Holland Királyság

hollandul: Koninkrijk der Nederlanden

angolul: Kingdom of the Netherlands | papiamentóul: Reino Hulandes

alsószászul: Koninkriek der Nederlaanden | frízül: Keninkryk fan de Nederlannen | jiddisül: קעניגרייך פֿון האָלאַנד | limburgiul: Keuninkriek vaan de Nederlen | romául: Thagaripen Olandako

spanyolul: Reino de los Países Bajos

A Holland Királyság zászlaja   A Holland Királyság elhelyezkedése   A Holland Királyság címere   NL autójel

Független decentralizált unitárius parlamentáris alkotmányos monarchia (királyság).
Területe: 42 531 km²; lakossága: 17 821 419 fő (2023); fővárosa: Amsterdam (Amszterdam), de a kormányzat székhelye Den Haag (’s-Gravenhage) (Hága); hivatalos nyelve: a holland, valamint az angol (Curaçao és Sint Maarten) és a papiamento (Aruba és Curaçao), ezen kívül regionális hivatalos nyelv még a nyugati fríz (Friesland/Fryslân), a jiddis, a limburgi, a holland alsószász és a roma elismert regionális nyelv, ezen kívül a karibi szigeteken széles körben beszélik még a spanyolt is; közigazgatási beosztása: 4 alkotmányos rész (Land), ezen belül 12 tartomány (provincie) + Karibi Hollandia (Caribisch Nederland), ezen belül 355 község (gemeente) és 3 különleges község (bijzondere gemeente); pénzneme: a kontinentális Hollandia területén: 1 euro (€) (euró) = 100 cent, a Karibi Hollandia területén: 1 American Dollar (US $) (amerikai dollár) = 100 cent, Curaçaón és Sint Maartenen: 1 Antilliaanse gulden (ƒ) (holland antillákbeli gulden) = 100 cent, Arubán: 1 Arubaanse florin (Afl) (arubai florin) = 100 cent.
Nemzetközi gépkocsijele: NL. Közlekedés módja: jobboldali. Rendszámok kiadása: központilag párban.


Wikipedia  ·  PlatesPortal

Elődállamok

  • Francia Császárság (1815. 03. 16.)nem használtak rendszámokat
  • Limburgi Hercegség (1867. 05. 11.)nem használtak rendszámokat

Utódállamok


A Holland Királyság egy szuverén autonóm állam, amely több különálló területből áll. A Királyság nem szövetség; ez egy egységes monarchia legnagyobb alegységével, a névadó Hollandiával, amely túlnyomórészt Nyugat-Európában található, és számos kisebb szigettel rendelkezik a Karib-térségben. A Királyság négy alegysége – Hollandia, Aruba, Curaçao és Sint Maarten – egyenlő partnerként vesz részt a Királyságban. A gyakorlatban azonban a Királyság ügyeinek nagy részét Hollandia intézi – amely a Királyság szárazföldi területének és lakosságának nagyjából 98%-át teszi ki – az egész Királyság nevében. Következésképpen Aruba, Curaçao és Sint Maarten Hollandiától függ olyan ügyekben, mint a külpolitika és a védelem, de bizonyos fokig autonóm, saját parlamentekkel. Hollandia szárazföldi területének túlnyomó része Európában fekszik, míg három speciális települése (Bonaire, Sint Eustatius és Saba) a Karib-térségben található, csakúgy, mint a másik három alkotó ország.

A Holland Királyság részei

A Holland Királyság négy országból áll, melyből egy Európában, három a karibi térségben található. Az európai rész maga Hollandia, a három karibi rész pedig Aruba, Curaçao és Sint Maarten. Az európai Hollandiához tartozik még három különleges státusú község, amelyek szintén a karibi szigetek közt találhatók, ezek: Bonaire, Saba és Sint Eustatius – összefoglaló nevük Karibi Hollandia. E három sziget ugyanúgy Hollandia részei, mint bármelyik más európai községe, de fekvésüknek és helyzetüknek köszönhetően speciális jogokkal rendelkeznek (saját pénz és nyelvhasználat, és a rendszámkiadás is saját hatáskörben van).

A Holland Királyság részeinek rendszámai

Az egykori holland gyarmatbirodalom

Hollandia kiterjedt gyarmatbirodalommal rendelkezett világszerte. A konkrét gyarmatai 1598-tól 1975-ig maradtak fenn. A birodalmat két nagy társaság a Kelet-indiai Társaság (Vereenigde Oostindische Compagnie – VOC) és a Nyugat-indiai Társaság (West-Indische Compagnie – WIC) uralta, lényegében ez a két gazdasági társaság “üzemeltette” a holland gyarmatokat (ezen kívül volt még néhány kisebb terület mely közvetlenül az állam irányítása alá tartozott, ezeket külön jelöltem), melyek a következők voltak:

A gyarmatok térképen

A Holland Királyság gyarmatai (sötétzöld: Nyugat-indiai Társaság; világoszöld: Kelet-indiai Társaság; narancssárga: kereskedelmi állomások)