áramlottak a területre. Hosszas alkudozások után kötötték meg 1888-ban a kínai–portugál barátsági és kereskedelmi egyezményt, melynek keretében a kínaiak elismerték, hogy Makaó Portugália fennhatósága és kormányzati felügyelete alá tartozzon. A Kínai Népköztársaság létrejöttét (1949) követően a kínai kormányzat a külvilágra nyíló kapunak, gazdasági és diplomáciai, valamint valutabevételi csatornának tekintette, és kísérletet sem tett elfoglalására. Csupán 1972-ben került ismét a kínai vezetés figyelmének előterébe, amikor az ellen tiltakozott, hogy az ENSZ dekolonizációs különleges bizottsága Makaót és Hongkongot is szerepeltette a gyarmati országokat felsoroló listán. Kína szerint ugyan a gyarmat szokásos kategóriájába estek, ám mivel Kína szerves részét képezik, sorsuk elrendezését Kína szuverén jogának tekintette. Az 1974. áprilisi portugál baloldali katonai fordulat után kínai területként ismerték el, és felajánlották visszaadását, de ezt Kína elhárította. 1976. februárban a portugál törvényhozás elfogadott egy törvényt (Estatuto Orgânico), amely lényegében politikai autonómiát biztosított a területnek, az új alkotmány pedig portugál irányítás alatt álló kínai területnek nevezte Makaót, lemondva ezzel a közel egy évszázadig élvezett gyarmattartói címről. Portugália és Kína 1979-ben diplomáciai kapcsolatot létesített. Ekkor egy memorandumban a portugálok megerősítették, hogy a területet Kína részeként ismerik el, amely saját adminisztrációjuk igazgatása alatt áll, visszatéréséről pedig tárgyalásokat fognak folytatni. Az 1987. április 13-án aláírt portugál–kínai közös nyilatkozat leszögezte, hogy a terület még az évezred vége előtt újra kínai fennhatóság alá kerül, a hongkongihoz hasonlóan az “egy ország, két rendszer” elve alapján. 1999. december 20.-i visszakerülése után Makaó így Különleges igazgatású terület lett, nagy fokú autonómiával, ahol a kapitalista gazdasági-társadalmi berendezkedés ötven évig fennmarad. Megmaradt önálló valutája, fenntartják a tőke szabad áramlását, pénzügyileg önálló marad, a központi kormány ott nem vet ki adókat. Változatlanul szabadkikötő és önálló vámterület lesz. Saját törvényhozói, végrehajtói testületekkel, független bírósággal rendelkezik, az érvényben levő törvények alapvetően változatlanok maradnak.
Standard rendszámok
1920-as sorozat
Méretei: változóak
Formátum: fekete alapon fehér karakterek, keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: M-&&9 vagy M@-99-99 vagy M@/99-99 (M = Macau ‘Makaó’); sorozatszámok növekedési sorrendje: 321 vagy 43-21.
Megjegyzések:
- A rendszámokat 1920 körül kezdték el kiadni, de a pontos időpont ismeretlen.
- A járművek rendszámait a helyi kormányzat adta ki.
- A rendszámokat a tulajdonosnak kellett elkészíttetnie, a rendszámok legtöbb esetben a korabeli portugál minta alapján műanyagból készültek, de voltak préselt fémlemezből készült táblák is.
- A korai rendszámokon maximum három számjegyű sorozatszámot használtak, majd amikor ezek kifutottak – valamikor a '60-as években –, átálltak a kétszer két számjegyű sorozatra, 00-01-gyel kezdve.
- Miután a '70-es, '80-as évek fordulója körül a négy számjegyű sorozat is kifutott, bevezettek egy sorozatbetűt az M betű után. Ebben a sorozatban az MA-00-01–MA-09-99-es intervallumot a kormányzati járműveknek tartották fenn.
