Unitárius ideiglenes félelnöki köztársaság, önkormányzat indirekt izraeli kormányzás alatt.
Területe: 6020 km²; lakossága: 5 483 450 fő (2023); fővárosa: ‏ירושלים‎ / ‏القدس‎ (Jeruzsálem - de jure) / ‏رام الله‎ / ‏רמאללה‎ (Rámalláh - de facto); hivatalos nyelve: az arab, a lakosság anyanyelve a palesztin arab, az izraeli telepesek héberül beszélnek; közigazgatási beosztása: 16 kormányzóság (‏محافظة‎); pénzneme: 1 ‏שקל‎ / ‏شيكل‎ (sékel) = 100 ‏אגורה‎ / ‏أغورة‎, Gázában ezen kívül az 1 ‏جنيه مصرى‎‎ (E£ – egyiptomi font) = 100 ‏قرش‎ is, Ciszjordániában az 1 ‏دينار أردني‎ (jordániai dínár) = 10 ‏درهم‎ = 100 ‏قرش‎ = 1000 ‏فلس‎ is.
Nemzetközi gépkocsijele: — (nem hivatalosan a P). Közlekedés módja: jobb oldali. Rendszámok kiadása: a tulajdonosnak kellett elkészíttetnie.

---

  ·  

---

1988-ban a Palesztinai Felszabadítási Szervezet vezetője, Yāsir ʿArafāt Algírban kikiáltotta a független Palesztina államot. Bár sok ország elismerte, a terület ténylegesen továbbra is Izrael ellenőrzése alatt maradt. Az 1990-es években béketárgyalások indultak, amelyek az Oslói megállapodásokhoz (1993–1995) vezettek. Ezek létrehozták a Palesztin Hatóságot, amely korlátozott önkormányzatot kapott a Ciszjordánia és a Gázai övezet egyes részein. A végleges békeszerződés azonban nem született meg. 2000-ben kitört a Második intifáda, egy erőszakos palesztin felkelés Izrael ellen. A konfliktus súlyos harcokhoz, izraeli katonai műveletekhez és a biztonsági fal megépítéséhez vezetett Ciszjordániában. 2005-ben Izrael kivonult a Gázai övezetből, de 2007-ben a területet az iszlamista Hamasz vette át, miután fegyveres konfliktusba került a Fatah mozgalommal. Ettől kezdve a palesztin politika megosztott lett: Ciszjordániát a Palesztin Hatóság, Gázát a Hamasz irányítja. 2012-ben az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlése Palesztinát “nem tag megfigyelő államként” ismerte el, ami fontos diplomáciai lépés volt. A 2010-es és 2020-as években ismétlődő fegyveres konfliktusok zajlottak Izrael és a Hamasz között, különösen a Gázai övezetben. A palesztin államiság kérdése továbbra is megoldatlan, és a térség politikai helyzete napjainkban is instabil.