- Egyes kormányzati járművön kiegészítő táblákat is használtak. Az ismert jelölések a következők voltak: G.M. – Governador de Macau ‘Makaó Kormányzója’, G.P. – Governo Português ‘Portugál kormányzat’, J.D. – Juris Doctor ‘Jogi doktor’, P.G. – Presidente do Governo ‘A kormányzat elnöke’. Ismeretlen jelentésű jelzések: A.L. és M.P.. A kormányzó által használt járműveken csak ez a kiegészítő tábla volt látható (általában a korabeli címerrel kiegészítve), standard rendszámot nem használtak a járműveken. Hasonló helyzet volt a legfelsőbb bíróság elnökének járművénél is, ezen is csak a kiegészítő táblát használták, rendszám nélkül.
- Motorkerékpárokon is ilyen rendszámokat használtak, csak kisebb méretben. A '80-as évekig első rendszámokat is használtak hosszában a sárvédő fölé szerelve, ívelt alakban.
- Azoknak a járműveknek, amelyek átlépték a kínai-makaói határt, a makaói rendszám mellett el kellett helyezniük egy korabeli kínai határátkelős rendszámot is. Ha a jármű Hongkongba is közlekedett, akkor egy hongkongi rendszámot is fel kellett szerelni a járműre, így gyakori volt hogy egyes járműveken kettő vagy három tábla is megtalálható volt.
Mopedrendszámok
1981-es sorozat
Méretei: ismeretlenek
Formátum: fehér alapon fekete karakterek, keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: CM &&9 vagy CM/&&9 (CM = Ciclomotor ‘moped’); sorozatszámok növekedési sorrendje: 321.
Megjegyzések:
- A rendszámokat 1981-ben kezdték el kiadni, de a pontos időpont ismeretlen.
- A járművek rendszámait a helyi kormányzat adta ki.
- A rendszámokat a tulajdonosnak kellett elkészíttetnie.
- Első rendszámokat is használtak, melyeket a jármű hosszvonalában az első sárvédő fölé kellett szerelni. Ezek kétoldalas táblák voltak, mindkét oldalon fel kellett tüntetni a rendszám szövegét.
- Ugyanilyen rendszámokat használtak a riksákon is, de ezeken a CM betűk helyén az LS felirat volt olvasható.
- 1992-től a mopedrendszámokon a sorozatszám ötjegyű lett.
1920-as sorozat
Méretei: ismeretlenek
Formátum: sárgás alapon fekete karakterek, keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: */&&&9; sorozatszámok növekedési sorrendje: 4321. A rendszám felső sorában a terület korabeli címere volt látható.
Megjegyzések:
- A rendszámokat 1920 körül kezdték el kiadni, de a pontos időpont ismeretlen.
- A járművek rendszámait a helyi kormányzat adta ki.
- A rendszámokat a tulajdonosnak kellett elkészíttetnie.
- Első rendszámokat is használtak, melyeket a jármű hosszvonalában az első sárvédő fölé kellett szerelni. Ezek kétoldalas táblák voltak, mindkét oldalon fel kellett tüntetni a rendszám szövegét.
- Riksákon is ilyen rendszámokat használtak.
Vontatók rendszámai
1920-as sorozat
Méretei: ismeretlenek
Formátum: sárga alapon fekete karakterek, keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: T &&9 (T = Tractor ‘vontató’); sorozatszámok növekedési sorrendje: 321.
Megjegyzések:
- A rendszámokat 1920 körül kezdték el kiadni, de a pontos időpont ismeretlen. Olyan járművek használják, amelyek nehéz vagy félpótkocsik vontatására készültek.
- A járművek rendszámait a helyi kormányzat adta ki.
- A rendszámokat a tulajdonosnak kellett elkészíttetnie.
Pótkocsi-rendszámok
1920-as sorozat
Méretei: ismeretlenek
Formátum: fekete alapon fehér karakterek, keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: &&9; sorozatszámok növekedési sorrendje: 321.
Megjegyzések:
- A rendszámokat 1920 körül kezdték el kiadni, de a pontos időpont ismeretlen. Minden nehéz és félpótkocsi ilyen rendszámokat kapott.
- A járművek rendszámait a helyi kormányzat adta ki.
- A rendszámokat a tulajdonosnak kellett elkészíttetnie.
Állami munkagépek rendszámai
1981-es sorozat
Méretei: ismeretlenek
Formátum: zöld alapon fehér karakterek, keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: MI-&&9 vagy MI/99-99; sorozatszámok növekedési sorrendje: 321.
Megjegyzések:
- A rendszámokat 1981-ben kezdték el kiadni, de a pontos időpont ismeretlen. Állami tulajdonú munkagépeken használták.
- A járművek rendszámait a helyi kormányzat adta ki.
- A rendszámokat a tulajdonosnak kellett elkészíttetnie.
1920-as sorozat
Méretei: ismeretlenek
Formátum: sötétvörös alapon fehér karakterek, keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: OBRAS DO ESTADO NO &9; sorozatszámok növekedési sorrendje: 21.
Megjegyzések:
- A rendszámokat 1920 körül kezdték el kiadni, de a pontos időpont ismeretlen. Állami tulajdonú munkagépeken használták.
- A járművek rendszámait a helyi kormányzat adta ki.
- A rendszámokat a tulajdonosnak kellett elkészíttetnie.
Járműkereskedők rendszámai
1995-ös sorozat
Méretei: ismeretlenek
Formátum: vörös alapon fehér karakterek, keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: EX &&9 vagy EX/&&9 (EX = Experiência ‘Kísérleti’); sorozatszámok növekedési sorrendje: 321.
Megjegyzések:
- A rendszámokat 1995 márciusában kezdték el kiadni, de a pontos időpont ismeretlen.
- Ezeket a rendszámokat a járműkereskedők használták a próbaútjaikon.
- A járművek rendszámait a helyi kormányzat adta ki.
- A rendszámokat a tulajdonosnak kellett elkészíttetnie.
1920-as sorozat
Méretei: ismeretlenek
Formátum: vörös alapon fehér karakterek, keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: KK-&&9-EX vagy KK/&&9-EX (EX = Experiência ‘Kísérleti’); sorozatszámok növekedési sorrendje: 321.
Megjegyzések:
- A rendszámokat 1920 körül kezdték el kiadni, de a pontos időpont ismeretlen.
- Ezeket a rendszámokat a járműkereskedők használták a próbaútjaikon.
- A járművek rendszámait a helyi kormányzat adta ki.
- A rendszámokat a tulajdonosnak kellett elkészíttetnie.
- Az első két betűkarakter a jármű típusára utalt: AL – személy- és tehergépkocsik, AP – autóbuszok, CM – mopedek, MC – motorkerékpárok, VM – segédmotoros kerékpárok.
Ideiglenes rendszámok
1995-ös sorozat
Méretei: ismeretlenek
Formátum: fehér alapon vörös karakterek, keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: ES &&9 vagy ES &&9 (ES = Especial ‘Speciális’); sorozatszámok növekedési sorrendje: 321.
Megjegyzések:
- A rendszámokat 1995 márciusában kezdték el kiadni, de a pontos időpont ismeretlen.
- A járművek rendszámait a helyi kormányzat adta ki.
- A rendszámokat a tulajdonosnak kellett elkészíttetnie.
1920-as sorozat
Méretei: ismeretlenek
Formátum: fehér alapon vörös karakterek, keret nélkül; latin betűs írás; kódolás: KK-&&9-ES vagy KK/&&9-ES (ES = Especial ‘Speciális’); sorozatszámok növekedési sorrendje: 21.
Megjegyzések:
- A rendszámokat 1920 körül kezdték el kiadni, de a pontos időpont ismeretlen.
- A járművek rendszámait a helyi kormányzat adta ki.
- A rendszámokat a tulajdonosnak kellett elkészíttetnie.
- Az első két betűkarakter a jármű típusára utalt: AL – személy- és tehergépkocsik, AP – autóbuszok, CM – mopedek, MC – motorkerékpárok, VM – segédmotoros kerékpárok.
Kapcsolódó dokumentumok
- Kínai Népköztársaság
- Portugál Köztársaság (1933–1975)
- Portugál Köztársaság (1926–1933)
- Portugál Köztársaság (1910–1926)
- Portugália és az Algarvék Királysága (1640–1910)
- A Portugál Birodalom rendszámai